Ugrás a fő tartalomra

Ajándék a természettől

Az erdélyi gombatúra felemás eredményt hozott. Korán mentünk át, még csak szórványosan jöttek elő a gombák, és ha ki is bújtak, még igen kicsik, mondhatni méreten aluliak, amiket "fáj" leszedni. Például a lefotózott rókagomba csoportot békén hagytam, abból nem vettem el egy termőtestet sem. Aztán sötét trombitagombának néztem a szürke rókagombát. Pedig az élőhelyen nézelődve átszaladt az elmémen, hogy itt akár szürke rókagomba is élhet. Szerintem a tudatalattim észlelte a "trombitagomba" furcsaságait, csak a mamlasz tudatom azzal volt elfoglalva, hogy bámészkodjon és ámuldozzon az igazi erdőn. Itthon a gombák tisztogatása közben vettem észre, hogy a termőréteg nem sima, hanem ráncos. Legközelebb békén hagyom a szürke rókagombát. Ugyan odaát gyakoribb lehet, de hazánkban ritka, így kímélendőnek tekintem. Pont leszedtem. Ciki.
A mezei szegfűgombákat hazatérve gyűjtöttük be. Megálltunk a reptéri mező mellett és beszaladtunk. Ezért vasárnap három kiváló gombából készítek egy egyszerű tésztaszószt. Van itthon főzőtejszín, egy kis darab camembert, petrezselyem zöld a kertből. Nagyon finomak lesznek együtt. Ennyi gombából két ember pont jóllakik. Nem is volt annyira rossz a gombatúra. Oké, nem szedtük tele a kosarakat, de csodás erdőkben jártunk, kúsztunk, csúsztunk, estünk, és azért mindenki talált két marék gombát. Én meg telepakoltam a gépeimet fotókkal, végigkiáltoztam az erdőt: szalamandra, madárfészek kosbor, békakonty kosbor, ki dobott el egy fél fehér szarvasgombát?, itt tutira meg fogok halni, ez egyszerűen fantasztikus stb.

Egy bánatom van, hogy még mindig nem nullszaldós a kaland. Csak viszi a pénzt a hobbim. Hiába gyűjtök életre szóló élményeket, ha totál elszegényedek és mehetek hajléktalannak az imádott erdőimbe. Bár az élet olyan, hogy valamit valamiért. Ezt jó tudni és észben tartani.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …