Tepertős pogácsa

Télen az egyik kedvenc sós sütim a tepertős pogácsa. Tisztában vagyok vele, hogy nem éppen vegetáriánus finomság, hiszen állati eredetű a tepertő, ami a disznó kisütött szalonnája. Bár durva értelmes lényeket megenni, de a természetben egész táplálékláncok épültek fel, és azokban rendre ott vannak a ragadozók is. Ami extrém, a nagyüzemi állattartás és annak dolgai. Az állatok élelmiszerként történő elfogyasztásával semmi bajom. Akkor most kövezzem meg az összes nagymacskát, ha az nincs, a szomszéd macskáját, mert ő aztán rendre egérrel a szájában jön-megy, a "gyilkos"? Az ember mindenevő állat, bár javarészt növényi táplálékot igényel, de azért szüksége van a húsra is. Persze ez nem mentség, csak egy tény. Tessék reklamálni a teremtőnél, ha nem tetszik a természet rendje. (A tepertőnél is durvább a tojás fogyasztása, amiből élő csirke lehetne, ha nem enném meg.) Egyébként sokszor belegondoltam a vegyes táplálkozásunk közvetett hatásaiba, és néha meglegyint a vegasák gondolata, de sosem leszek növényevő. Nem annak születtem, hanem mindenevőnek mint a házisertés.Csodás, ahogy a dolgok összeérnek és kapcsolódnak egymáshoz. A pogácsás tányér egy könyvön van, A szarvasgombász mesterségen, aminek a borítóján egy sertéssel dolgozó szarvasgombász van. Újra kikölcsönöztem a megyei könyvtárból. Egyre jobban érdekel a földalatti gombavilág is. 2014-ben fel akarom fedezni. Ezért van szükségem a kutyára, aki remélhetőleg jó munkatárs lesz, és kiegészíti jelenleg két fős csapatunkat. Jövőre még többet fogok gombászni, mert a gombák csodálatosak, és nemcsak a nagyok, hanem a picurka sütőélesztő is, ami nélkül nem lenne pihe-puha a pogácsám.