Derűs katasztrófa

Derűs katasztrófa címmel már van egy bejegyzésem a blogban, amit 2018. késő őszén írtam egy hegyvidéki gombászat után, ami több tanulsággal is szolgált számomra. A kis kép a friss aszályhelyzet Magyarországon. Soha ilyen rosszat nem láttam még nyáron sem, és csak április közepe van! Az a nagy szerencsénk, hogy a téli csapadéknak köszönhetően egy méteren a talajban még van víz, és ez élteti a növényzetet és a gombákat. Ha viszont nem jön csapadék, előbb-utóbb a mélyrétegből is elfogy a víz és akkor olyan aszály alakul ki, ami nyomban felülmúlja a 2022-es nyárit. Pedig azt már elneveztem pokolinak. Lásd abból az évből az egyik júliusi bejegyzésemet. Milyen jó, hogy már van tíz éves dokumentációm, így egyértelműen láthatóvá válik számomra, hogy régóta igen nagy bajban vagyunk, mert már 2014-ben sem volt ideális a helyzet és olyan meleg volt, hogy gombásztárs megtalálta az év első vargányáját a negyedik hónapban.
A víz fontosságáról már 2012-ben írtam és azóta kongatom a vészharangot, hogy a vízhiány kezdi veszélyeztetni a mi létezésünket is. Ha nincs elég víz, akkor nincs mezőgazdasági vagy ipari termelés sem, és az egész civilizációnk összeomlik. Nagyon sérülékenyek vagyunk! Most komolyan, arccal előre belemegyünk a kataklizmába?!