Ideje szembenézni a fajunk önpusztító életmódjával, mert rövid tündöklés lesz a miénk, akár a többi inváziós fajé, vagy egy vírusé, ami agresszív terjedésével megöli a gazdatestet. Amikor letelepedtek az őseink és feltörték a földet, kivágták az első erdőt, akkor ott tévútra mentünk és ellenségévé váltunk az élővilágnak. Eleve illúzió, hogy az ember képes harmóniában élni a természettel. Miként tudna, amikor kapásból a népmeséiben az erdő baljóslatú sötét rengetegként jelenik meg, vagyis fél a természeti erőktől. Nem félni kell, hanem tisztelni és élni hagyni. De nem ezt tesszük, hanem felszámoljuk. Fogyasztóként elvárjuk, hogy a pénzünkért mindent megkapjunk, amire csak vágyunk, és többségünk nem gondol bele, hogy az adott termék mibe került. Például népszerűek a fekete nyárból készült bútorok, mert őshonos és kihalóban lévő nyárfajunk faanyaga az alvórügyek csomóitól érdekes rajzolatú. Közben a fekete nyár tényleg eltűnőben van, mert élőhelyei szinte megsemmisültek a folyószabályozások idején, és hibridizálódik a telepített papírnyárakkal. Nehéz megőrizni a genetikai állományát. A médiában felkapott eset lett a tiszaugi, közben a napokban ismerősöm osztott meg képet a Kettős-Körös hullámteréből kitermelt egészséges, öreg fekete nyárakról! A szemünk előtt zajlik egy faj haláltusája, de mi csak a saját hasznunkat lessük és negédesen pofázunk a nemzeti értékekről. Annak jó helye van pénzre váltva a zsebünkben... Ugye?!?
Azt hisszük, hogy a rombolásunk nem ér el minket. Örökké tart a habzsolás. Közben elég egy vírus, hogy rettegésbe taszítson minket. Nem is tudom, hogy miként fogod ép ésszel felfogni, amikor az ökológiai katasztrófa rád rúgja az ajtót. Mert ez formálódik a pusztításunk nyomán.
A nyitóképen a faanyag igényünk és a természetvédelmi törekvések bizarr elegyéből kikeveredő erdőgazdálkodás látszik. Az erdészet mozaikosan termeli le az erdőtagokat, és azokat szinte azonnal beveti makkal vagy csemetékkel ülteti be. Azonban a felszakított erdőtakaró nem képes egységként működni. Mindenképpen károsodik és gyengül, kiszolgáltatottá válik betegségeknek. Egyszer hallottam egy érdekes kifejezést, hogy összeomlik az erdő. Ez nem történik meg igazi erdővel. Viszont a meleg-száraz nyarak hatására a lucfenyő és feketefenyő ültetvények éppen összeomlanak a kontinensen és hazánkban is. Valamint a számtalanszor felújított, ültetvénnyé degradált tölgyes is jelentősen sérülékenyebb mint az eredeti növénytársulás. MI VAGYUNK AZ OKAI AZ ERDŐ ÖSSZEOMLÁSÁNAK. MI OKOZZUK AZ ÖKOLÓGIAI KATASZTRÓFÁT.
Ideje félned önmagadtól. Mi vagyunk önmagunk legnagyobb ellenségei.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése