A háztájim szívcsakrája
|
Körösök találkozása |
Délután öt körül Atival kimentünk Doboz-Szanazugba, hogy szemfürdőzést tartsak, vagyis gyönyörködjek a gombász birodalmam középpontjának látnivalóiban. A Fekete-Körös és Fehér-Körös összefolyását most is lefotóztam. Kötelező fotó, ha itt járok. A folyóink alakították ki a tájat, amit az ember átformált mezőgazdasági nagyüzemmé. Szeretek a közelükben lenni. Jó volt látni, hogy a délután is napos szanazugi oldalon sokan strandolnak. Lőttem egy lesi fotót, ami tökéletesen visszaadja a nap hangulatát. Kis időt töltöttem a strandon, mert gombászként a fák között érzem jól magam. Ezért Atival elindultunk a csatornához, ahol tavasszal virágokat fotóztam. Most egészen más arcát mutatta a hely a nyári száraz forróságban. Ettől még jó volt beugrani, akárha ismerőst látogattam volna meg. Innen elnéztünk a Fater motelhez, amit még januárban egy esetleges gombásztábor lehetséges helyszíneként jelöltem meg. Ebből idén semmi sem lett, pedig a tervezett időpontra, júliusban előjöttek a gombák és csodás termőhullám volt. Majd kiderül, hogy jövőre mit sikerül összehozni. Több élő kapcsolatra és stabil jövedelemre van szükségem. A blogot egyedül is könnyedén csinálom, de rendezvényhez társak kellenek. Amíg Atival átmentünk a szanazugi indikátor helyemhez a találkozón gondolkodtam. Mint valami biztató jel a súlyos aszály ellenére egy magányos gomba fogadott. A kocsányos tölgyek között sokkal sötétebb volt mint az úton, azonban hűvösebb is. Jól esett a gombák nézőpontjából fotózni a tölgyeket. Itt rengeteg gomba él, gyakorlatilag Kétkörösköz összes karakterfaja. Értékes ültetvény. Fogalmam sincs, hogy hogyan lehetne megóvni a kitermeléstől. Ezen most is rágódtam pár percet. Pech, hogy a magányos embernek semmi szava. Elsöpörnek az ellentétes szándékok. Értem, hogy az erdészetnek gazdálkodnia kell, de egy-két emberöltő és a természeti (erdei) értékeinkből kifogyunk. Egyszerűen mind kipusztul. Ez ugyanúgy zavar mint a saját halálom ténye. Éppen ezért érint meg, amikor meglátom a birodalmam középpontját a Dobozi hídról. Amikor meghalok, biztonságban szeretném tudni imádottjaimat. Az életet akarom örökül hagyni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése