Ugrás a fő tartalomra

Miért nem növény a gomba?

Zöldségtermesztők kézikönyve
részlet 

"Az utóbbi évtizedekig az élővilág növényvilágra és állatvilágra tagozódott, és a gombákat a növényvilághoz tartozó élőlényekként rendszerezték. A rendszerezők hosszan tartó vitákban bebizonyították, hogy a gombák az élővilágnak egy teljesen önálló, külön csoportját képezik. Az új rendszerezés tehát az élővilágot három csoportra osztja: gombákra, növényekre és állatokra. A gombák külön csoportba tartozását a következő tények indokolják.
a) sejtjeik általában jellemzően fonál alakúak, vastagságuk néhány mikrométer, hosszuk több milliméter is lehet. A sejtek belső felépítettsége is mind a növényekétől, mind pedig az állatokétól eltérő;
b) sejtjeik fala nem cellulóz, hanem kitin (csak a petespórás gombák fala cellulóz). A gombákra jellemző az erős fehérjeszintézis, a sejtekben jelentős mennyiségben képződik komplett fehérje, állati keményítő (glikogén), enzimek és vitaminok;
c) színanyagaik (kinonok, fenoltartalmú festékek stb.) nem a színtestecskékben, hanem a sejtnedvben oldott állapotban vannak jelen;
d) a gombasejtekben erős az élettani hatású anyagcsere-melléktermékek, metabolitok (aromatikus anyagok, antibiotikumok, szerves savak, alkohol stb.) szintézise is. Emiatt inkább az állati, mint a növényi sejtekhez állnak közelebb;
e) anyagcseréjük eltér a növényekétől. A növények táplálkozása autotróf, a gombáké az állatvilághoz hasonlóan heterotróf (napfény nélkül, kemoszintézissel „asszimilálnak”);
f) erősebb az enzimtevékenységük, mint az állati sejteké. Enzimjeikkel a kémiai vegyületeket szervetlen vegyületekké redukálják, így hozzájárulnak a földön az anyag körforgásához;
g) szaporodásuk eltér a növényekétől. Vegetatív testük minden sejtje haploid kromoszómaszámú. Csak ivaros szaporodáskor jön létre két egyed (vagy annak két sejtje) összeolvadása által egy diploid zigóta, mely számfelező osztódással ismét haploid spórákat termel.
A felsoroltakon kívül még vannak olyan alapvető sajátosságaik a gombáknak, melyek az új rendszerezők igazát bizonyítják, de a felsoroltak máris elegendőek. Igaz, a termesztőket különösebben nem befolyásolja a gombák rendszerezési gondja, mégis jó, ha ismerik a tudományos állásfoglalást is."

Megjegyzések

  1. ez nagyon érdekes a nagy át nem is tudtam.mindenkinek ajánlom

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …