Az időjárásról

A fotót tegnap délután lőttem mobillal a városból az egyik zivatarfelhőről, aminek csapadékja még látszik a kép bal felén. Turbulenciák kavarták a hatalmas páratömeget lenyűgöző formákat alkotva, amiket percekig csodáltam. Nem tudok betelni a zivatarokkal, mindig elképeszt, hogy 6-8000 méter magas felhőtitánok vannak felettem. A vihar csak ráadás, amitől feláll a hátamon a szőr és az ősi félelem, áhítat tölt ki. Az idei május igazán kedvemre való. Pont erre volt szükségünk a katasztrófával fenyegető száraz időszak után! Megdöbbent az emberek csőlátása, hogy mennyire képtelenek felidézni a tavaszi tűzgyújtási tilalmat, az aszályról szóló híreket. Nyavalyognak az "özönvíz" miatt. A kontinentális éghajlat alapból hajlamos szélsőségeket produkálni, és erre még rátesz néhány lapáttal a klímaváltozás is. Évek óta hallja mindenki, hogy egyre gyakoribbak lesznek az extrém időjárási jelenségek. Miért akadnak fenn oly sokan a zivatarokon? Örülnének, hogy az esős május feltölti a talajokat, enyhíti az aszálykárokat. És özön gombát hoz elő.