Ugrás a fő tartalomra

Csipetnyi ligeterdő

A szarvasi Anna-ligetben utoljára 2013 októberében jártam egy korábbi gombaismereti sétán. Idén két okból mentem el ismét, az egyik a gombászat volt, a másik a keményfás ligeterdő élő tanúinak felkeresése. 2017-ben sikerült eljutnom a Szépapó tölgyhöz és a mályvádi óriáshoz is. Kihagyhatatlan volt számomra az Anna-liget tölgyeinek megszemlélése. Négy éve sokkal inkább a gombákra koncentráltam és csak érintőlegesen foglalkoztam a fákkal. Most pont fordítva volt, a tölgyek körül szaladgáltam, makkokat kapdostam fel és raktam a szívem fölé az ingem zsebébe. Kivételes hely az Anna-liget, mert hat darab öt méternél nagyobb törzskörméretű tölgye van. Ezek mind az egykori keményfás ligeterdőben fakadtak meg és nőttek fel. Valószínűleg elpusztultak volna, ha Bolza József nem alakít ki gyűjteményes kertet, aminek elődje az Anna-liget volt. Megtartotta a szebb tölgyeket, amik ligeterdő helyett parkban élhettek tovább. Az irányított kertészkedés ellenére az őshonos növényeknek köszönhetően picit érezhető a ligeterdő hangulata. Lásd az előző bejegyzésben a hatodik képet.
 Atit megkértem, hogy álljon a Lonovics tölgy mellé, érzékeltetni a törzs vastagságát. Ez a tölgy szintén hat méter feletti törzskörméretű. Életkora elérheti a 300 évet, vagyis élt, amikor az első katonai felmérés (1780-84) megtörtént az országban. Azoknak az ősi fáknak az utódja, amik a török dúlás előtt is a Körös árterén éltek. Élő történelem. Lenyűgöz, hogy a vén tölgyeink évszázadokat fognak át gyökereikkel, ágaikkal. Összekötik a múltat a jelenen át a jövővel.
Sajnos a kocsányos tölgynek a folyószabályozás óta sanyarú a sorsa a megyében. A talajvízszint csökken és a száradó talajból nem tud elég vizet felszívni. Az idős egyedek töredező koronája, romló állapota jelzi a bajt. Pedig ezer évig élhetnének. Az Anna-ligetben menedéket talált öregek sem fognak addig élni, de az én generációmat még biztosan túlélik.
Jó lenne nagyobb teret adni a fajnak és igazi erdőben látni a szép tölgyeket. Békés megyében nincs védett erdő, és a tájra egykor jellemző zárótársulás, a keményfás ligeterdő végveszélybe került. Az unokák már nem fogják látni.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…