Az ízletes kucsmagomba Morchella esculenta a tavasszal termő gombák egyik legjobbja, így sokak kívánság listáján szerepel, például az enyémen is. Azonban gyakorisága ellenére nehezen megszerezhető, mert teljesen kiszámíthatatlan a termőhelye. Hiába tudja a gombász, hogy mi kell neki: semleges, kissé meszes talaj, nedves élőhely, magas kőris, kocsányos tölgy, fekete nyár, rózsafélék társasága, ettől még hoppon marad.
Az eltelt napokban egymás után néztem meg a tuti helyeket, amiken én biztosan teremnék, ha kucsmagomba lennék, és semmi. Aztán jött egy tipp, kezdő gombásztárs hozott határozásra termőtesteket, amiket egy helyi lakótelepen talált. Nosza, másnap rohantam megnézni a helyszínt. A házak közötti zöld részen kocsányos tölgyek, magas kőrisek, és egy vadcseresznye társaságában, illetve távolabb akadt egy szilfa is, tényleg ott voltak. A legnagyobb, vén termőtestet fotóztam le. Nagyokat néztem, hogy ez így most miként lehetséges?
Tavaly november óta tart a száraz periódus, a lakótelepen is csörgött a kevéske avar (sajnos lakott részeken mindig gondosan eltüntetik az avarbontó gombák fontos táplálékát), kirepedezett a talaj, és mégis ott voltak a kucsmagombák. Amire rájöttem, hogy a környezetükben zavarás történt 2016-ban, járólapokat tettek le, amerre az emberek gyakran járnak. Egy másik gombásztársam szintén talált egy termőtestet ugyanezen a lakótelepen, de az első helytől 300 méterre, ahol szintén járólapokat raktak le egy éve. Ezen a helyen is kőrisek vannak és szürke nyárak. Kíváncsi vagyok, hogy 2018 tavaszán ismét teremni fog a felfedezett helyeken, vagy soha többé nem jön elő? Mindkettőre van sok példa, hogy csak egyszer tűnik fel, hogy éveken át stabilan ugyanott terem.
Azt tudom, hogy a termőtestek szkleróciumból (tápanyagraktározó gombafonal szövedék) nőnek ki, amik előző évben képződnek megfelelő környezeti tényezők hatására. Ezeknek aztán kell valami sokkhatás, ami legtöbbször a kemény fagy, és aztán víz, hogy átnedvesedjenek. Ugyan télen nem volt sok csapadék, de az előző év pozitív csapadékösszege és kismértékű párolgás együtt elég vizet szolgáltathatott a szkleróciumoknak. Plusz a járólapok lefektetése megbolygatta a gombát, ugyanakkor levegősebbé tehette a tömör talajt, jobban hasznosult a kevés víz is.
Könnyen lehet, hogy a kucsmagomba éveken át békésen éldegél a fák között, azokkal valamiféle viszonyt kialakítva, és csak sokkhatásra, a környezeti tényezők együttállása esetén hoz termőtesteket. Ez aztán teljesen kiszámíthatatlan, megjósolhatatlan folyamat, aminek eredménye, hogy titokzatos, nehezen megszerezhető gombává változik a kucsmagomba. Azonban nem szabad csüggedni, sokat kell járni a tájban, figyelni a fákat, amiket kedvel és fogsz találkozni vele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése