A
tajgán a sötét lombú, szabályos örökzöldek közt él egy napfénykedvelő,
romantikus megjelenésű, világos törzsű lombhullató, a nyírfa.
Szerencsére nem kell sokat utazni, hogy gyönyörködjünk légies szépségében.
Hazánkban két nyírfa faj őshonos, a közönséges Betula pendula és a molyhos nyír Betula pubescens. Az utóbbi védett, eszmei értéke 50000 Ft. Lápjaink jégkorszaki
reliktum faja. A közönséges nyírfa sokkal gyakoribb, mindenfelé
megtalálható, de természetes módon nem él meg az Alföld szárazabb
részein az erősen meszes, kötött talajokon. Változatai, mint például a
„szomorú”, kedvelt díszfák, parkokban, kertekben mindenütt látható, itt
dél-keleten is. A közönséges nyírfa rövid ideig él. A puhafák közé
tartozik. Azonban szépsége és jó tulajdonságai miatt népszerű fafaj.
Többek közt van gyógyhatása is. A leveléből készült tea vese- és
hólyagbántalmak ellen vizelethajtóként használható, de vértisztító és
gyulladáscsökkentő, valamint görcsoldó és fertőtlenítő hatású is. Az
északi országokban a nyírfákat a tavaszi nedvkeringés megindulásakor
megcsapolják. Édes nedvükből, a nyírvízből a mindenre elszántak szeszes
italt is készíthetnek. A nyírfában „facukor” található. A xilóz a
szőlőcukorral ellentétben öt szénatomos, vagyis pentóz. De mielőtt
végleg elcsábítanának a szerves kémia nyalánkságai (Oh, édes
monoszacharidok!), visszatérek a cikk eredeti témájához. A nyírfának a
magyar népi kultúrában jelentős szerepe volt. Például gonosz- és
betegségűző hatásúnak tartották, ha ágaival megcsapkodták a jószágot
vagy egymást. Sok nép szimbólumrendszerében termékenységi jelkép. Ha jól
tudom, nyírfa a Világfa. Mostanában a sárga lombszínével tűnik ki a
többi fa közül. Szépsége, jó tulajdonságai, és északi élőhelye miatt
gondoltam rá, hogy összegyűjtök néhány nyírfához kötődő gombát.
A barna érdestinóru Leccinum scabrum,
akár a nyírfa-érdestinóru nevet is kaphatná, mert a nyírfa
gombapartnere, kizárólag vele él mikorrhiza kapcsolatban. A többi
érdestinóruhoz hasonlóan ehető gomba, de az idősebb példányok élvezhetetlenek. Érdekes, hogy a húsa nem színeződik, míg ez általános jellemzője a rokonainak. Erről könnyű felismerni.
A krómsárga galambgomba Russula claroflava elsődleges fapartnere a nyírfa, de társul égerrel és rezgőnyárral is. Erősen savanyú talajú élőhelyeken található meg. Kedveli a lápokat. Bár sok sárgás kalapú galambgomba van, de a krómsárgának lemezei, tönkje és húsa is szürkül sérülések nyomán. Ez és élőhelye jól azonosítja. Hazánkban védett.
A nyírfatapló Piptoporus betulinus kellemetlen társa a nyírfának. Élő fán is végzi a lebontó munkáját, vagyis farontó parazita. Bárhol megjelenhet, követi "áldozatát". Ezért parkokban is találkozhatunk vele. Egyéves termőtesteinek húsa puha és jó illatú, de ehetetlen. Nincs értelme a kóstolgatásának.
A nyírfa-szőrgomba
Lactarius torminosus latin nevének első tagja, a Lactarius jelzi, hogy
tejelőgomba. Húsának fehér teje nem változtatja színét, gyümölcs- vagy muskátliillatú, égetően csípős
ízű. Emiatt képtelenség megenni a szőrgombát. Jellegzetes gomba, rózsaszínes termőteste, a kalap szőrössége, fapartnere alapján azonnal felismerhető.
A sárgaöves pókhálósgomba Cortinarius triumphans egyik angol neve utal a nyírfához kötöttségére birch webcap.
Feltűnő gomba, kalapja narancssárga, halványsárga tönkjén a burokból
sárga sávok maradnak vissza. Bár sárgásfehér húsának kellemes illata
van, azonban az íze keserű. Ehetetlen. Hazánkban ritka gombafaj.
Megjegyzés: A képek eredeti helyét megnézheted a gombák nevére kattintva. A rajzot innen vettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése