Hárman délelőtt a szabadkígyósi pusztába mentünk kiszellőztetni a fejünket. Ezt segítette az élénk déli szél is, ami görgette az azúrégen a bolyhos gomolyokat. Pont olyan idő volt, ahogyan elképzeled a téli végi időjárást. Ez a gyarapodó jelek ellenére még nem a tavasz. A felhők alakja tipikus hózáporos volt, csak nem tudtak elég nagyra nőni. A déli iránya ellenére a szél hideget fújt ránk. Örültem, hogy rétegesen öltöztem és nem tudott átfújni a ruhámon. A pocsolyákon jéghártya feszült, mert hajnalban fagyott. A levegőben ugyan érezni a korán ébredt zöldellő növények szagát, de egyelőre teljesen hiányzik a virágzó bokrok illata. A kiserdő ösvényéről készült képen láthatod a lényeget. Ugyan megindult a fákban a nedvkeringés és növekednek a rügyek, de sehol semmi zöld a magasban. Azonban picit sem volt "üres" az egykori vadász erdő, bőven akadt látnivaló.
Több mint száz éve lett telepítve, de ez nem látszik rajta, mert a sekély, szikes termőréteg kevés a fáknak. Ugyan akad benne pár nagyobb fa, amik meglepik a látogatót, de zömmel csenevész az állomány. Az ösvényt itt-ott orgonabokrok kísérik, amik díszítő céllal lettek ültetve. Érdemes lesz áprilisban visszatérni, amikor virágoznak. Ahol jobban záródott az erdő, ott megélnek a kucsmagombák is. Fattyú kucsmagombát 2018-ban itt is fotóztam. Jól megjegyeztem a helyét, de ilyen korán még semmi jele. Ahogy rokonát sem leltük a lakcímén. Hiába enyhe a tél, a kucsmagombák fáznak. Nem jönnek elő korábban mint ahogy idejük van. Tehát a cseh kucsmagombát március közepétől keresheted, a többieket áprilistól. Később többféle gyakori korhadékbontóval találkozhatsz itt: csengettyűgombák, csiperkék, őzlábgombák, és egy "titkos" helyen még az óriás pöfeteg is terem. Ezek melegkedvelő fajok, tél végén esélytelen, hogy teremjenek.
Azért nem maradtunk gomba nélkül. Itt-ott egy-két osztrák csészegomba piroslott, és a korhadó ágakon számos helyen a tegnapi csapadéktól ruganyos júdásfülgombák incselkedtek velünk. Természetvédelmi területen jobb ha visszafogja magát a gombász, és nem gyűjtöget. Helyesebb átmenni nem védett részre és ott is csak saját igényre egy keveset szedni a természet ajándékaiból. Az ipari mértékű gyűjtés helytelen cselekedet. Például a medvehagyma sarlózásos gyűjtése egyértelműen természetkárosítás, mert a szerencsétlen töveket a levágással éhhalálra ítéled! Hiába marad a hagymája a földben, levél nélkül nem tud tápanyagokat készíteni magának. A medvehagymát türelmesen, tövenként egy-egy levelet lecsípve szedjük. Hidd el nekem, hegyoldalon ezzel a módszerrel is tudsz bő két kilót gyűjteni, ami nagy szatyornyi mennyiség. Bőven elég magadnak, de a rokonoknak is. Ráadásnak a medvehagyma frissen a legjobb. Erős íze miatt amúgy sem kell belőle sok. Ne őrülj meg a zöld aranyláztól! Tiszteld éltető közegedet, a természetet!
Békés megyében nem él vadon a medvehagyma, de van helyette rokona, ilyen a vadsnidling, ami a metélőhagyma. Sikerült szép élőhelyi képet lőnöm a közönséges növényről, ami mégis jól mutat a természetes közegében. Számos egyszikű növény van, ami ilyenkor hajt. Ezeket véletlenül se szedd le, mert zömük mérgező. A hagymáknak jellegzetes szaga van, ami segíti felismerésüket. Természetvédelmi területen belőlük sem szedünk. Itt mindent a szemnek, semmit a kéznek szabály érvényes. Szerencsére a vadsnidling tényleg gyakori, bőven találhatsz belőle. Ugyanolyan jó és finom mint a medvehagyma. Kipróbáltam pogácsában és semmiben sem maradt el a medvehagymás változattól. Nagyon gyorsan elfogyott a nyolcvanhárom darab pogi. Ha érdekelnek a vadon gyűjthető növények, az Erdőkóstoló blogot érdemes átlapoznod. Én csak érintőlegesen foglalkozok a növényekkel, nekem a gombák a kedvenceim. De ezt már jól tudod.
A tanösvény kivezetett minket a pusztába. Itt egyből belénk kapott az erős szél. Ennek ellenére felmentem a kilátótoronyba. Nyáron és ősszel a darazsak miatt elkerülöm. A mélyebben fekvő térszíneken pocsolyák fodrozódtak. Ez a normális képe a pusztának. Tavaly száraz maradt a rendkívüli aszály miatt, amikor februárban és márciusban összesen csak 15 mm csapadék hullott! 2020-ban jelentősen jobb a helyzet és további ciklonok várhatók jövő héten. Kicsit sétáltunk a pusztán. Darvak repültek át felettünk. Próbáltam lefotózni csapatukat. Talán észreveszed a madarakat a képen. Sajnos nagyon zúgott a szél, esély sem volt rögzíteni a magasban daloló mezei pacsirta énekét. Ezért linkelek egy videót, amiben hallható. A területét jelöli meg az énekével.
A puszta tocsogós részén átcuppogva, egy részt kikerülve az ösvényből tértünk vissza a fák közé. Nem mentünk körbe, mert így is eleget csúszkáltunk a sáron. A túra során lőtt többi képet válogatásként rakom ki. Abszolút megérte terepre menni. A zajos városi életmódunk stresszhatásait jelentősen csökkenti a szabad ég alatti séta, ami a legolcsóbb módja az egészség megőrzésének.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése