Az őzlábgalóca Saproamanita vittadinii a forró nyarú év egyik nyertese, mert még soha ennyit nem láttam belőle mint idén. Amint kapott elég esőt beindult. Az elsőt július 31-én találtam meg, és a legtöbbet október elsején az öntözött réten figyelhettem meg, ahol több száz darab nőtt a termőhullámának ideje alatt. Ennek köszönhetően a kezdő gombászok boldogan hordták a vizsgálóba, hogy hátha ehető a guszta gomba. Bánatukra közöltem velük, hogy az őzlábgalóca védett és nem finom. Jobb békén hagyni. Kímélendő gomba különcünk: egy galóca, ami erdő helyett a réten él, vagy a városban füves helyen. A fotómon látható duót az Árpád-soron fotóztam le szeptember 26-án.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése