Ugrás a fő tartalomra

Nem értem, vagyis igen, de...

A bejegyzés hülye címe utal a bennem dúló ellentétes érzésekre és gondolatokra, amikor szűkebb szülőföldem természeti állapotára gondolok.
Gombászként létfontosságú számomra, hogy jó állapotú élőhelyek vegyenek körbe, amikben jól érzik magukat a kedvenceim.
A kontinentális éghajlat szélsőségeihez alkalmazkodtak a helyben élő gombák, azonban a tönkremenő legelők és "erdők" veszélyeztetik fennmaradásukat. Plusz terhelés számukra a klímaváltozás. Külön agyrém az új erdőtörvény, ami még inkább az egyéni gazdasági érdekeket helyezi előtérbe. A közösség és természet érdeke le van #@&@#{bx, aztán látszólag mindenki nagyon szomorú, mert elnéptelenedik a megye. Közben pár maréknyi "őrült" természetvédőn kívül senkit sem érdekel a közösség érdekét szolgáló, egészséges természeti környezet. Az a természetes, hogy van. Pedig egyáltalán nem magától értetődő az állapota, amibe alaposan és mélyen belenyúltunk.
Örülök neki, hogy van nemzeti parkunk. A 24. órában lettek kijelölve a védett területek, amik között csak kettő erdős terület van: Bélmegyeri fáspuszta 644 hektár és a Dénesmajori csigáserdő 5,1 hektár. A folyók árterét kísérő galériaerdő nekem nem gombászterep. Bár fontosságát picit sem becsülöm alá. Nagyon is fontos szerepe van a vízháztartásban és kiemelkedő élőhely. Azonban gombászként a megye zárótársulásáért bolondulok, ami a keményfás ligeterdő. Érthetetlen számomra, hogy miért nem védettek a Fehér- és Fekete-Körösök egykori közös árterének ligeterdői? Oké, zömük Natura 2000-es, de állami tulajdonban lévő faültetvények is egyben, amiket ugyanúgy kivágnak, ha eljött az idejük. Aztán a gombász döbbenten kóvályog, hogy hová lett az a jó kis "erdő"?
A 25. órában vagyunk, amikor már elmúlt éjfél, és pontosan tudom, hogy késő. Nem lehet megmenteni a szülőföldemen a keményfás ligeterdőt. Azt sem lehet elérni, hogy legalább Mályvád egyik fele erdőrezervátummá váljon és megszűnjön rajta minden gazdasági célú beavatkozás.
A megye területe cirka 563 000 hektár, ebből 418 210 áll mezőgazdasági művelés alatt, és 25 960 van számontartva "erdőként". Miért teszem mindig idézőjelbe az erdőt, amikor Békés megye kapcsán emlegetem? Jól jegyezd meg a következőket, a természetes erdők tájléptékű jellemzőit: "összefüggő erdős területek megléte; tájléptékű mozaikosság=erdőtársulás-diverzitás; természetes erdődinamikai folyamatok érvényesülése; zárt erdőhöz kötődő, ritka fajok jelenléte; erdőszegélyek kialakulása; nagyvad-károsítás elviselhető mértéke."

Akkor most itt egy térképrészlet Mályvádról. Összefüggő? NEM. A természet igazgatja az erdő sorsát? NEM. Kevés vad él benne? NEM. (El se tudnak bújni előled, annyi dámvad van.) A tájléptékű mozaikosságról nem igazán tudok nyilatkozni, mert olyan kicsi terület, hogy most mit mondjak? Ez is inkább nem. Ami viszont meglepő, hogy vannak benne ritka fajok. Nem sok, de van.
Szerintem senkit sem érdekel a Natura 2000 a maréknyi "őrült" természetvédőn kívül. Egyszerűen azért kerültek bele a Kétkörös-köz "erdői", mert keményfás ligeterdő jellegű állományok és ezek Európában védendők. Sajnos itt már csak számtalanszor felújított ültetvények vannak. Azonban a természet folyton folyvást igyekszik igazi ligeterdőt csinálni belőlük. Lenyűgöző a természet kitartása, de az ember sosem könnyítette meg a munkáját. Kész csoda, hogy a 90-es évekre megoldották Mályvád vízpótlását a szakemberek. Jobb később mint soha.
Nem tudom, hogy mit mondhatnék, amivel megértethetném a keményfás ligeterdő fontosságát. Ebben az országban a kormány oly szívesen emlegeti a keresztény értékeket, nagyon istenfélőnek mutatja magát. Pedig igazi tanúsága az alázatnak a természet csodálata és javainak kíméletes használata, illetve a lehető legnagyobb terület békén hagyása. Minden más üres duma, parasztvakítás, HAZUGSÁG. Embernek lenni nehéz. Szerencse, hogy ezt a hibát csak egyszer lehet elkövetni.
Reménytelen még ábrándozni is az erdőrezervátumról a megyében. Nincs mit megőrizni. NINCS ERDŐNK! Mit tehetnék nincstelen gombászként? Ideje költözni. Egy életem van, amit szeretnék hasznosan eltölteni. 


Kapcsolódó bejegyzések:
Növénytársulások: alföldi tölgy-kőris-szil ligeterdő

Tölgyfa és gombái
Csodagombák Békés megyében
Az utolsók

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …