Ugrás a fő tartalomra

Hol volt, hol nem volt az erdő


Senki sem hiszi el, hogy mennyire kevés fás terület van Békés megyében, így az arányok érzékeltetése céljából körberajzoltam a nagyobb településeket. A sötétzöld foltok az "erdők". Miért az idézőjel? A MEGYÉBEN NINCS TERMÉSZETES ERDŐ. A nagybetű kiabálást jelent és én most ordítottam. Totál szívás a szülőföldemen természetjárónak lenni. Ez az egész csak egy mezőgazdasági nagyüzem, amiben a szántóföldi gazdálkodás még az én életemben lehetetlenné válik, mert nem lesz megoldható az öntözés. Az erdő pedig tűnő álom lesz csupán. A 60-80 éves kocsányos tölgyek haldokolnak a szárazságtól, amikor a fafaj életkora több száz év. Rossz látni a szenvedésüket.


Rakok be külön képet Mályvádról, ami a nagyobb, foltos fás terület a térképrészleten. Ennek egy része, a fátlan terület, árvízi szükségtározó. Jobb oldalán van egy picike védett rész, a Bányaréti őstölgyes, ami 1,8 hektár. Tulajdonképpen az egésznek védettnek kellene lennie, de nem az. Amint láthatod, több kicsi ültetvényből áll, amik zöme állami tulajdon és faanyagtermelők. Egyébként nincs elég "erdőnk" a helyi igényeket kiszolgálni, így az Erdélyi-szigethegységből is bőven jön fa. Az ottani fakereskedők szinte minden évben le tudják cserélni az autójukat, annyira felpörgött a tűzifa kereskedelme. Amióta magas a gáz ára, és lehetetlenség télen a rosszul szigetelt, szocpolból olcsó hitelből a 80-as években épült óriási családi házakat kifűteni, mindenki kályhát építtet és inkább fával-szénnel fűt. A megnövekedett igény a tűzifára rossz hír az "erdőknek". (Egyik márciusi helyi túra során döbbenten láttuk, hogy egy hatvanéves cserültetvényt vágnak ki, mert kell szociális fűtés támogatásnak.)


A páratlan szépségű hegyi erdők a kályháinkban hamvadnak el, hogy puffadt, nyavalyás testünk ne hűljön ki, mert képtelenek voltunk a mértékletességre. Nem láttuk a jövőt. És mi lesz, ha elfogynak a hegyi erdők? Mi lesz, ha hiába telepítünk, mert a kevés csapadék miatt nem tudnak megnőni a fák? Szeméttel fűtünk? Abból sok lesz. Élő fából kevés.
Mérges vagyok, mert átverve érzem magamat. A fogyasztói társadalom képtelen megadni az élethez szükséges alapvető természetélményt. A természetet számoljuk fel, hogy kényelmes életünk minden kelléke mindig elérhető legyen, amikből aztán irdatlan szeméthegyek lesznek. Túllőttünk a célon, és kényelmünk lesz a vesztünk, de előtte még a természetet lökjük a sírba. Fölösleges kiabálnom. Elmúlt éjfél.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …