Háztáji séta

Nyolcan elindultunk délután egykor járni egyet a tájban. Puhafás és keményfás jellegű ültetvényeket néztünk meg. Sajnos a száraz-hideg tavaszi idő és a telepítések cserjeszintjének eltakarítása "eltüntette" a gombákat. A nyárfa ligetben semmit sem nőttek a cseh kucsmagombák, a vékonyka avartakaró alatt rejtőzködnek, a legnagyobb is csak 4 centi magas volt. A képen látható teljes egészében. Ha kapnának egy kiadós esőt, amire nincs esély, akkor meg tudnának nőni és lehetne belőlük szedni. Amíg ilyen picik, addig nincs értelme a gyűjtésüknek.
A gombamentes helyzet ellenére egy jót mászkáltunk három település érintésével. Békéscsabáról indultunk, Gyula felé félúton megálltunk, majd elmentünk a városerdőig, aztán Sarkad környékén eltévedtünk. A második képen látható, hogy a gát másik oldalára kerültünk, és a nyárfa ültetvények odaát voltak. Pedig Sarkad közelében valahol van egy szerencsés hely, ahol tömegesen terem a cseh kucsmagomba. Egyik gombász onnan egy egész láda gombát hozott ki. Az egyik aranyszabály: "lehet bármennyire rossz idő a gombáknak, mindig van egy hely, ahol sok gomba van. Csak nagyon nehéz megtalálni." Kifáradva, kissé csalódottan ötkor befejeztük a túrát és hazaindultunk. Legközelebb csak túrázni fogunk, megnézzük a mályvádi őstölgyest, ami minden évszakban lenyűgöző túracélpont. Bár nyáron tengernyi benne a kullancs, a szúnyog, a gyomnövényzet, amitől járhatatlan és ezektől inkább tortúra a túra.
A pénteki háztáji séta legkedvesebb életképét egyik társam kapta le. Felfigyelt egy kis madárra, aminek aztán a fészkét is észrevette. A madárka elrepült, mire a fészekhez értem, de megpillantva a remekművet azonnal tudtam, hogy ki építette. A majdnem gömb alakú, zuzmóval álcázott, kerek nyílásos fészek az őszapóé. Az "őszapó a fészkében" fotót elkértem Erikától, mert nagyszerűen illusztrálja, hogy mily csodákat láthat az ember a természetben, még annak maradékában is.
A gombász koppant a pénteki túrán, míg a természetbúvár lubickolt az élményekben. Ideje felfrissítenem a természettudományi ismereteimet. A gomba elválaszthatatlan a tájtól, amiben él. A gombász jól teszi, ha a nagyobb képet nézi először és utána vesz el a részletekben.