Álmom, édes valóságom

Az ízletes vargánya Boletus edulis sok-sok éven át pusztán csak vágyálom volt. Szülőföldemen nem találtam meg, pedig állítólag mások találkoztak a pompás gombával. Az Alföld északi felén, a nyírségi (savanyú) homokon nőtt tölgyesekben terem, de itt délen nincs. Azonban jól tudtam, hogy Erdélyben vannak még igazi erdők, remek élőhelyek, amiket imád a csodás gomba. Sokáig vártam, de megérte várnom, mert a vargányázás nagyszerű élmény. Annyira jó, hogy a hajnali álmomban is felbukkant; tökéletes, félöklömnyi vargányák vártak rám egy lucfenyvesben, amiket le is szedtem.
Az októberi fotómon erdeifenyő-tölgy elegyes erdőben nőtt a gombászok álma. Aznap három kilót szedtem az úrigombából. Kiváló gombászat volt! Jó időben, jó helyen futottam a vargánya után. Minden egyes nap, amikor teleszedem a kosaramat a fehér húsú, fűszeres ízű gombával, karácsony. Öröm rálelni, öröm felvenni, öröm feldolgozni és öröm megenni. Már most hiányzik. Nehéz lesz kibírnom a nyugalmi időszakát és megvárni a májust, amikor rokona, a nyári vargánya B. reticulatus fog enyhíteni a hiányérzeten. Gombászni jó, de vargányázni még jobb.