Legutóbb november 26-án voltam a háztájim fő indikátor helyén. December 2-án elutaztam és 21-én érkeztem vissza Békéscsabára. Ezért az első utam, miután kialudtam magam, egyből Póstelekre vezetett. Végigjártam a szokásos kört, megnéztem sok lakcímet, és akadt ehető gomba is. A téli trióból késői laskagombát és téli fülőkét találtunk Atival. A harmadik, a júdásfülgomba nem került elő. Ez számomra arra utal, hogy a sár ellenére nem esett elég eső és nem eléggé párás a levegő. A júdásfülgomba imádja a csuromvizes időjárást, és egész évben terem. Bár ez a vicces gomba nem került elő, de bőven akadt más, lásd a képválogatást. Meglepett, hogy találtam frissen nőtt galambgombákat! Nem, nem múmiákat láttam, hanem egyértelműen mostanában előbújt termőtesteket. A galambgombák nemzetsége melegkedvelő, és egy faj decemberi jelenléte szokatlan. Sajnos nem sikerült a fotó róluk, de viszont rokonukról, egy tejelőgombáról van kép. Az a szép narancssárgás termőtest. Ennek sem a december az ideje. Bár a gombák mindig készek meglepni a gombászt. Szóval ez is bőven belefér a furcsaságaik körébe. A mai túrával maximálisan elégedett vagyok. Sok jó képet tudtam lőni. Az ötödiken az olajszínű csigagombát láthatod, aminek kalapján jól megfigyelhető a magyar nemzetségnév oka, a nyálkásság.
Ezek egyszerű fotók, semmi extra, a gép is kompakt, mégis szépek, mert a gombák gyönyörűek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése