Törpemandula

A törpemandula Amygdalus nana őshonos cserjénk, hazánk több táján megtalálható. Sőt kerti fajtái miatt városi környezetben sem meglepő a jelenléte. Azonban természetes állományai régen volt növénytársulásokra utalnak, amiket javarészt már megsemmisített az évezredes tájhasználat. Ilyen például a tatárjuharos lösztölgyes, ami síkvidéken az egyetlen zonális erdő típus volt. Sajnos vastag csernozjom-barna erdőtalaja a földművelés számára ideális, így az ember nagyon hamar kivágta a fákat és felszántotta. Valószínűleg Békés megyében is létezett ilyen erdő, de még a középkor előtt megsemmisült. Viszont növényfajainak zöme a mai napig jelen van, például a törpemandula.

Ennek egyetlen természetes állománya Tótkomlós határában tekinthető meg. Nagyon picike az egész. A fotómon látható, hogy mekkora. Évek óta terveztem, hogy megtekintem, és erre idén sor került. Előbb a Körös Klub egyesület génbankjában néztem meg, hogy virágoznak-e az ottani növények, és utána mentünk el Atival a törpemanduláshoz. Kicsit vadregényesebb környezetre számítottam, némileg kiábrándító volt az aprócska természeti értéket övező hatalmas szántókkal szembesülni, amik miatt a szülőföldem az ide látogatók számára (jogosan) dögunalmasnak látszik. Nagyon kell figyelni, ha az ember meg akarja látni a kincseinket. Jól tettem, hogy a lábam alá néztem, mert a törpemandulás közt nyílik a terület másik védett növénye is.

A pusztai meténg Vinca herbacea kevésbé ismert mint a népszerű kerti dísz a kis meténg V. minor, még én sem hallottam róla. Örülök, hogy megismerhettem. Szintén az egykori löszpusztarétek élő emléke.
Sajnos a lösszel kapcsolatos élőhelyek rendkívüli mértékű pusztulást szenvedtek el az ember földéhsége miatt. Az egykori pusztákból csak apró mezsgye töredékek maradtak, amilyen a Kaszaper és Tótkomlós közt található törpemandulás is. Most áprilisban igazán feltűnő a kicsike élőhely. 13-án szombaton vezetett kerékpártúra lesz Tótkomlósról. Itt lehet jelentkezni.