Erre a napra pár gond összejött, beállt a nyakam, most azon agyalok, hogy mitől lehet fájdalom a lágy részében. Tehát fejfájással és enyhe hányingerrel ébredtem, mert a nyak fájdalma fel és le is kisugárzott. Elgondolkoztam rajta, hogy itthon maradok, hiszen eleve esős napot ígért az előrejelzés a hegyvidékre, de végül a gombamánia erősebbnek bizonyult. Nem érdekel a fájdalom, a szenvedély úgy is elsöpri. Ha másra koncentrál az ember, akkor tényleg kevésbé erős. Tehát időben emberi formát öltöttem, összeraktam a túramotyót és vártam a többieket. Egy autóban négyen indultunk el a határ felé 5:10-kor. A csapat másik fele a határon várt meg minket. Összesen nyolcan voltunk. Mindegyikünk gombára éhes vérgombász.
Milyen jól tettük, hogy átmentünk a hegyvidékre! Nagyon nagy szerencse, hogy idén egy ciklonnak köszönhetően a július normális hőmérsékletű és esős volt nálunk és a hegyvidéken is. Az utolsó képen a Béli-hegység egyik patakja látható, ami megáradt a zivataroktól. Ilyet is régen láttam. Sajnos a légörvény mostanra feloszlott, így augusztus pokoli lesz, de július végén még minden tökéletes, álomszerű, és extra élvezetes volt. Erre nincsenek jelzőim, amikor minden pont olyan, ahogy elképzeled a tökéletes gombászatot. Kivéve a nyakfájás, hogy zuhogó esőben nem tudok fotózni, támadnak a vérszívó legyek... Végül is a tökéletes elérhetetlen vágyálom, de ma majdnem megvolt. Bárcsak türelemre intettem volna magamat, bár hátamon fél tucat maró léggyel szentként se ment volna, és elmerültem volna az élményben, a csodálatos babeszok látványában! A legjobb élmény a gombászatban pont elcsípni a vargánya termőhullám elejét. Remélem, idén még lesz részem benne!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése