Ugrás a fő tartalomra

Klímaváltozás van, gomba nincs


A tegnapi túra főbb tanulsága volt, hogy nincs elég évnyi tapasztalatom a változások követéséhez, vagyis legalább hat évig még adott időpontokban be kell járnom a kiszemelt erdőket.
Egy biztos, a hegyvidék nem kap elég csapadékot. Amikor április elején ott jártunk, megdöbbentően száraz volt a videóban szereplő élőhely. Most az erdő késő tavaszi hangulatot árasztott, az időjárás kora nyári volt. A lombozat száraz volt, itt-ott már csörgött az avar, csak a mélyebb részeken állt a víz. Egyszerűen nem kap folyamatos esőt.

Később felmentünk egészen a gyertyános-bükkösig a Béli-hegységben, és ott sem tapasztaltuk a megszokott nedves viszonyokat. Záporok átfutottak rajta, mert látszottak a friss vízmosások, de a mohapárnák összetöppedtek.
A patakvölgyben több helyen erdőirtások nyoma. A felpörgött, tervszerűtlennek látszó fakitermelés (szabad egyáltalán vegetációs időszakban kitermelni?) és a klímaváltozás együtt alaposan odavág a szigethegység természeti értékeinek. Pedig ott még megdöbbentő fajgazdagság van, és hihetetlen élmény megtapasztalni az igazi erdőt. A videóban látható csak félig igazi, mert emberkéz bolygatta állomány, és egykori kiterjedésének töredékére sorvadt, mert kivágták nagyobbik részét. Viszont még mindig ontja esős kora nyarakon a gombát. Idén még nem indult be. A száraz-hideg tél és a kevés csapadék érezteti hatását. 

 Ez egy tavalyi fotó, május 18-án lőttem szinte ugyanott, ahol a videó készült. Jól látszik, hogy mennyire sötét az erdő, mert éppen vastag esőfelhőzet terítette be az eget, és minden nedvesen csillogott, a lombokról potyogtak a vízcseppek. A képen egy szép rókagomba csoport látható.
Idén végigmentem a jól ismert gombás részeken és semmi nyoma a barackillatú finomságnak, ahogy a többi gomba is hiányzott, csak húsbarna pénzecskegombát és vörösbarna tejelőgombát találtunk, azokból is csak pár darabot. Ilyenkor már egy éve bőven nőttek galambgombák, galócák és akadt egy-két nyári vargánya is. Ennyit számít, ha enyhe és csapadékos vagy száraz és fagyos a tél. Most nincs más mint várni és erősen vágyni az esőre.
Picit kétségbeestem a tegnapi túra után, mert gombászként hogyan vezessek gombatúrákat, ha nincs gomba? Azonban bízok a kedvenceimben. Egyik alap életcéljuk nekik is az ivaros szaporodás, amihez termőtesteket kell növeszteniük. Türelem gombát terem.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …