Ugrás a fő tartalomra

Az eukaliptuszok gyötrője

Az ausztráliai tuskógomba Armillaria luteobubalina az eukaliptusz ültetvények átokcsapása. A legrosszabb farontó paraziták közé tartozik. A fák és az ültetvénytulajdonosok bánatára végezni tud az egészséges növényekkel is. Az első megtámadott fától indítja el tömött, fonalszerű hifakötegeit, amit rizomorfának nevez a szakirodalom. Ezek a fehéres kötegek megtalálhatók a talajban és a fertőzött fák kérge alatt. Az ausztráliai tuskógomba rizomorfája gyorsan fejlődik, akár 2,5 métert nőhet egy év alatt.
Nehéz ellene védekezni. Általában fizikai módszerrel próbálnak megszabadulni tőle. Kiemelik és elégetik a fertőzött tuskókat, fákat. Eredményesebbnek bizonyult a tuskógombás fák és maradványaik felülfertőzése más korhadékbontó gombákkal. A vetélytárs jelenléte lelassította a tuskógomba fejlődését.
Előfordul, hogy kertben bukkan fel és tesz kárt a dísz- és haszonnövényekben. Nem válogatós, de elsősorban az eukaliptuszok a gazdanövényei. Dél-Amerikában a déli bükkfajokon és fenyőkön élősködik.
Az ausztráliai tuskógomba legalább 20 perces sütés-főzés után ehető.

Kiegészítések: A tuskógombák hazánkban is élnek. Két fajuk közismert: gyűrűs tuskógomba A. mellea, csoportos tuskógomba A. tabescens.

Egyik rokona, a sötétpikkelyes tuskógomba Armillaria ostoyae büszkélkedhet a legnagyobb élőlény rekordjával.

Az ausztráliai tuskógomba őshonos Ausztráliában és Dél-Amerikában. Ezért egy lehetséges bizonyíték a kontinensek vándorlására.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…