Ugrás a fő tartalomra

A szarvasgomba rendelet

A vidékfejlesztési miniszter 24/2012. (III. 19.) VM rendelete a földalatti gombák gyűjtéséről

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (2) bekezdés 24. pontjában, a 10. § (1) és (2) bekezdése vonatkozásában a 112. § (2) bekezdés 9. pontjában, a 10. § (3) bekezdése vonatkozásában a 112. § (4) bekezdés 2. pontjában, az 1. § vonatkozásában az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 41. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c), e) és l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. § (1) Földalatti gombát (a továbbiakban: trifla) csak az a személy gyűjthet, aki
a) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) szervezésében tartott, a trifla gyűjtésére vonatkozó hatósági jellegű képzést eredményesen elvégezte,
b) vagy az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államában azzal egyenértékű képesítést szerzett. (2) A képzés főbb témakörei:
a) a földalatti gombák – beleértve a védett földalatti gombafajok – ismerete,
b) a gazdanövények, élőhelyek ismerete,
c) a gyűjtés szabályai,
d) a kutyával történő gyűjtés szabályai,
e) forgalmazás, ellenőrzés. (3) A képzést eredményesen elvégzők számára a képzés szervezője tanúsítványt állít ki.

2. § (1) A trifla gyűjtése az erdőgazdálkodó által a gyűjtő részére kiállított előzetes írásbeli engedély alapján végezhető, amely visszavonásig érvényes.
(2) Az engedélyt az erdőgazdálkodónak vissza kell vonnia, ha a gyűjtő részéről a rendeletben vagy az engedélyben meghatározott gyűjtési feltételektől való eltérést tapasztal.
(3) Az erdőgazdálkodó a gyűjthető trifla mennyiségét és az engedély időbeli hatályát az írásbeli engedélyben meghatározhatja.
(4) Az engedélyt a gyűjtő a triflagyűjtés során mindig köteles magánál tartani.
(5) Az erdőgazdálkodó kizárólag a 7. § szerinti gyűjtési naplóval rendelkező személy részére adhat engedélyt.
(6) A magántulajdonban lévő erdő tulajdonosa saját erdejében, és az erdőgazdálkodó azon a magántulajdonban lévő erdőben, ahol ő az erdészeti hatóság által nyilvántartott erdőgazdálkodó, 20 dkg/nap vagy 3 db trifla/nap mennyiséget meg nem haladó gyűjtés esetén, ha azt kereskedelmi forgalomba nem hozza, mentesül az 1. §-ban, a 4. §-ban, valamint a 7. és 8. §-ban előírt kötelezettségek alól.

3. § (1) A gyűjthető trifla fajokat és azok gyűjtési idejét a melléklet tartalmazza.
(2) A mellékletben nem szereplő trifla fajok csak a rendszertani, az elterjedési, és az ökológiai sajátosságok kutatása céljából – az erdőgazdálkodói engedélyen felül – az erdészeti hatóság külön engedélyével gyűjthetők.
(3) A kutatási célú gyűjtésre vonatkozó engedély kiadására irányuló eljárás során az erdészeti hatóság kikérheti megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező szakmai szervezet véleményét.
(4) A kutatási célú gyűjtést az erdészeti hatóság a szakmai szervezet véleményének figyelembevételével – ha azt a kutatás célja indokolttá teszi – a 4. § és a 6. § c), e) és f) pontjában szabályozott gyűjtési módoktól eltérően is engedélyezheti.
(5) Ha a melléklet szerinti fajokat a gyűjtési időn kívül, valamint a mellékletben nem szereplő fajokat a (2) bekezdésben előírt engedéllyel nem rendelkező személy találja meg, azokat fellelésük helyén a lehető legkisebb talajbolygatással vissza kell temetni.

4. § (1) Triflát gyűjteni kizárólag a szervezeti és működési szabályzat szerint trifla gyűjtéssel foglalkozó szervezetek által tartott, a triflagyűjtésről szóló képzésen igazoltan részt vett és azon alkalmassági vizsgát teljesített kutyával (a továbbiakban: triflakereső kutya), a triflakereső kutyát alkalmazó felelősségére lehet.
(2) Az (1) bekezdésben előírt vizsga alól mentesül az a triflakereső kutya, amely rendelkezik a rendelet hatálybalépése előtt kutyák részére szervezett triflagyűjtésről szóló képzés elvégzéséről szóló okirattal, vagy az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államában azzal egyenértékű alkalmassági vizsgáról szóló okirattal.
(3) A gyűjtőnek a trifla gyűjtés időpontját a vadászatra jogosultnak – amennyiben az nem azonos az erdőgazdálkodóval – be kell jelentenie.

5. § (1) A triflakereső kutya egyedi azonosításáról a triflakereső kutya tulajdonosa a külön jogszabály szerinti elektronikus azonosítóval (a továbbiakban: transzponder) köteles gondoskodni.
(2) Egy gyűjtő egyidejűleg legfeljebb két triflakereső kutyával gyűjthet, amelyeket köteles az állat egészségét és biztonságát nem veszélyeztető, jól látható megkülönböztető jelzéssel ellátni.
(3) A gyűjtő a 4. § (1) bekezdése szerinti képzésen való részvételt és az alkalmassági vizsgát tanúsító, vagy a 4. § (2) bekezdés szerinti okiratot, valamint a transzponder beültetését igazoló okiratot a trifla gyűjtése során köteles magánál tartani.
(4) A trifla felszedését a triflakereső kutya által megjelölt ponton az erdőtalaj és a gomba micéliumok kiszáradás elleni védelmének figyelembe vételével kell végrehajtani, a célnak megfelelő legfeljebb 5 cm élszélességű eszköz segítségével.

6. § A trifla gyűjtése során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. Törvényben (a továbbiakban: Evt.) megfogalmazottak figyelembevételével tilos:
a) az ásás, kapálás, gereblyézés;
b) a növények gyökérzetének indokolatlan károsítása;
c) az éretlen gomba gyűjtése;
d) a trifla fészket betemetetlenül hagyni, vagy azt nem az ott kitermelt talajjal betemetni;
e) a trifla keresése és gyűjtése napnyugta és napkelte közötti időszakban; f) a mellékletben meghatározottakon kívüli triflafajok gyűjtése, valamint a mellékletben meghatározott gyűjtési időn kívüli gyűjtés;
g) a trifla felszedése 5 cm-nél nagyobb élszélességű eszközzel.

7. § (1) A gyűjtő köteles a gyűjtésről gyűjtési naplót vezetni.
(2) A gyűjtési napló az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a gyűjtő neve és lakcíme;
b) az 1. § (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti képesítést igazoló okirat száma, az okirat megszerzésének ideje, és helye;
c) a gyűjtési terület erdőgazdálkodójának erdőgazdálkodói kódja;
d) a gyűjtött gomba faja, mennyisége (grammban), a gyűjtés ideje (év, hónap, nap).
(3) Az első gyűjtési naplót az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti képzés elvégzésekor a gyűjtő a NÉBIH -től kapja meg.
(4) Az első gyűjtési naplót az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti képzést igazoló okirat bemutatásával – a gyűjtő kérelmére – a NÉBIH állítja ki.

8. § (1) Ha a gyűjtési napló betelik vagy megsemmisül, további napló a NÉBIH -től igényelhető.
(2) A NÉBIH az új napló kiadásakor a régi naplót érvénytelenítése után a gyűjtőnek visszaadja.
(3) A gyűjtési napló 7. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatait a gyűjtőnek a gyűjtés befejezésekor, a gyűjtés helyszínének elhagyása előtt kell kitölteni.
(4) A gyűjtő a gyűjtési naplót az erdőgazdálkodó kérésére köteles bemutatni.
(5) Az Evt. 108. § (1) bekezdés g) pontja szerint erdővédelmi bírság fizetésére kötelezett gyűjtőtől az erdészeti hatóság a gyűjtési naplót két évre visszavonja.
(6) Az Evt. 108. § (1) bekezdés g) pontja szerint erdővédelmi bírság fizetésére kötelezett, gyűjtési naplóval nem rendelkező személy részére az erdészeti hatóság gyűjtési naplót két évig nem ad ki.

9. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet 1–8. §-ai 2013. január 1-jén lépnek hatályba.
(3) A rendeletnek a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

10. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: Evt. Vhr.) 36. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során az erdészeti hatóság gondoskodik:]
„a) a 35. § (2) bekezdésének d)–h) pontjai szerinti alrendszerekben folyó adatgyűjtésről, továbbá”
(2) Az Evt. Vhr. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése keretében az erdészeti szakszemélyzet köteles a szakirányítási tevékenysége során kezelt erdőt ért károsításokat az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, az alábbi adatokat tartalmazó „Erdővédelmi kárbejelentő lap” formanyomtatványon az erdészeti hatóság részére bejelenteni:
a) bejelentő személy neve, szakszemélyzeti kódszáma,
b) a károsítás negyedéve,
c) a károsítás helye (erdőrészlet vagy EOV koordináta),
d) a károsított egyed fafaja,
e) a károsító kódja,
f) a károsítás mértéke,
g) a károsítással érintett terület,
h) a károsítással érintett fatömeg,
i) a károsítás észlelésének időpontja,
j) a károsítás elleni védekezés módja, a védekezés állapota,
k) zárlati károsító megerősítése. (2) Az Erdővédelmi kárbejelentő lapokat naptári negyedévenkénti bontásban, az adott tárgynegyedévet követő hónap 8. napjáig, míg zárlati károsító esetén a káresemény észlelését követően haladéktalanul meg kell küldeni az erdészeti hatóság részére.”
(3) Az Evt. Vhr. 54. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott erdő igénybevételi ügyek esetében a csereerdősítést az adott erdő fekvése szerint illetékes erdészeti hatóság illetékességi területén kell végrehajtani.”

Dr. Fazekas Sándor s. k.,
vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 24/2012. (III. 19.) VM rendelethez

Gyűjthető trifla fajok és gyűjtésük ideje

1. valódi szarvasgombák:
1.1. Tuber aestivum Vittad., nyári szarvasgomba (beleértve Tuber uncinatum Chatin, burgundi szarvasgomba) – június 15-től december 31-ig,
1.2. Tuber mesentericum Vittad., kátrányszagú szarvasgomba – augusztus 1-től december 31-ig,
1.3. Tuber macrosporum Vittad., nagyspórás szarvasgomba – szeptember 1-től december 31-ig,
1.4. Tuber brumale Vittad. (beleértve a Tuber brumale var. moschatum is), téli szarvasgomba – november 1-től március 15-ig,
1.5. Tuber borchii Vittad., késői szarvasgomba – november 15-től április 15-ig,
1.6. Tuber magnatum Pico, isztriai szarvasgomba – október 1-től december 31-ig.

2. egyéb földalatti gombák:
2.1. Choiromyces meandriformis Vittad., fehér szarvasgomba – június 10-től október 15-ig,
2.2. Mattirolomyces terfezioides (Matt.) Ed. Fischer, homoki szarvasgomba – augusztus  20-tól november 15-ig,
2.3. Melanogaster broomeianus Berk., Változékony kocsonyás-álpöfeteg – egész évben,
2.4. Melanogaster variegatus (Vittad.) Tul., Vörösbarna kocsonyás-álpöfeteg – egész évben,
2.5. Melanogaster ambiguus (Vittad.) Tul., Apró kocsonyás-álpöfeteg – egész évben.

Megjegyzés: Forrás

Megjegyzések

  1. Újabb "bűntény": http://www.gombaforum.hu/2012/topnews/szarvasgomba-lopas/

    VálaszTörlés
  2. Valami nagy eszű ember mondta pár hónapja, hogy a szegények menjenek gombászni. Tessék, elmentek, és erre meg is büntették őket.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…