Ma én maradtam itthon és a barátom ment gombászni Erdélybe. Ő készítette a fotókat a terepen. A tenyeremen lévő vargánya képe már az enyém. Itthon kivettem a legszebbet a kosárból és lefotóztam. Sajnos hiába volt kemény, húsa fehér, ha már tele volt a gombalégy pici nyüveivel. A forró nyári időben őrült tempóra kapcsolnak a gombalegyek és a gombász előtt "leszüretelik" a gombát. Szomorúan vágtam ketté egymás után a termőtesteket és mind a komposztos vödörbe került, amit aztán kivittem a kertbe. Tehát a barátom hozott is gombát meg nem is, gombászott egy jót meg nem is. Ilyen a gombász szerencse. Sajnos sehogy sem akar kialakulni a tavalyi időjárási helyzet, amikor sekély ciklonális mező alakította időjárásunkat és szinte naponta vonultak át zivatarok; csapadékrekordok dőltek meg. A gombák boldogan növesztették termőtesteiket, a gombász széles mosollyal az arcán futott utánuk. Az idei év totál szívás a gombáknak és gombászoknak egyaránt. A barátom fotói alapján a helyzet mégis szépnek és jónak látszik, de a rideg tény, hogy a szorgalmasan dolgozó gombalegyek és a berobbanó kánikula a hegyvidéken is leállítja a gombákat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése