A népességfogyásról

Mongóliában, aminek 1,5 millió négyzetkilométeres területe nagyobb részt füves puszta, 3,4 millióan élnek, és a lakosság egyharmada a fővárosban lakik, népsűrűsége 2 fő/km². Kazahsztán óriási tengerpart nélküli ország, területe 2,7 millió négyzetkilométer, 19 millióan lakják, népsűrűsége 7 fő/km². Ugyan nem ország, hanem Kína legnyugatabbra fekvő tájegysége, a Tarim-medence, aminek kiterjedése 530 ezer négyzetkilométer és a világ legszárazabb helyeinek egyike. Egy gigászi sivatag, amit 5000 méteres hegyláncok vesznek körül, és olyan messze fekszik a tengerektől, hogy esély sincs vizet kapnia. Ami víz jön, a környező hegyek gleccsereinek olvadék vize. Sajnos a gleccserek visszahúzódása fokozta a medence kiszáradását, amelyben az ókorban kereskedő városok szegélyezték a selyemutat. Ajánlott olvasmány: Homokba temetett városok Stein Auréltól.
A bevezető célja az volt, hogy felhívjam szíves figyelmedet egy fontos tényre, amit városi (függő) életmódunkból eredően hajlamosak vagyunk észre se venni, hogy életünk a természeti környezet adottságain alapszik és minden területnek van egy alap eltartó képessége. Ugyan az ipari technológiák alkalmazása jelentősen megnövelte a mezőgazdaság termelési mennyiségeit is, de ezen összegek a talajok pusztulása és a kiszámíthatatlanná váló csapadék miatt a közel jövőben már tarthatatlanok lesznek. 

Az egyik legtalálóbb kifejezés, amit keserűen használok, az agrársivatag a Körös-Maros közének leírására. De mire föl volt a nagy arányú folyószabályozás, lecsapolás, a földek feltörése és bevetése gabonával? Mit értünk el az extra gabona többlettel, mire föl a sok ember Európában? A jelenlegi népsűrűség az ország területén 103 fő/km². Körülbelül átlagban ennyi egész Európa népsűrűsége is. Tehát mindenkinek jut cirka egy hektár terület élettér. Ez nagyon fontos, mert ennél sűrűbben összetömörülve az emberek is akkora pszichés stresszt szenvednek el hosszú távon, hogy végül összeroppannak és agresszív kitöréseik lesznek. A hőség is plusz stresszt okoz, ami szintén növeli az agressziót.
Mi fogy el előbb, a termőtalaj vagy az édesvíz?
Tekintettel az emberi psziché több alap vonására, így a törzsi gondolkozás táplálta idegengyűlöletre, igazán nem szívleljük egymást és egy átlagember meglepően kevés ember iránt táplál valódi, mély, szívből jövő jó érzéseket. A többieket igazából csak elviseljük, amíg a mi saját alapvető igényeinket ki tudjuk elégíteni. Ha ezek bármelyike sérül, kezdünk el bepöccenni. Nekem senki se forgassa a szemét és esküdözzön, hogy ő aztán bírja a nyomást és az erkölcs mindenek felett, mert az erkölcs rég érvényét vesztette. Elég csak a felelősség minden szinten való hárítására gondolni, ami szintén az erkölcs vesztének a bizonyítéka. Olyan szinten élünk egymás kárára, hogy az valami észvesztő. 

Tehát miért is picsognak egyesek a teljesen üdvös népességfogyás miatt?! Ez a legemberségesebb módja az egyedszámunk kíméletes csökkentésének, hogy természetes módon elhalnak az idősebb generációk és nyomukban már kisebb egyedszámú generációk növekednek fel és lakják be a szellősebbé, élhetőbbé váló élettereket. Bár a klímaváltozás pont fonnyasztja az esélyeket, de a kettő együtt, a népességfogyás és a környezeti feltételek megváltozása pont optimálisan mozoghat együtt, a nehezebbé váló körülményekkel jobban meg tud küzdeni a kevesebb ember, hiszen eleve kisebb létszámuk miatt nem egymás konkurenciái, hanem segítői lesznek. A mai nagy létszámú és roppant szemellenzős, csak a saját hasznát néző idősebb generációk békés elmúlása szintén üdvös, mert káros mintákat erőltetnének maradiságukban, miközben a világ roham léptékben változik meg. Rég nincs olyan, hogy az öregek bölcsek és olyan tudás birtokosai, akikre érdemes hallgatni. Akik a szovjet megszállás idején voltak aktívak, a jelenben már idejét múlt emberek, akik képtelenek érdemben reagálni a jelen kor kihívásaira és olyan rögzült mintákat erőltetnének, amik működésképtelenek a 21. században. 
Az az igazság, hogy a kíméletes népességfogyás egy üdvös folyamat és mennyiség helyett a minőségre szükséges koncentrálnunk, megadva a fiataloknak a mozgásteret, hogy tanulhassanak, erősödhessenek, elsajátíthassanak minden készséget, amire szükségük lesz a környezeti kihívások kezeléséhez.