Helyzetjelentés


Az év 34. hetén kétszer jártam a háztájiban: hétfőn és csütörtökön. A beillesztett videót tegnap készítettem Szanazugban ott, ahol életemben először láttam a rózsáskalapú tinórut Rubroboletus legaliae 2014. augusztus 10-én. Idén nagyon "megvadult", mert elképesztően sok termőtestet növesztett. Pedig hallható, hogy csörög az avar, és felénk sem esett több eső mint az ország más részeiben. Rejtély, hogy hogyan képes ilyen bőségben teremni egy ennyire mostoha időjárású évben. Sajnos nem vargánya, nincs étkezési értéke. Elméletileg ehető, de gombásztársam szerint, aki fogyasztott belőle, nem érte meg elkészíteni, mert ment tőle a hasa. Jobb a helyén hagyni, de nincs kezdő gombász, aki ellen tudna állni a hatalmas, színes gombáknak. Hozzák a vizsgálóba.
Érdekes, hogy inkább a gyökérkapcsolt gombák tudták hasznosítani a kevés csapadékot és közülük is a tinóruk, illetve a galambgombák. Természetesen néhány korhadékbontó szintén terem, pl.: a védett csoportos csiperke, a nyári laskagomba, a déli tőkegomba. Azonban semmi nyoma a nagy őzlábgombának. A mezők teljesen üresek. Kizárólag fák alatt találni gombákat, és csak a zárt tömbökben, amik még esőt is jobban kaptak a zivatargócokból.
Fura, de kimondottan szerencsésnek tarthatom magamat a háztájim miatt, mert egészen sok gomba van/volt benne. Több gombát láttam itt mint a hegyvidéki túrákon.
A jövőt illetően nem bocsátkoznék jóslásokba. Előbb-utóbb meg kell jönnie az esőnek, hogy előcsalja az őszi fajokat.

Mi szükséges a védettséghez?


A Google Maps térképrészletén Póstelek látható. A zöld vonallal határolt terület a Körös Klub Természetvédő Egyesület génbankja.
Ami elsőnek szemet szúr, az ültetvények, amiktől a terület mozaikos. Ez nem egy összefüggő erdőség. Ezért is tévedés erdőnek nevezni Békés megye fákkal borított pici részeit. Ezek szinte mind állami tulajdonban lévő, faanyagtermelő ültetvények. Előbb-utóbb mind kivágásra és felújításra kerül, ahogy az már emberöltők óta megy nálunk.
Azon töprengek, bár nem sokra jutok az agyalással, hogy a génbank környékén lévőket össze kéne vonni, kivenni a művelésből és létrehozni egy erdőmenedéket a gombáknak, növényeknek, apró állatoknak. (A patásokat ki kell paterolni, mert elképesztően zabásak és kártékonyak.)
Ez egy értelmes cél, mert az utolsó órában vagyunk, hogy bármit is tegyünk a keményfás ligeterdőért. Azonban jól tudom, hogy pénz beszél, a kutya ugat. A szükségletek piramisán szinte lényegtelen tétel a természetes környezet. Nem fontos.

Pontosítás


A rézvörös őzlábgomba Leucoagaricus americanus pár napja még zsenge gombaként nem mutatta egyértelműen azonosítójegyeit, így a bébi termőtesteket piruló őzlábgombának véltem. Ha láttok egy gombát, 99% eséllyel valamelyik gyakori faj lesz, és csak 1% ad meglepetést. Tehát logikus a gyakori fajok felől megközelíteni a bizonytalan kilétű termőtestet, de erősen javasolt visszanézni, és az érett termőtest alapján pontosítani a határozást. Így tettem ma, és meglátva a hősokkot kapott gombákat, egyből tudtam, hogy kivételesen az 1% lepett meg.
A rézvörös őzlábgomba ritkább mint a piruló őzlábgomba. Ez egy szerencsés találat.

Francia gombás bélyeg


Van egy kiváló, bőséges anyaggal feltöltött, gombás bélyegeket bemutató oldal a hálón, amit régóta ismerek. Néha szemezgetek róla, mert kedvelem a gombás illusztrációkat. Most egy 87-es francia bélyegsorozatot választottam, hogy kedveskedjek a blogom francia látogatóinak. Mostanában a hazai gombakedvelőket megelőzték a franciák a statisztikában. Ennek okozója egyetlen lelkes gombász is lehet, aki a majd 1500 bejegyzést végignézi.
Akkor jöjjenek a gombák a bélyegekről. Érdekes válogatás. Ami elsőnek feltűnik, hogy nincs köztük kalaposgomba Agaricales rend. Pedig ez a legtöbb nemzetséget tartalmazó rend. Balról jobbra Boletales, Gomphales, Pezizales és Russulales rendek egy-egy képviselője látható. A Pezizales a tömlősgombák törzsébe tartozik, tehát a hegyes kucsmagomba Morchella conica egyből szembetűnik. Ráadásul ez egy tavasszal termő, 20 perc főzés után ehető gomba. Nagyon finom. A jobb szélen látható varashátú galambgomba Russula virescens szintén jó, ehető gomba, amit könnyű felismerni mentazöld, felrepedező kalapbőréről, kemény, pattanva törő fehér húsáról. Igazi nyári gomba, a meleg-esős időszakot kedveli. A bal szélen lévő kékesedő tinóru Gyroporus cyanescens szintén a könnyebben felismerhető fajok közé tartozik: sárgás, gyapjas kalapú termőteste, aminek üreges a tönkje és megsértve mindenhol kékül csak rá jellemző. A negyedik gomba annyira egyedi megjelenésű, hogy nincs hozzá hasonló és elég érdekes a rokonsága is, rokonai a korallgombák Ramaria spp. és a papsapka csupasz-álpöfeteg
Gautieria morchelliformis. A disznófülgomba Gomphus clavatus az érintetlen hegyi erdők lakója, amik viszont egyre kisebb területre szorulnak vissza, így a gomba élőhelyvesztés miatt egyre ritkább. Ezért hazánkban védett. Eszmei értéke egy termőtestének 10000 Ft.

Valószínűleg a gombák egyedisége volt a szempont a bélyegsorozat tervezésekor. Ez jól sikerült, mert tényleg mind a négyen érdekesek. 

Kápolna tölgy

A Kápolna tölgy Le Chêne Chapelle Franciaország legöregebb fája lehet a 800 évével, amit szokás a nagyon öreg tölgyeknél mindig mindenhol 1000 évre kerekíteni. Tehát nyugodtan mondhatjuk ezer évesnek, még ha nincs is annyi. Bár laikus szemmel nézve oly mindegy a kora, mert lenyűgöző törzskörméretű, szemmel láthatóan vénségesen vén fa, amiben két kápolna is van, egy a törzs nagy odvában és egy kisebb felette. Mindkettő Szűz Máriának van szentelve. A különös tölgy Allouville-Bellefosse település nevezetessége. Sajnos egyre rosszabb állapotban van. Nem éri meg az ezer évet.

Megjegyzés: A kép a Google Maps utcanézetéből származik.

Amerikából jött

A "barázdálttönkű tinóru" Aureoboletus projectellus Amerika északi részén Mexikótól Kanadáig gyakori gomba. A Pinus nemzetség fajaival él együtt. Jellegzetes tulajdonsága, hosszú, mélyen barázdált tönkje. Ilyen tönkje egyetlen egy általam ismert európai tinórunak sincs. Termőrétege sárga-olívsárga, nyomásra nem kékül, ahogy húsa sem. A mi szép és ritka aranybélésű tinórunk A. gentilis rokona. Erre a rokoni kapcsolatra csak 2015-ben derült fény, amikor a filogenetikai vizsgálat pontosította a rendszertani helyét. Érdekes, hogy az aranybélésű inkább tölgyekkel Quercus spp. társul, míg az A. projectellus kéttűs fenyőkkel.
Bár amerikai gombafaj, de megjelent Európában is. 2011-ben jelezték először Litvániából. Szerintem előbb-utóbb lesz hazai adata is. Lettországban 2014-ben az év gombája volt mint 2013-ban megtalált észak-amerikai jövevényfaj. 


Megjegyzés: A kép eredeti helyén további fotók vannak a fajról.

A (nem) védett lápért

A Nevesincs tó Budapest 15. kerületének, Rákospalotának titkos gyöngyszeme, amiről én is csak ma szereztem tudomást az Index egyik videójából, amit erősen javaslok megtekintésre.
Minden vízi világgal kapcsolatos hírre felkapom a fejemet, mert szűkebb szülőföldemen valamikor a víz volt az úr, erre utal a Sárrét nevű tájegységünk, de a folyószabályozással eltűnt, és vele a természet java része.
A videóban szerepel, és ez valóban fontos tudnivaló, hogy minden láp védett hazánkban, és a rákospalotai egyértelműen az, csak néhány pénzéhes kurafi szándékosan hazudja szántónak, hogy be lehessen építeni. Milyen ember, aki a valóságot valami másnak mondja? Egyértelműen gonosz és csaló. Egyébként ez jellemző az egész kormányra, a hanyatló ország erős és büszke... Ja, tessék szépen kipróbálni közpénz vámpír helyett a tisztes polgár életét, egyből pofa leszakadna... A pénzéhség mindennél erősebb, a józan ész valahol egy sötét sarokban zokog, és a természet elveszik, az igazi öröksége gyermekeinknek.
Gondolom, most félrenézel, nem a te dolgod, sok a munkád. Akkor minek alapítottál családot, ha nem érdekel a természet, ami nélkül nem élhet fajunk? Sose fogom megérteni a totális érdektelenséget az éltető természet iránt. Még egy ilyen önsorsrontó fajt! És állítólag mi vagyunk az értelmes ember... Aha.
Tehát ha rákospalotai vagy, állj a Nevesincs tavat védelmező civil csoport mellé és ne hagyd veszni a kerületed természeti értékét! 


Megjegyzés: A kép mozaik felső része és a közepe Google Maps-ból származik, az alsó a második katonai felmérésből vett részlet.

Helyzetjelentés

Pár napja még a GFS olyan szépen adta a hónap másik felére a lehűlést és az esőt, hogy könnyek szöktek a szemembe a meghatottságtól. Mostanra teljesen más időt jelez, a nyaralók álmát: napsütést, 30 Celsius fok feletti meleget. A nyaralók mellett még a borászok is mosolyognak, csak a gombász érzi elárulva magát és kifosztva. A gombászós fórumok sem pörögnek. Majdnem teljes nihil. A legkitartóbbak tartják a lelket a többiekben, például én, Gombamánia. Ma sem tettem másként, végigmentem a városi gombászösvényemen, megnéztem a biztos gomba lakcímeket és találtam pár termő fajt. Illetve előkerült egy új lakó, a piruló őzlábgomba* Chlorophyllum rachodes, ami a bejegyzés képén látható. Friss mobilos fotó. A városi gombászösvényemen még láttam nyár-fagombát, áltriflát, nemezestinórut és egy csálén nőtt nyári laskagombát, aminek kilétében nem vagyok biztos. Túl furán nőtt ki. Még egyszer meg kell néznem. Ha tényleg laska, akkor ő is új lakó.
Nálunk hétvégén egészen jó eső volt. A talaj felső 20 centije átázott. A fás élőhelyeken, amik jobban tartják a nedvességet a héten lehetnek kellemes meglepetések. Érdemes szinte naponta ellenőrizni a tuti helyeket, hogy ne maradj le a finomságról. Igen, a linken túlérett óriás pöfetegek láthatók.
Valószínűleg csütörtökön körülnézek külterületi gombászösvényemen is. Aztán 19-én hegyvidékre megyek a csapattal.
Szeptember elsejével kezdődik a meteorológiai ősz, a csillagászati pedig az őszi napéjegyenlőséggel, ami 22-én lesz. Kíváncsian várom mindkét időpontot. Aztán jöjjenek a csendes esők!


*Lásd: Pontosítás

Gomba gombának farkasa 13.


A Mycogone rosea fotójára a régebbi képeim böngészése közben akadtam rá. Ez a tömlősgomba, köznapi nevén penész, a galócákra szakosodott, meleg-párás időben gyorsan ellepi a termőtesteket.
A Hypocreaceae családba több gombán tenyésző nemzetség is tartozik. Penészes gombát semmiképpen se vegyél fel és ne fogyaszd el!


Kapcsolódó bejegyzések:
Podostroma cornu-damae
Hypomyces chrysospermus 
Peckiella deformans
Hypomyces lactifluorum
Trichoderma harzianum