25/2014. (III. 25.) VM rendelet

A vidékfejlesztési miniszter 25/2014. (III. 25.) VM rendelete a földalatti gombák gyűjtéséről szóló 24/2012. (III. 19.) VMrendelet módosításáról 

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (2) bekezdés 24. pontjában,
az 1. § vonatkozásában az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 41. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c) és e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. § A földalatti gombák gyűjtéséről szóló 24/2012. (III. 19.) VM rendelet (a továbbiakban: R.) 1.§ (2) bekezdése
a következő f) ponttal egészül ki:
[A képzés főbb témakörei:]
„f ) természetvédelem.”

2. § Az R. 2. § (1)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A trifla gyűjtése az erdőgazdálkodó által a gyűjtő részére kiállított előzetes írásbeli hozzájárulás alapján
végezhető.
(2) A hozzájárulást az erdőgazdálkodónak vagy az erdőgazdálkodó által alkalmazott jogosult erdészeti
szakszemélyzetnek vissza kell vonnia, ha a gyűjtő részéről a rendeletben vagy a hozzájárulásban meghatározott gyűjtési feltételektől való eltérést tapasztal.
(3) Az erdőgazdálkodó a gyűjthető trifla mennyiségét és a hozzájárulása időbeli hatályát meghatározhatja.
(4) Az erdőgazdálkodó hozzájárulását a gyűjtő a triflagyűjtés során köteles magánál tartani.
(5) Az erdőgazdálkodó kizárólag a 7. § szerinti gyűjtési naplóval rendelkező személy részére adhat hozzájárulást.”

3. § (1) Az R. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mellékletben szereplő trifla fajokat csak a melléklet szerinti időszakban lehet gyűjteni.”
(2) Az R. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a melléklet szerinti fajokat a gyűjtési időn kívül, valamint a mellékletben nem szereplő fajokat a 2. §
(5) bekezdésben előírt hozzájárulással nem rendelkező személy találja meg, azokat fellelésük helyén a lehető legkisebb talajbolygatással vissza kell temetni.”

4. § Az R. 6. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A trifla gyűjtése során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben
(a továbbiakban: Evt.) megfogalmazottak figyelembevételével tilos:]
„f ) a mellékletben meghatározott gyűjtési időn kívüli gyűjtés;”

5. § (1) Az R. 7. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a következő e) ponttal egészül ki:
[A gyűjtési napló az alábbi adatokat tartalmazza:]
„d) a gyűjtött gomba faja, mennyisége (grammban, legfeljebb 5% eltéréssel), a gyűjtés ideje (év, hónap, nap);
e) a gyűjtés helye (községhatár pontossággal).”
(2) Az R. 7. § (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A mellékletben szereplő gomba fajokon kívül gyűjtött egyéb gombafajok esetében, amennyiben annak faja
nem határozható meg a helyszínen, azt egyéb gombafajként kell feltüntetni, majd a gyűjtési naplóban szereplő beírást a faj meghatározása után kell pontosítani.
(4) Az első gyűjtési naplót az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti képzés elvégzésekor vagy az 1. § (1) bekezdés

b) pontja szerinti képzést igazoló okirat bemutatásával a gyűjtő a NÉBIH-től kapja meg.”
(3) Az R. 7. § a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Triflát gyűjteni csak érvényes gyűjtési napló birtokában lehet.

(6) A gyűjtési naplót a kiállítását vagy érvényesítését követő év április 30-ig a gyűjtőnek érvényesítés céljából a NÉBIH részére be kell nyújtania.
(7) A gyűjtési napló érvényesítése történhet személyesen vagy postai úton.”
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 43. szám 4451


6. § (1) Az R. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyűjtési napló 7. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdése szerinti adatait a gyűjtőnek a gyűjtés befejezésekor,
a gyűjtés helyszínének elhagyása előtt kell kitölteni.”
(2) Az R. 8. § (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a következő (7) bekezdéssel
egészül ki:
„(5) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi
II. törvény (a továbbiakban: szabálysértési törvény) 243. § (1) bekezdés a) pontja szerint szabálysértési bírság fizetésére kötelezett gyűjtőtől az erdészeti hatóság a gyűjtési naplót két évre visszavonja.
(6) A szabálysértési törvény 243. § (1) bekezdés a) pontja szerint szabálysértési bírság fizetésére kötelezett, gyűjtési
naplóval nem rendelkező személy részére az erdészeti hatóság gyűjtési naplót két évig nem ad ki.
(7) Az érvényes gyűjtési naplók sorszámát a NÉBIH a honlapján havi gyakorisággal teszi közzé.”

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) Az R. Mellékletének címe helyébe a következő cím lép:
„Trifla fajok gyűjtési ideje”
(3) Hatályát veszti az R.
a) 3. § (2)–(4) bekezdései;
b) 5. § (4) bekezdésében „a célnak megfelelő legfeljebb 5 cm élszélességű eszköz segítségével” szövegrész;
c) 8. § (2) bekezdése;
d) a Melléklet 2.3–2.5. alpontjai.


Dr. Fazekas Sándor s. k.,
vidékfejlesztési miniszter

Megjegyzés: Forrás

Téli Hatszög

Pár napig este fél nyolckor dél-nyugaton látható a búcsúzó téli égbolt legszebb alakzata, a Téli Hatszög, melynek csillagai: a Sirius (Nagy Kutya), a Rigel (Orion), az Aldebaran (Bika), a Capella (Szekeres, a Pollux (Ikrek), és a Procyon (Kis Kutya). Az alakzatot még szebbé teszi a Betelgeuse, és a naprendszerünk óriás bolygója, a Jupiter, ami mostanában az Ikrekben látható. Nagyon könnyű megkülönböztetni a csillagoktól, jóval fényesebb azoknál és nem pontszerű. Egy kicsi távcsővel már remekül láthatók a körötte keringő apró holdak. Valamivel jobb eszközzel a sávjai is feltűnnek. A Jupiter sosem unalmas, holdjai mozognak, és kiterjedt légköre folyton változik.
A Téli Hatszög területén alap távcsövekkel is sok minden látható. Évek óta egy 10x50-es binokulárral figyelem a csillagos eget. Rutinosan megyek végig a sokszor látott objektumokon. Nagy Kutya: M41, Orion: M42, Bika: Hyadok, Plejádok, Szekeres: M36, M37, M38, Ikrek: M35.
Az Ikrek és az Oroszlán közt található a Rák csillagkép, aminek híres alakzata a Jászol vagy Kaptár nevű nyílthalmaz. Az M44 már a tavaszi égbolthoz tartozik.

A nyílthalmazok könnyedén megfigyelhetők, de az M42 gázfelhő csalódást okozhat, "csak egy" fényes, kicsi pamacs az Orion kardhüvelyén. Azonban tudva, hogy csillagok keletkeznek benne, vagyis csillagbölcső, így is káprázatos a fénylő gyöngy.
A téli égbolt szépségeiben egyre rövidebb ideig lehet gyönyörködni, a tavaszi csillagképek jóval több időt töltenek az égen esténként. A vasárnapi óraátállítás miatt, a hét utolsó napján fél kilenckor lehet teljes pompájában megtekinteni a Téli Hatszöget.

Megjegyzés: A képet a Stellarium programból másoltam ki.

Összefoglalása a gondolataimnak

Egyetlen egyszer élünk. Egyetlen egyszer formálódik a testünk a földi bioszféra anyagából. Egyedi hullámai vagyunk az élet óceánjának. Kár, hogy a tudatunk, ami körbe-körbe jár az agyvelőnkben, bizonyos értelemben elszigetelődve az élettől, retteg a végtől, mert folyton áramló illúzióként elképzelhetetlen számára önön megszűnése. Pedig a tudatunk egy eszköz, amit jól kell használni a közös célok érdekében, és nem igazán valódi. Ami valódi, az a testünk és minden, ami körülvesz. Érzem, hogy része vagyok a bioszférának, annak ellenére, hogy a tudatom acsarogva követeli a figyelmet és hisztizik, hogy már megint a végre gondolok. Nem a halál riaszt, mert imádok aludni, hanem az esetleges rögös út az életem történetének végét jelző pontig. Ha van reinkarnáció, következő életemben óriás földigiliszta leszek, és Ausztráliában fogok élni, és hosszú évekig békésen fogom majszolni a földi lét egyik csodáját, a talajt. Sokaknak fogalma sincs róla, hogy  mennyire értékes a termőtalaj. Minden tavasszal ámulva morzsolom ujjaim közt és szagolgatom.
A másik csoda a víz. Amikor kerti munkák után a kinti csapnál megmosom a kezemet, figyelem a cseppjeit, ahogy szétszóródnak kezemről, és felsorolom magamban a fantasztikus tulajdonságait. Pár nap alatt szomjan halunk. Testünk 67% belőle van. Talán azt kéne mondani, hogy vízből és porból lettünk; nedves agyagból formálódtunk.
Harmadik csoda a levegő. Amikor erős szél fúj és megyek valahová, szélirányba fordítom a tenyeremet és hagyom, hogy az áramló levegő körbetáncolja az ujjaimat. Létfontosságú számunkra a gázok elegyének egyike, az oxigén. Nélküle pár perc alatt megfulladunk. Az első autotróf élőlények termelték, és jelentősen megnehezítették a többiek életét az oxigénnel, ami nekik mérgező volt. Az oxigén feldúsulása hozta el az élővilág egyik nagy válságát. Azonban az élet alkalmazkodott az új tényezőhöz és elindult egy nagy folyamat, aminek egyik pontján megjelent az emberi faj őse is. Mi "imádjuk" az oxigént.
A negyedik kedvenc csodám a tűz. Fagyos téli napokon számtalanszor pakoltam a felhasogatott fát a kazán tűzterébe és figyeltem a lángokat. Megunhatatlan látvány a táncuk, és az égés kémiai folyamata, aminek a vége a szürke hamu. Narancssárga lángok és szürke hamu, színeik megjelennek a kedvenc zöldségemben, ami a nagydobosi sütőtök. Egy újabb csoda, amihez kell mindegyikük: föld, víz, levegő, és a tűz, aminek legnagyszerűbb megtestesítője a Nap. A napfény egyszerre pusztít és éltet. Az egyik legnagyobb ellentét az égen ragyog.
A sütőtök minden egyben, amiért jó élni. Belsejében sok tucat mag rejtőzik, egy-egy leendő növény, az élet.
Az élet azért jött létre, hogy az anyag hatékonyan tudjon védekezni az entrópia ellen.
Az ember azért jött létre, hogy (kertésze) gondozója legyen a világegyetem egyik csodájának.
Nem azért vagyunk, hogy uraljuk a természetet vagy uraljuk a másik embert. Hiábavaló gőg az uralom hajszolása. Ez olyan, mintha a májam fellázadna és parancsolgatni kezdene az agyamnak vagy a szívemnek. Az ember a földi bioszféra része. Nincs értelme dirigálni az elemeknek.
Meg kéne óvni az életet, és belátni, hogy nincs értelme még többet elvenni a természettől, hogy még több ember legyen, hogy végül csak mi legyünk. Ebből elképzelhetetlen iszonyat lenne.

Vigyázzatok az életre, minden életre.

Játék

A képkeresővel találtam egy régi tablóképet, amin ismert gombák vannak. Egy kicsit átalakítottam: levágtam belőle és töröltem a francia gombaneveket, valamint megszámoztam a gombákat. A szöveg mellé kicsinyítve raktam be, mert egyébként nagyon nagy. Az eredeti méretéhez kattints rá egyszer, majd a jobb egér gombbal még egyszer. A felugró ablakból válaszd ki a "Kép megjelenítése" parancsot. Majd a kép felett megjelent nagyító jellel is kattints egyet. Tökéletesen látható lesz.
A legtöbb rajz pontos, könnyedén felismerhető a gomba, azonban néhány nehéz feladvány. Ezért mindegyikükről írok valamit, vagyis súgót használhatsz, ha elakadnál.
A játék lényege, hogy az összest felismerd és megnevezd. Elég a magyar név. A 32-es, 34-es gombáknál elegendő a nemzetséget kitalálni.
A játék április végéig tart.
A 2000 forintos könyvutalványt annak adom, aki elsőként küldi el hibátlan megfejtését. Csalni nem ér, vagyis megkeresni az eredeti képet. Minden más eszköz használható, tőlem is lehet kérdezni, ha a súgó kevés lenne.
A megfejtéseket és a kérdéseket a kocziszkyandrea@gmail.com címre küldhetitek. (Valami miatt a linkelt email nem működött.)

Játékra fel! 
Súgó

1. Hazánkban tavaly ősz óta védett. Eszmei értéke 5000 forint. Feltűnő gomba a narancspiros, sárga, fehér színeivel. Az ókortól kezdve ismert és kedvelt csemegegomba.

2. Az előző gomba rokona, de azzal ellentétben neki nincs gallérja. Bocskora hosszúkás, hüvelyszerű. 20 perc főzés után ehető, de nincs gasztronómiai értéke. A kalapszél bordás.

3. Kikerült az ehető/ és árusítható gombák közül, mert sokáig megmaradó termőtestei ételmérgezést okozhatnak. Tönkje jellegzetes, árszerű.


4. Rendkívül nagy, karcsú gomba. A kiterült kalapú példányok esernyőre hasonlítanak. Nagy termete, mintás tönkje, mozgatható gallérja, pikkelyes kalapja, aminek közepén van egy kis púp, segít megkülönböztetni a rokonaitól, amik közül több szintén ehető.

5. A legfontosabb mérgező gombánk. Minden erdőjárónak ismernie kellene, hogy ne okozhasson halálos mérgezést. A mérgezés lappangási ideje hosszú, akár két nap is lehet. Ez idő alatt a mérgező vegyületek nagy rombolást végeznek a belső szervekben, és főleg a májat teszik tönkre. Zöldes kalapja, fehér lemezei, fehér gallérja, fehér bocskora van. Alapvetően egy jellegzetes megjelenésű gomba, amit nem olyan nehéz felismerni.


6. Hasonlít halálosan mérgező rokonára, de sárgásabb színe, letörölhető pettyei, és peremes gumóban végződő tönkje segít megkülönböztetni a másiktól. Nem ehető, gyengén mérgező!

7. Nemzetségének másik közismert, ehető gombája. Fontos ismertetőjegye fehér húsának vörösödése, ami leginkább a tönk tövében és rágásnyomokban feltűnő. Nyersen mérgező, csak 20 perces főzés után lesz ehető.

8. Az előző gomba mérgező hasonmása, de a fentivel ellentétben fehér húsa nem változtatja színét. Bolondgombának is hívják. Az idegrendszerre ható méreganyaga van. Nem ehető, mérgező.

9. Nemzetségének közismert csemegegombája. Kéttűs fenyőerdőkben terem nyár végétől késő őszig. Tejnedve narancsvörös színű.

10. A rajz önmagáért beszél. A mesegombát mindenki ismeri. Ugyanúgy bolondgomba mint a 8-as.

11. A kevés tavaszi gombák egyike. Erős lisztszagú- és ízű. Fehéres, krémszínű húsa a kalapban feltűnően vastag. 


12. Az előző gombával ellentétben késő őszi termőidejű. A hideg indítja be a termőtest képzését. Faanyagon termő korhadékbontó. Termesztett fajtái világszerte elterjedtek.

13. Tavasztól késő őszig termő korhadékbontó. Gyakori, feltűnő gomba élénk, kénsárga színe miatt. A lemezei fiatalon sárgásak, később zöldes árnyalatúak. Csoportosan nő. Mérgező.

14. Nagy termetű, fehér gomba. Fehér tejnedve égetően csípős ízű. Hasonmás rokonával ellentétben lemezei sűrűn állók, és kalapja csupasz. Sütve ehető.

15. A nyírfákkal társuló tejelőgomba. A kalapja nemezes, bozontos. Húsrózsás, húsbarnás színű. A "szőrzete" lekophat a kalapjáról. Fehéres tejnedve égetően csípős ízű. Nem ehető, gyengén mérgező.

16. Fenyvesekben, leginkább lucfenyők alatt termő gomba. Jellegzetessége a kis, hegyes púp a vörösesbarna kalap közepén. Fehér tejnedve égetően csípős ízű.

17. Kalapján zöldes szín van. A bükk és gyertyán alatt terem ősszel. Tejnedve fehéres, megszáradva zöldesszürke. Csípős ízű, ehetetlen.

18. Szerepel az árusítható gombák listáján. Nevével ellentétben a kalapja csak ritkán kék/kékes, mindenféle színben pompázhat. Lemezei hajlékonyak, húsa pattanva törő.

19. Kalapja ibolyásvörös, barnásibolyás. Tönkje gyakran rózsáslilás. A hús fehéres, kissé szürkülő, gyümölcsillatú, de csípős. Ehetetlen. Lucfenyők alatt terem, nem ritka.

20. Ehető és árusítható. Pattanva törő, kemény húsú gomba. Kékeszöld, idősen sárgás kalapja rücskös, táblásan pikkelyes.

21.Bocskora miatt hasonlít a galócákra, de azokkal ellentétben füves élőhelyek talajlakó korhadékbontója. Kalapja nedvesen kissé ragadós. Gallérja nincs.

22. A bal oldalán lévő gomba hasonmása, azonban élénk narancsvörös, villásan elágazó, mélyen lefutó lemezei egyből leleplezik. Kicsi, halvány sárga vagy élénk narancsvörös színű gomba, aminek a kalapja tölcséresedik. Nincs étkezési értéke. Fenyvesek a kedvenc élőhelyei.

23. Közismert csemegegomba. Sajnos ritkulóban van. Kellemes illata sárgabarackra vagy paprikára hasonlít. Eres, ráncos, gyakran villásan elágazó termőrétege lefut a tönkjére.

24. A legtöbb faj húsa színeződik, pl.: előbb rózsaszín majd sötétszürke lesz. Sokat segít a pontos felismerésükben a fa, amivel társultak. Tönkjük jellegzetesen mintázott, sötét pikkelyektől durva felületű. Szinte mindegyikük jó étkezési gomba, azonban kell nekik a 20 perc főzés.

25.
Csalivargánya. Idősen rózsaszín a termőrétege. Keserű íze miatt ehetetlen.

26. A rajz kissé pontatlan, mert a kalap inkább szürkésfehér színű. A tönk felül sárgás, lefelé kárminvörös színű, finoman hálózatos. Csöves termőrétege kezdetben  vörös, sárgásvörös. Jellegzetes megjelenésű gomba, aminek a fehéres-sárgás húsa gyengén kékül. Gyengén mérgező.


27. Pirosas kalapú, fehér lemezű és tönkű, pattanva törő húsú gomba. Kellemes illatú, de égetően csípős ízű, gyengén mérgező. Nem ehető. Hazánkban ritka, talán nem is él, de a környező hegyvidékek bükköseiben és fenyveseiben 800 méter felett gyakori.

28. Füves élőhelyek, erdőszélek gombája. Nagy méretű, húsos termőtesteinek kelleme illata van, ami hol ánizsra, hol keserűmandulára hasonlít. Gallérja fogaskerékszerűen díszített. Húsa gyengén sárgul. A fiatal lemezei piszkosszürke színűek, majd szürkés rózsaszínűek, végül csokoládébarnák. Finom és ehető. Hasonlít egyik rokonára, de az még nagyobb termetű, és tele van pikkelykékkel, pelyhekkel.

29. Különleges megjelenésű taplóféle, ami állati szervre hasonlít. Ráadásnak vöröses levet ereszt. Elsősorban tölgyfákon terem.

30. Az első gomba, amit a franciák termesztésbe vontak. Ma már világszerte elterjedt, hazánkban is nagy mennyiségben termesztik. Egész évben kapható. A 28-as gomba rokona.

31. Közönséges talajlakó korhadékbontó. Nagyon könnyen felismerhető hosszúkás, gyapjas kalapjáról, ami a lemezek lebomlása során szintén megsemmisül. Amíg a kalapja zárt és a lemezei fehérek, addig ehető. Jó ízű csemegegomba.

32. A fekete, rücskös gumó nem tűnik csábítónak, holott kiváló fűszer. Régebben disznóval keresték. A 21. században egyre népszerűbb a kutyás gombavadászat. Egyes fajok termőtesteit aranyárban értékesítik.


33. Őszi termőidejű tömlősgomba. Süvegje fodros, szabálytalanul lebenyes és fehéres, okkeres. Tönkje mélyen barázdált. A rajza alapján is felismerhető. Nyugati szakirodalom szerint ehető forrázás után, hazánkban nem ajánlott a fogyasztása. Gyengén mérgező.

34. A tavasz gombaászai. Bár magyarul egy nevük van, de több nemzetségbe tartoznak. A legjobbak az együregűek, amelyeknél a süveg és a tönk egybe van nyílva. Mindet alaposan meg kell főzni.

35. Nemzetségében több, hozzá hasonló, sárga színű rokona van, amiktől nehéz elkülöníteni. Főleg bükk alatt nő, savanyú talajú lomb- és fenyőerdők az élőhelyei. Fehér tönkje nem vörösödik. Fiatalon ehető, de később ágvégei keserű ízűek.

36. Kiváló ízű, népszerű csemegegomba. Kalapja sötétbarna, feketés. Tönkje barnás, a felső harmadában sűrű hálóminta van. Csövecskéi fehérek, idősen sárgás zöldesek. Fehér húsa nem változtatja színét.

37. Közeli rokona az előző fajnak. Világos- vagy sötétbarna kalapja nedvesen tapadós, zsíros tapintású. Tönkje felső részén fehér, hálózatos minta van. Szintén első osztályú, rendkívül népszerű csemegegomba.

38. Hazánkban ritka faj. Savanyú talajú fenyvesek a kedvenc élőhelyei, de megjelenhet savanyú talajú lomberdőkben is. Nagyon könnyű felismerni a kalapján körkörösen elhelyezkedő, nagy, elálló cserepes pikkelyekről. Termőrétege törékeny tüskékből áll, amik a tönkre lefutnak.

39. A 23-as gomba hasonmása. Könnyű felismerni, mert a termőrétege fehéres-krémszínű tüskékből áll. Kalapja sárgás krémszínű. Ehető, fiatalon jó ízű. Savanyú talajú erdőkben érzi jól magát. Helyenként gyakori. Sokan kedvelik.

Természetbúvár a kertben

Az eltelt három hónapban alig esett eső vagy hó dél-keleten, talán 60-70 mm körül lehet az időszak csapadékösszege, ami a gombáknak kevés. A hónap elején találtam néhány csészegombát és döggombát, majd azóta semmit se. A hétfői hidegfrontban reménykedek, hogy végre hoz esőt. Korainak tartom a nyárias száraz-meleg időt. Nincs itt az ideje. Egy előnye van, hogy zavartalanul lehet dolgozni a kertben. Érdekes, hogy a szárazság ellenére a kerti talaj nedves, tapadós. Ideális állapotban van a talajmunkákhoz és a veteményezéshez is. Vannak előnyei a közepesen kötött öntéstalajnak, jól tartja a vizet. Talajtakarással nyáron is szépek benne a növények.
A nyarakkal egyetlen gond van, hogy túl forróak lettek, és hiába az öntözés, a takarás, ha a forrósághoz szél is társul, akkor élve megaszalódnak a lágyszárú növények. Nyáron a hűvös(?) szobából nézem a kertemet, és arra gondolok, hogy szegény zöldségeknek és virágoknak, valamint gyümölcsfáknak ott kell állniuk a napon, nem tudnak elbújni. Nemcsak nekem kellemes az alkonyat, az est, a hajnal, hanem nekik is. Belegondoltál már, hogy a melegedésnek mennyi negatív hatása van/lesz? Ha nem, majd a következményei felnyitják a szemedet.
Tehát hiába szép az idő, és jó kertészkedni, amikor már most félek a nyártól.
Szeretem a kertet, egyik apai dédnagyanyám kertjében lettem természetbúvár és az anyai nagyanyám kertjében hobbi kertész. A kettő együtt nálam kéz a kézben jár. Jobban mondva öt kedvencem körtáncot jár bennem: természet, gomba, fantasy irodalom, kert, égbolt. Mostanában gombák hiányában a kert vezeti a többit. Azonban kertészkedés közben természetbúvárként is jelen vagyok. Ezért jól ismerem a kertem élővilágát.
Gereblyézés közben figyeltem fel a mezei szil koronája mellett röpködő-lebegő rovarokra. Viselkedésükből egyből tudtam, hogy három zengőlégy van felettem. Az egyik majdnem a fejem magasságában volt. Eszembe jutott egy jelenet Sir David Attenborough életrajzi filmjéből, amit az Élet a növények között sorozatában láttam.
Több se kellett nekem, a nedves talajból légy méretű golyót formáztam és elhajítottam a lebegő hősszerelmes előtt. Azonnal rárepült. Aztán csalódottan visszatért a fejem fölé. Párszor még feldobtam egy-egy golyócskát, és mindig követte.




Azt nem tudom pontosan, hogy melyik faj egyedével játszadoztam, de jó tudni, hogy a zengőlegyek népes családjában vannak rendkívül hasznos nemzetségek is. Mindenki a méhek miatt aggódik, holott nemcsak ők végzik a növények beporzását. Hihetetlennek tűnhet, de ebben elég jók a zengőlegyek is. Sőt 30%-uk lárva korukban ragadozó életmódot folytat és kedvenc áldozataik a levéltetvek. Segítenek a növényeink beporzásában, elpusztítják a levéltetveket; két hasznos szolgáltatást elvégeznek nekünk, mi meg zömmel észre se vesszük őket. Pedig nélkülük is elég nagy bajban lennénk.
Tény, hogy fajunk életképtelen lenne a többi faj nélkül. Nem egyedülálló "csoda" az ember, hanem része a földi bioszférának. Élni és élni hagyni, hogy ne haljunk ki. Ez lenne a kívánatos elv.

Könyvajánló

"A Gyógyhatású gombák a Kárpát-medencében c. könyv többéves kutatás eredménye. Célja, hogy a kiadó és a szerző által kiválasztott 39 gombafajt, azok termeszthetőségét, és tudományosan igazolt élettani hatásait, azok hiányában pedig a népgyógyászati felhasználási módjait közérthetően bemutassa.
A szerző a kötet elején bemutatja a gombák legfőbb biológiailag aktív anyagait, vegyületcsoportjait, hisz ezek a szövegben rendszeresen előfordulnak. A kiválasztott fajokat a kötet, ahol a tördelés lehetővé tette, a magyar név szerinti ABC sorrendben tartalmazza. A szakmai érdeklődők a kötet vége felé egy csokorba gyűjtve találhatják meg az egyes fajok legfontosabb hatóanyagainak listáját.
Azért, hogy a bemutatott gombákat minél többen építhessék be a mindennapi étkezésükbe, a kötet végén különleges receptek találhatók. Ezt követi a szövegben előforduló idegen szavak magyarázata, majd magyar és latin névmutató, valamint a tartalomjegyzék.
39 gombafaj, 96 oldalon, kemény kötésben. Az eddigi legátfogóbb munka a gyógyhatású gombák megismertetése céljából."

Fődi Attila honlapja

Ma van az Erdők Nemzetközi Napja


Az erdő fohásza

Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele, amelynek árnyékába
menekülsz a tűző nap elől, és gyümölcsöm oltja szomjúságodat.
Én vagyok a gerenda, amely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja,
én vagyok az ágy, amelyben fekszel, a deszka, amelyből csónakodat építed.
Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd meg a kérésemet:
- Ne bánts!

Fekete István fordítása.
Eredeti szerző Hannes Tuch, 1927.

Mik vannak: gomba az orrüregben

A hasadtlemezű gomba Schizophyllum commune egy közönséges és gyakori korhadékbontó, amit könnyű felismerni a névadó tulajdonságáról. A hasadt lemezei jól láthatók a fotómon is. Bemutató cikkében megemlítettem egy esetet, amikor egy kisfiú orrüregében telepedett meg. Most találtam még egyet, egy korombeli nő jobb orrüregében okozott tartós gyulladást. 2006-os esetleírásban olvastam a betegségéről. Az orvosok az orrváladékában a mikroszkóppal gombafonalakat láttak. Ki akarták tenyészteni, de csak amorf tenyésztest fejlődött ki, ami alapján nem lehetett megállapítani, hogy miféle gomba lakik az orrban. Ekkor genetikai vizsgálatot végeztek, ami 100%-os pontossággal leleplezte a hasadtlemezű gombát.
Bár ijesztően hangzik, hogy egy elhalt faanyagot bontó gomba a fejünkben is megtelepedhet, erre csak ritkán kerül sor. Nem kell pánikolni és rettegve elfutni a hasadtlemezű láttán.

Új plakát

Lecseréltem a téli plakátot a tavaszira a Körösök Völgye Látogatóközpont ajtaján. Ezúttal is négy gomba van a blogom reklámján: ízletes kucsmagomba Morchella esculenta, cseh kucsmagomba Verpa bohemica, májusi pereszke Calocybe gambosa, vörösbarna papsapkagomba Gyromitra fastigiata. A négy faj kimondottan tavaszi gomba. Bár a májusi pereszke ritkán ősszel is terem. Négyük közül az ízletes kucsmagomba a legjobb ízű, és a vörösbarna papsapkagomba kerülendő a giromitrin tartalma miatt. Állítólag a cseh kucsmagombában is van ebből a mérgező vegyületből. Nyersen nem fogyasztható, alapos főzést igényel. Én előbb leforrázom a süvegjeit és utána főzőm meg azokat. A tönkjét nem eszem.
Az ízletes kucsmagombát is javasolt alaposan megfőzni. A kucsmagombák "20 percesek", vagyis ennyi ideig (minimum) főzni kell a termőtesteket. Jobb óvatosnak lenni.
A májusi pereszke esetében nincs figyelmeztetés, de oda kell figyelni a mérgező hasonmásaira, amiket bemutattam a fentebb linkelt bemutató cikkében.
Sajnos a tél száraz volt, márciusban sem esett jelentős mennyiségű csapadék, így nincsenek gombák. Csak a virtuális térben találkozhatunk a kedvenceinkkel. Remélem, változni fog az időjárás helyzet és minden rossz ómennek ellentmondva hűvös, csapadékos nyarunk lesz.
Ha minden összejátszik a gombák és a gombászok ellen, akkor irány Erdély, a hegyvidék.

Bábaszilva

A Taphrina pruni egy parazita tömlősgomba, ami a szilvára és rokonaira specializálódott. Jelenlétének egyértelmű jelei a furcsán eltorzult gyümölcsök, amik hat centi hosszúak is lehetnek. A gomba támadása nyomán a beteg gyümölcsök mag nélküliek, nem fejlődnek tovább. A monília könnyedén megszállja a fura szilvaszemeket, és azok elrohadnak.
A Taphrina pruni és rokona, a T. deformans, ami az őszibarack levélfodrosodását okozza, nem pusztítják el a gazdanövényeiket, azonban legyengítik azokat, kitéve erősebb paraziták támadásainak. Ellenük a leghatásosabb védekezés az időben elvégzett lemosó permetezés. Ugyan az időjárás befolyásolja a gomba életét, csak nedves és hűvös időben tudnak csírázni a spórái; meleg és száraz időben ritkán fertőz. Ennek ellenére ne felejtkezzünk meg a tél végi permetezésről. Ha később mégis látunk bábaszilvás ágakat, azok levágásával és elégetésével megállíthatjuk a gomba továbbterjedését.
Ha a szilva virágzásának idején is száraz, meleg lesz, akkor nem kell tartani a bábaszilva tömeges megjelenésétől idén. Ha viszont csapadékos, hűvös idő váltja fel a korai meleget, a gyümölcsök 5-15%-át vagy érzékeny fajtáknál 90%-át megfertőzheti. Réz- vagy kéntartalmú szerekkel megvédhetjük a fáinkat tőle, mert hiába nem halálos, ha egyszer komoly kárt tud okozni.

Gombákkal a világ körül 27.

A Gyromitra caroliniana termőtesteit tartja a kezében az amerikai gombász. A mosogató is tele van a hatalmas gombákkal. Bár mind gigászi, de meg sem közelítik az eddig talált legnagyobbat, ami kb. tíz kilogrammos volt. Az extra méret oka, hogy a márciusban megjelenő termőtestek a teljes termőidő alatt növekednek, és ha kedvező az időjárás, elképesztően nagyra nőnek.
Sajnos hiába néznek ki csábítóan, giromitrin van bennük. Ugyan forró vízben áztatással javarészt eltávolítható a mérgező vegyület, de annak mennyisége változó, és nem lehet teljesen eltüntetni a termőtestekből. Tartós fogyasztás esetén a mérgezőbb papsapkák mint például a redős G. esculenta halálos mérgezést okozhatnak. Ennek ellenére sokan kedvelik a papsapkagombákat és biztosak benne, hogy a forró vizes áztatás megóvja őket a mérgezéstől. Tény, hogy nehéz ellenállni a hamis kucsmagombáknak, de muszáj óvakodni tőlük.
Európában nem található meg a G. caroliniana, mivel észak-amerikai gombafaj. Nálunk a szintén nagy termetű rokona, az óriás papsapkagomba G. gigas él.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Helyzetjelentés

A pusztai kucsmagombát Morchella steppicola Nebularis fotózta le. Az egyik legjobb tavaszi gombánk, de a sorsa nagyban függ az időjárástól. Ha érkezne kiadós eső, bőven teremhetne. Érdemes megnézni a csapadékmérleget és ez alapján betájolni, hogy merre lehetnek a gombák. Sajnos dél-keleten, a kedvenc nyárfásomban nem találtam meg a cseh kucsmagombát Verpa bohemica. Eleve baljós jel volt a száraz avar. Egyszerűen kevés volt a téli csapadék. Tavaly lépni sem lehetett a sok-sok termőtesttől. Egyszer fent, másszor lent. Azért sajnálom, hogy idén nem ehetek belőle.

A fehér akácról

A fehér akác Robinia pseudoacacia nélkül elképzelhetetlen lenne az alföldi táj, holott nem a honfoglalókkal együtt érkezett a Kárpát-medencébe. A 18. században előbb mint parkfát ültették, aztán homokkötésre használták. Azt azért jó tudni, hogy a homokbuckákat a természetes növénytakarójuk is megtartotta, csak éppen érzékeny gyepüket tövig lelegeltették. A kicsi, de erős és sűrű lágyszárú növényzet pusztulása után indultak meg a buckák. Azonban az emberi "zsenialitás" nem ismer lehetetlent, a tűzre olajat öntött, és az eredeti növényeink közé berakta az észak-amerikai fehér akácot. Érdekes, hogy alig háromszáz év alatt sokak szemében hungarikummá lett az idegenhonos jövevény. Az én szememben nem az, és sosem lesz a szívem csücske. Bár tény, hogy van egy-két pozitív tulajdonsága, de ezek nem ellensúlyozzák kártételét a természetes élőhelyeinken. Sajnos nagy mértékben csökkenti az őshonos növényfajok számát ott, ahol tömegesen elterjedt. Egy akácültetvény nyomasztó élmény. Eleve az idegenhonos fafajok ültetvényei lehangolók. Hihetetlen, hogy milyen kevés élőlény van bennük. Például alig vannak gombák. Ellenben a kedvenc kocsányos tölgy ültetvényem, ami kb. harmincéves, tele van élettel és gombákkal is. A kocsányos tölgy Quercus robur az egyik legfontosabb őshonos fánk. Sokkal fontosabb mint az akác. Lehet, hogy hasznosabb és nemesebb, de a gazdasági előny perpillanat az akácnál van. Gyorsabban vágásérett lesz, jó áron értékesíthető, és még támogatás is van a telepítésére. Azonban nem az EU kezdte el az akácot "piszkálni", hanem az itthoni szakemberek, akik már 1950-ben látták, hogy esztelenség az akác korlátlan telepítése. Találtam egy remek tanulmányt, ami érthetően és részletesen leírja, hogy miért nem lesz soha a szívem csücske.
"Az akác allelopatikus hatása több növényfaj esetében konkrétan igazolt, de hatóanyagai alapján általánosnak tekinthető. Levele és gyökere fenoloidokat, flavonoidokat, antocianidint, fenilpropanoidot, fenilalanint tartalmaz. A fafaj hatékony vízfelvevő-képessége és a termőhelyi viszonyok módosítása mellett részben allelopatikus hatásokkal is magyarázható, hogy az akácosokban és környezetükben az aljnövényzet fajszegény, benne a nitrogénkedvelő növények (Chelidonium majus, Urtica dioica, stb.) vagy pl. széles ökológiai tűrőképességű (nitrofil vagy generalista) lágyszárú fajok (Bromus sterilis, B. tectorum, Geum urbanum, stb.) dominálnak. Utóbbiak jelenlétének és terjedésének az állományok laza struktúrájú koronája és lombozata is kedvez."
Rendkívül unalmas, lelombozó látvány az akácos. Gombász szempontból is értéktelen. Talán két gombafaj társul vele, de fogalmam sincs hogyan, amikor nitrogénmegkötő baktériumok élnek az akác gyökerében. Ezek a homoki szarvasgomba Mattirolomyces terfezioides és az akácpereszke Floccularia rickenii. Természetesen korhadékbontók megtalálhatók alatta vagy rajta: csiperkék, őzlábgombák, sárga gévagomba, de az összképet nézve, az akácos értéktelen. Ha sok gombáról álmodok, nem akácosban sétálok.
A méhészek fura vágyára gondolva, hogy még több akácot szeretnének, találtam egy másik tanulmányt is, ami remekül bemutatja a szakmájuk valódi gondjait. Rendkívül tanulságos olvasmány.
Van egy olyan érzésem, hogy az akáccal is úgy járunk majd mint most a feketefenyővel.
Kár, hogy sokan a tényeket nem ismerve, pusztán érzelmi alapon védik az akácot, holott annak semmi baja, vígan terjed, és fokozatosan egyre sivárabbá teszi a vidéket. Miért is érdekelné őket a hazai fauna és flóra.
Hungarikum az akác... erre mit is mondhatnék...

"The Sacred Mushroom"


A One Step Beyond egy amerikai sorozat volt 1959 és 1961 közt az ABC csatornán. Tudományos-fantasztikus epizódjai közül kilóg A szent gomba című, ami dokumentumfilm a varázsgombáról és annak tudatmódosító, érzékelés kitágító hatásáról. John Newland elutazott Mexikóba, ahol találkozott egy helyi sámánnal, aki beavatta a gomba rituális használatába. Az akkor még ismeretlen gombákról úgy vélték, hogy képesek felerősíteni az ember pszichikus erejét. A kamera előtt Newland megevett több termőtestet, és rögzítették a gomba esetleges hatásait. Ez volt az egyetlen epizód az egész sorozatban, ami nem régi, misztikus elemekkel tarkított eseményt játszott el újra. Igaz, hogy a témája illett a sorozathoz, a hatodik érzék előcsalogatása. Tévében ritkán vetítették az egyedisége miatt. Szerencsére megnézhető a videómegosztón.

Kiegészítés: Aki többet szeretne tudni az ősi Mexikó sámánjainak a tudásáról, ITT elolvashatja Carlos Castanedától Az idő kerekét.

Forrás

Gravitáció


Hét éves korom óta érdekel a csillagos égbolt, amikor édesapám megnevezte nekem a Nagy Göncölt, a legismertebb és kisgyerek szemnek is feltűnő csillagképet. Hét évvel később egy júniusi napon az egyik tanárom a vándortáborban, az orfűi esten megkérdezte tőlem, hogy látom-e, melyik kettőscsillag a Nagy Göncölben? Ekkor jöttem rá, hogy romlik a látásom. Ő segített, és rámutatott a szekér rúdjának középső csillagára, ami egynek látszik, pedig tényleg ketten vannak: Alcor és Mizar, amik csak látszólag vannak egymás közelében, optikai kettőscsillagot alkotnak. A csillagok után megtanultam felismerni a bolygókat. 97-ben elkápráztatott a Hale-Bopp üstökös, 99-ben a teljes napfogyatkozás. 2005-ben lett otthoni internetünk is, és rákattantam a NASA élő közvetítéseire. A Hubble űrteleszkóp utolsó szervizküldetését szinte az elejétől a végéig láttam. A sok-sok NASA közvetítésnek köszönhetően elég jó rálátásom lett az űrbéli munkákra. Lenyűgözőnek találtam az űrhajósok profizmusát és bátorságát. Bár ültem repülőn, de tutira nem mennék a légkör fölé. Pedig az egyik legjobb élmény rálátni a világegyetem ékkövére, a Földre. Gyönyörű bolygónk van.
Érdekel az űrkutatás, egyértelmű volt, hogy látnom kell a Gravitációt. Szögegyenes menekülő történet, a főszereplőnek csöbörbe vödörbe potyogva kell visszajutni a Földre. Közben van jellemfejlődés is szimbolikus jelenetek sorával megtámogatva. Remek film, de nem tudtam izgulni a főhősnőért, mert folyton azon keseregtem, hogy mekkora kár érte az űrkutatást. Szinte fájt, amikor egymás után tönkrementek a drága és hasznos eszközök. Kissé tuskó leszek, de kit érdekel egy ember sorsa, amikor tízezrek munkája, évtizedek fejlesztésének eredményei semmisülnek meg billió dolláros nagyságrendekben? Szép és jó, hogy egy ember küzd és ..., de a kár mértéke elképesztő és felülírja az érzéseimet iránta.
Szerencsére a valóságban űreszközeink megvannak. Bár az űrszemét egyre nagyobb probléma és a még működő eszközeinket is veszélyezteti.
Egyébként szívesen látnék más műfajú (kivéve horror), űrkutatással foglalkozó filmeket is, amik közelebb állnak a valósághoz mint a fikcióhoz.
A cikk végére beillesztettem a film legmeghatóbb jelenetének zenéjét.



Kiegészítés: Kedvenc "bullshit" űrkutatásos filmem az Armageddon. A könnyed szórakozás mellett kedvelem a komolyabb alkotásokat is. Tegnap hajnalban megnéztem Tarkovszkijtól a Sztalkert.

Tavaszi gombák

Kattintásra eredeti méretben ugrik fel
Az egyenletesen enyhe tél és a korai tavaszodás együttes hatásaként jóval korábban fognak teremni a tavaszi kedvenceink. Egyetlen kérdéses pont van, a csapadék mennyisége. Száraz volt a tél, közel sem esett annyi, mint tavaly. A sok csapadék 2013-ban megdobta a cseh kucsmagombák Verpa bohemica számát. Lépni sem lehetett tőlük. Idén már megtalálták az első szedhető méretű termőtesteket, de egy picit még várni kell a tömeges megjelenésére.
A korai melegedés előrehozhatja az ízletes kucsmagomba Morchella esculenta termőtest növesztését is. Rokonából, a hegyes kucsmagombából M. conica Kiskőrös környékén találtak pár nagyobb példányt, ami engemet is meglepett. A Morchella fajok április elejétől teremnek. Ez igen korai találat.
Egyik gombásztársam tövisaljagombát gyűjtött Entoloma clypeatum, ami szintén áprilistól növeszti termőtesteit átlagos tél után. Rózsafélék, például.: kökény, galagonya, szilvafa alatt nő. Vigyázni kell vele, mert több mérgező rokona van, amikkel összetéveszthető. Feltétlenül be kell mutatni a szakellenőrnek, hogy ne legyen közte másik tavasszal termő döggomba. Nem kezdőknek való gomba.
Meglepő lehet, de az általában május elején megjelenő sárga gévagomba Laetiporus sulphureus felbukkanására is számítani lehet. Ártereinken érdemes keresni fűzfán, nyárfán, vagy szárazabb élőhelyek akácfáin. Sajtkeménységű, lédús, zsenge termőtestei alapos főzés után fogyaszthatók. Idős példányait nem érdemes elkészíteni, mert gyomorrontást okozhatnak, ahogy a nem kellően hőkezelt fiataljai is.
Az ötödik gomba a májusi pereszke Calocybe gambosa, ami a nevével ellentétben április közepétől terem, de az idei tavaszon lehet, hogy március végén fognak az első példányai előjönni.
Tavasszal jóval kevesebb gomba van mint csapadékos nyáron vagy ősszel. Ennek oka, hogy a gombák többsége magasabb hőmérsékleten érzi jól magát, illetve a gyökérkapcsolt fajok növény partnerei még nyugalmi állapotban vannak. A cikkben felsorolt gombák mind korhadékbontók. Bár a kucsmagombák lehet, hogy vegyes életmódúak, korhadékbontók és időnként gyökérkapcsoltak is.
A Morchella kucsmagombák a tavasz legjobb étkezési gombái. Szinte mindegyikük könnyedén felismerhető a tönk-süveg egyetlen üregéről, ilyen az ízletes és a hegyes. A pusztainak M. steppicola csak a süvege üreges. Fontos, hogy ne tévesszenek meg a papsapkagombák (Gyromitra nemzetség), amiknek termőtestében számos üregecske van. Nem ehetők, felhalmozódó méreganyagot, giromitrint tartalmaznak. Bár némely fajban kevesebb, és a mérgezőkben is változó mennyiségben van jelen, de jobb félni mint megijedni. Előfordulhat, hogy vörösbarna papsapkagombát Gyromitra fastigiata találsz, de ezt ne szedd fel, hagyd a helyén. Keresd meg inkább a jó kucsmagombákat, amikből finom ételek készíthetők, igazi csemegék.


Kiegészítés: A kucsmagombák 20 perces gombák, vagyis ennyi ideig legalább főzni kell a termőtesteiket. Egyéni érzékenység és nyersen való fogyasztás esetén gyomor panaszokat okozhatnak.

Megjegyzés: A tövisaljagomba és a májusi pereszke fotójának eredeti helyét a linkelt cikkek végén találod meg. A sárga gévagomba fotóját innen vettem. A kucsmagomba képek saját felvételek.