Új plakát

Hamarosan véget ér a tavasz, és kezdődik a nyár, így lecserélem a gombavizsgáló dekorációját, és a tavaszi gombák plakát helyére kerül a bejegyzésben szereplő. Három állandó plakát van a rácson: városi, ehető és mérgező gombák, amik zömmel nyári termőidejűek, így nem láttam értelmét külön nyári gombásat szerkeszteni. Eleve nyáron inkább a fás élőhelyeken találhatók meg a kedvenceink. Ugyan zömmel gyakori gombák szerepelnek a lapon, de a málnavörös tinóru európai vörös listás ritkaság, ami nálunk nagyon jól érzi magát! Egyik természeti kincsünk. Vagy a védett csoportos csiperke, aminek nagy csoportjai rendkívül feltűnőek. Vannak remek csemegegombáink, amiket érdemes gyűjteni. Ilyen az óriás tölcsérgomba, ami tényleg egyedi aromájú és fantasztikus illata van. Hihetetlen, hogy az agrársivatag mennyi csodát rejt, amik lenyűgöző és tiszteletreméltó kitartással dacolnak a mi tájformáló- romboló ténykedésünkkel. A gombákkal foglalkozva mindig rádöbbenek, hogy vannak nagyobb dolgok az emberi lét felett, és ezektől felpezsdül az életkedvem.

2014. május 17, avagy nyolc éve


A rókagombát hegylábi gyertyános-tölgyesben fotóztam régi mobilommal életem első partiumi gombatúráján. Amiért ismét feltöltöttem a fotót, hogy tegnap gombásztársak átmentek a hegyvidékre és semmiféle gombát nem találtak a száraz erdőkben. 2014-ben hűvös és esős volt május közepe. Amikor elindultunk az egynapos gombászatra, kora reggel egybefüggő felhőzet takarta az eget és csendes eső hullott. Délre elállt az eső, és hazaúton délután már csak nagy záporfelhők vonultak. Hűvös nap volt, de nőttek a rókagombák és a csuromvizes erdőkben komótosan mászkáltak a foltos szalamandrák. A meredekebb hegyoldalon a barátomba kapaszkodva másztam fel, mert a gumicsizmám talpa csúszott a vizes avaron és csupasz talajfoltokon. A fák lombjáról a nyakamba csurgott az esővíz. Élettel teli volt az erdő. Éles a kontraszt 2014 és 2022 májusa közt. És csak nyolc év telt el!

Szép és jó volt, köszönöm

Ideje elengednem a természetismeret átadással kapcsolatos küldetésemet. Érdeklődés hiányában az észszerű reakció, a feladás. A mai napra meghirdetett programra négyen voltak kíváncsiak. Bár ketten Szegedről jöttek át, amit hálásan köszöntem nekik, hiszen tényleg meglepő volt, hogy száz kilométert utaztak, hogy élőben meghallgassanak engem. Azonban legalább tíz emberre számítottam, mert az időjárás tökéletes volt, a helyszín, a fő indikátor helyem a legszebb májusi arcát mutatta, az előadás témájának a csiperkéket választottam. Minden adott volt a remek programhoz, és én is szokásomhoz híven odatettem magam. Viszont letört, mikor rádöbbentem, hogy csak ennyien leszünk. Félre ne érts, a négy embernek is ugyanúgy a maximumot adtam, de érezhették rajtam, hogy elkámpicsorodtam. Most a bejegyzés írása során érzem, hogy szúr a szívem. Megöl a bánat. Megtapasztalni, hogy a sokévnyi munka sehogy se hozza meg az eredményét, gyilkos. Nincs is kedvem többet írni. Lásd a képválogatást.

Lemez- és spóraszín

Spóranyomatot szerettem volna készíteni, de a gombák zöme alig hullatott spórát. A körösi csiperke, az óriás harmatgomba és  mezei szegfűgomba adott értékelhető nyomatot. Persze fehér lapon a szegfűgomba fehér spórapora csak közelről szemlélve látható, de pont  a kalapot visszaraktam a nyomatára. A többi gomba: májusi pereszke, tövisaljagomba, barna csengettyűgomba, tavaszi rétgomba, fehér porhanyósgomba volt. Azért a lemezek láttán is érzékelhető az eltérő spóraszín. Látványosak a gombák színei.

A hülyeség kora

2022-ben újranézni egy 2009-es filmet, picikét időutazás a múltból a jövőbe, ami már a jelen. A tavalyi nyár az öt hőhullámával, a tartósan 30 Celsius fok feletti napi maximumaival, a csapadékhiánnyal együtt kiérdemelte tőlem a pokoli jelzőt. Attól tartok, hogy az idei ugyanilyen lesz. A klímaváltozás nem fiktív rémtörténet, hanem a jelen valósága és egyre rosszabb lesz. Ijesztő, hogy egy globális katasztrófával szemben alig teszünk valamit. Passzívan sodródunk a végzetünk felé. Tragédia.

Az első gyökérkapcsolt gombám idén

A téglavörös susulykát Inocybe erubescens 2017-ben május 16-án fedeztem fel a Deák Ferenc utcában. 2021-ben május 14-én fotóztam első termőtesteit. Idén három nappal korábban találtam rá. Pedig a tavasz hideg volt és sokáig le volt maradva a vegetáció. A nyárias melegben hihetetlenül gyorsan kilombosodtak a hársfák és virágozni kezdett a fehér akác. Indulnak a fákkal társuló gombák is. Azonban az időjárás kezd elromlani. Aggasztó a helyzet.

Májusi gombakínálat

Gombás nap

A kedd a csendes piacos nap, de az esőknek köszönhetően már reggel hétkor megérkezett az első gombásztárs. Az utolsó fél tizenkettőkor futott be, fél órával a vizsgáló zárása előtt. Örültem a gombáknak. Jó volt látni a termőtesteket. A tejpereszkék lekaszabolása szomorúsággal töltött el, de még nagyobb szomorúságot keltett bennem a szegénységgel szembesülés. Nem részletezem. Határ menti gombaszakellenőrként van pár torokszorító élményem. A munka végén összepakoltam az elkért bemutató termőtesteket. Úgy döntöttem, hogy kitérek a Csabapark felé és megnézem ott a gombahelyzetet. Az esők hatása itt is jól látszott, mert nyomulnak a kedvenceim. Tudtam gyarapítani a napi gyűjteményemet. Most a hűtőben a vasárnapi gombákkal együtt kb. húsz faj termőtestei vannak. Ideje lenne videót készítenem. Kár, hogy krónikus fáradtság gyötör. A stressz lopja az életerőmet. Bár a gombák képesek feltölteni és rávenni plusz erőfeszítésre. A képválogatás első képét még mobillal a vizsgálóban lőttem. A többi a nyitóképpel együtt a Csabaparkban a Canon kompakttal készült. Az ugrópókos is.

Május elseje

Reggel a buszból mobillal lőttem a képet két kedvenc légköroptikai jelenségemről, Tyndall-sugarak és napkutya, amiket pozitív jelnek tekintek. A délelőtt csodálatosan alakult. A délután is jó, csak annyira fáradt vagyok, hogy leginkább aludni vágyom. Gyorsan összefoglalom a kellemes meglepetéseket. Ma délelőtt láttam a vizsgálóban: szekszárdi csiperkét, körösi csiperkét, tövisaljagombát, májusi pereszkét, olaszgombát, fattyú kucsmagombát és simasüvegű kucsmagombát, valamint a sok-sok ehető gomba mellé egyetlen kis mutatóba hozott sárga kénvirággomba csatlakozott, ami gyengén mérgező. Kora délután a városi sötét kucsmagomba lakcímet is felkerestem és az utolsó egyben lévő termőtestet lefotóztam. Ráadásnak a dupla ünnep miatt a piac is pörgött, rengeteg vásárló volt. Hoztam haza bemutató termőtesteket. Alvás után majd készítek egy miniatűr gombaturkálót. Egész jó kis tavaszi kínálathoz volt szerencsém. Nagyon érdemes terepre menni. Ki kell használni az ideális nedvesség viszonyokat.
A negyedik fotón sereges tintagomba látható.

Tíz nappal később

Április 19-én jártam a Csabaparkban, és esők után visszatértem körülnézni. Egyből a májusi pereszke lakcímére mentem, ahol a déli verőfényben a séta első fotóját elkészítettem pont a pereszke frissen előbújt termőtesteiről. Ennél jóval több van, akár szedhettem volna is belőlük, de csak fotóztam. Innen pár méternyire van egy fattyú kucsmagomba lakcím, és megtaláltam a rekord gyorsasággal kinőtt és az erős napsütésben már elnyíló termőtesteit ennek a fajnak is. Aztán nyakamban a nagy géppel, testemen a mobil irodámmal (a hátizsákban a kis kamera is ott várakozott) további helyeket néztem meg. Kerestem az ízletes kucsmagombát, mert kell lennie a Csabaparkban, de a látásom nem volt a topon. Profi rejtőzködő. Érdekes, fattyúból többet is észrevettem, de ízletest egyet sem sikerült megpillantani. Pedig a két kucsmagomba élőhelyigénye megegyezik, ligeterdei fajok. Bár úgy tapasztaltam, hogy a fattyú a kissé vizesebb foltokon jön elő és nagyon gyorsan, de nem annyira vízigényes mint a másik nemzetségbe tartozó és elsőnek termő cseh kucsmagomba. Nem adtam fel, még kajtatni fogok ízletes után. Annak örülök, hogy láttam sötét és fakéreg kucsmagombát, vagyis idén négy kucsmagomba fajhoz van eddig szerencsém, ami az év első negyedévének pocsék csapadékadatait ismerve, egész jó! Sőt, csodálatos. Örömteli, hogy országszerte beindultak a kucsmagombák. Ez egy csoda. És amint a nyitóképen látható, a májusi pereszke is. Vasárnap május elseje. Egyik ámulatból a másikba pottyanok. A gombák kitartása lenyűgöző.

Lemezoldali fotó

A májusi pereszkéről csináltam a gombász csoportomba egy rövid videót, amit a csatornámra is feltöltöttem. A videó rövidsége miatt nem fordítottam fel termőtestet, de pár perccel később a fotózás során egyet kivettem, hogy legyen képem a lemezeiről is. Kérlek, kattints a képre, hogy eredeti méretében láthasd és meg tud figyelni a májusi pereszke lemezállását. Egészen sűrű állásúak, fehéresek, mivel a spórapor fehér, világos színűek maradnak és a tönköt pereszkefoggal érik el. Ezt leginkább a kezedbe adva a termőtestet lehetne szemléltetni. A lényeg, hogy a májusi pereszke eléggé karakteres megjelenésű és erőteljesen lisztes aromájú gomba. Direkt a kivett termőtestet alaposan megszaglásztam, hogy ismét memorizáljam az "illatát". Jó gomba, kiadós. Érdemes megismerni.

Négy éve

Pont ezen a napon négy éve védett, meleg, domboldali részen megtaláltam az első, bébi rókagombákat. Az időjárás őrült ámokfutást rendezett, mert nyárias idő volt, ami sejthető is a gombácskák melletti fonnyadt mohából. Pedig jól indult a tavaszi szezon, a januári kiadós csapadéknak köszönhetően remek kucsmagomba termőhullám volt. Aztán berobbant a meleg. Majd jött két nagy mediterrán ciklon és április 28 után május 9-én átmenve a hegyvidékre, özön nyári vargánya és piruló galóca lepett meg. Majd újra hőség, gombák eltűntek, ismét ciklonok, gombák újra mint az őrült növesztették termőtesteiket... Hullámvasút volt a 2018-as szezon. Milyen lesz a 2022-es?

Gomba a mulcson

A fakéreg kucsmagomba Morchella importuna az egyik különleges élőhelyű gomba, mert mindig fenyőkéreg aprítékon jelenik meg a tavaly leterített mulcson tavasszal egyetlen egyszer, felbukkanásával rendre meglepve a kerttulajdonosokat. Én direkt figyelem a városban előforduló épületfelújításokat, amik környékén új díszágyásokat alakítanak ki. Ha látom, hogy fenyőmulcsot szórtak ki, előre számítok a fakéreg kucsmagomba megjelenésére a következő évben. Csak az időjáráson múlik, az esőn, hogy teremni tud a gomba. 2021-ben az egyik közintézményünk környékén volt felújítás. A mai napon körülnéztem az ágyásokban és az egyikben legalább húsz termőtestet találtam különféle érettségi állapotban. A gomba testes szaga jól érezhető volt. Mindig jó érzés idejében, élőhelyén megtalálni egy-egy fajt. Gombászöröm. Legyen részed benne neked is.

Szent György napján

Hihetetlen szerencsém volt ma, mert véletlenül megláttam a piacon is áruló antikváriusnál az egyik régóta keresett gombász könyvet. 1984-es kiadású. Ebben az évben lettem elsős és még eltelt egy kis idő, mire rácsodálkoztam az első ehető gombára, amit az utcán pillantottam meg. Ez a gyapjas tintagomba volt, amit a Búvár zsebkönyvek sorozat Gombák kötete alapján határoztam meg. Annyira jellegzetes, hogy egy gyerek is össze tudta egyeztetni a rajzát és leírását a termőtesttel. Természetesen szerepel a 88 színes oldal a leggyakoribb gombákról könyvben is, a hatvannegyedik. Tanulságos látni a tudományos fejlődést, mert itt még ellenjavallt a gombára alkoholt inni, de már tudjuk, hogy a gyapjas tintagomba másik családba tartozik mint a többi tintagomba, így nincs benne koprin.
A nap másik meglepetése egyik gombásztársam szerencséje volt. Friss és hibátlan szekszárdi csiperke termőtesteket hozott a vizsgálóba. Alig hittem el, hogy teremni tudott, hiszen a mediterrán ciklon két napja vonult el és mezei élőhelyét sokkal inkább sújtja a szél szárító hatása mint a fás élőhelyeket. Rejtély, hogyan tudott ilyen szép termőtesteket növeszteni. Nem, a képen nem sziki csiperke van. Élőben könnyebb megmutatni a különbségeket. Eleve az illata egészen más. Huh, de jó illata van! Mindig megéhezem a csiperkéktől. Tökéletesen értem, hogy a kezdő gombászok miért a csiperkékre vetik rá magukat. Bár zömmel valóban jó étkezési gombák, de akad köztük néhány troll is, amik kellemetlen gyomorpanaszokat okoznak. Most aztán lesz dolgom a csiperkék nemzetségével! Kihasználják az esős időszakot.
Ért még egy meglepetés. Ugyan a héten már ránéztem a városi kucsmagomba lakcímre, ahol szembesültem a friss fűnyírással, a két követett sötét kucsmagomba termőtest végzetével. A gombász a reménynél is kitartóbb és az erőnléti sétám során elnéztem ide is. Jól tettem, mert találtam egy harmadik kucsmagombát, aminek ugyan a süvegjének tetejét levitte a fűnyíró, de egyben maradt. Aztán az éltető esőtől alaposan megnőtt. Két percig is bámultam. Kucsmagombát a lakótelep közepén állva szemlélni mindig extra élmény. Direkt olyan fotót lőttem, amin látható az egyik panelház a háttérben és picit sejthető az élőhely jellege. A kucsmagombák kedvelik a ligeterdőket, valamiféle kapcsolatban vannak a kőrisekkel és a rózsafélékkel. Itt a házak közt kőrisek vannak, plusz egy kocsányos tölgy és egy vadcseresznye. Az aljnövényzetben ibolya és veronika. A kucsmagombák gyakoriak Kétkörösközben csak nehéz rájuk találni. Az idei szezonjuk lefutóban. Jön a többi kedvencünk.
2021-ben április 19-én fotóztam a bébi májusi pereszkéket. Idén másik gombásztársam rálelt az első apróságokra és 2022-ben pont Szent György napján. Pár nap múlva ismét ránézek városi lakcímére, hogy szebb fotót készítsek termőtesteiről. Végre van mit dokumentálnom és sikerélmények érik a gombásztársaimat is! Nagy kő gördült le a szívemről az esők érkeztével. Sokkal másabb illata lett a levegőnek, párásabb, élettel telibb, és a gombák micéliumát is hamarosan érezni lehet. Jövő héten még várható csapadék. Aki csak teheti menjen a zöldbe. A zokniba tűrd bele a nadrágod szárát és fújd le körbe a csuklódat kullancsriasztóval, mert gyakran a kis vérszívók a nedves gombákon hűsölnek. Fontos a kullancsok ellen védekezni, mert egyre több a potyautast hordozó és a Lyme-kór is éppen elég rossz. Ne keserítse meg a természetjárás örömét egy fertőzés. Ha pedig ismeretlen gombát találtál, hozd be hozzám. Mert csak biztosan azonosított gombát okos dolog elfogyasztani. Minden más orosz rulett.

Föld napjára

Kiváló sorozat, nagyszerű felvételek, amik láttán bármelyikünkben meg kéne szólalnia egy hangnak, hogy a bolygónk élővilága páratlan és érdemes a kíméletre. Természetesen rám az Erdők epizód tette a legnagyobb hatást, mert gombászként sok csodás élményt köszönhetek az erdei gombászatoknak. Bár Békés megyében nincs természetes erdő, de a faültetvények is számos gombának adnak otthont. A legfajgazdagabbak az őshonos tölgyfajokból, cser és kocsányos álló állományok, amikbe elegyfaként gyertyán és nyárfa is vegyül. Az igazi erdő Kétkörösközben a tölgy-kőris-szil ligeterdő volt, amire utalnak az őshonos növények, ízeltlábúak és gombák. Rossz végignézni a természeti környezet hanyatlását. Jó, tudom, emberek vagyunk, pusztán élni szeretnénk. Mentem is a dolgomra. Kérlek, nézd meg a filmet!


A gombák küzdenek, és gyűlnek a kilométerek

Megnéztem tíz kilométeres séta során pár városi gomba lakcímet. Sajnos nagy a szárazság, a felső húsz centi víztartalma csak 40% körüli, a vízhiány egy méteren 75mm. Ha a felső rétegé 30% lesz, akkor gyakorlatilag ott nem lesz a növények számára felvehető víz, hiszen a talajszemcsékhez tapad a maradék. A levegő páratartalma 43%. Kedvezőtlen a helyzet. Ennek ellenére a gombák próbálkoznak, hiszen az egyik gyapjas tintagomba lakcímen éppen küzdi ki magát egy termőtest. A Csabaparkban pedig, ahol két tavaszi gombát kerestem a porzó szárazságban, a mulcs közül sárga kénvirággomba csoportok tőrnek elő, de megnőni nem tudnak, összefonnyadnak. A kedvezőtlen időjárás miatt a mai mászkálás is inkább erőnléti séta volt. A kitűzött cél havi 150km megtétele a két lábamon. A mai gyaloglással kilencvennél tartok. Legalább ez a tervem tartható. Ha az időjárás nem változik, nem jönnek áztató esők, a szakmámat nem tudom művelni. Őrület.

Négy éve

Négy éve a névnapomon gombaklub volt a könyvtárban. A tömlősgombákról tartottam előadást és szerencsére akadt pár friss gomba is. Sikerült fakéreg, ízletes, fattyú kucsmagombát és óriás papsapkagombát vinnem, egyik gombásztársam hozott az utolsó csehek közül egyet. Pedig az időjárás nyáriasan meleg volt, és eső is csak szórványos záporok formájában érkezett. Bármennyire hihetetlen, de előjött a melegkedvelő őzlábgalóca, lásd képválogatásban, amit 2018. április 20-án találtam az öntözött réten, ahol a nyüves májusi pereszkéket is fotóztam. A meleg idő kedvezett a gombalegyeknek. Nagyon fura, de sokkal jobb volt a 2018-as tavaszi szezon. Az utolsó hóesés március 23-án volt. Másnap hófoltok közt keresgéltem az első cseh kucsmagombákat. Aztán egy hétre rá a berobbant nyárias időben hibátlan példányokat szedhettem fel. Az áprilisi meleg utóhatásaként május 9-re már bőven akadt hegylábi tölgyesekben odaát nyári vargánya, piruló galóca. Aztán a szárazság leütötte pár hétre a szezont, amit szinte felrobbantott a hatodik hónap elején érkezett két mediterrán ciklon. Június 15-én a Mecsekben gombásztam, ott készült az utolsó kép. Tiszta őrültek háza volt. Fejcsóválva figyelem a 2022-es szezon tavaszi részét és tippelni sem merek, hogy mi jön később. Lásd a képválogatást 2018-ból.