Tegnap este összeraktam, ma kinyomtattam, holnap felrakom a vizsgálóm rácsára az őszi gombák helyére. A tízből hét kép az enyém, csak három fajról nincs még saját fotóm. Én is meglepődtem, hogy simán tudtam a negyedik évszaknak is plakátot készíteni. Eddig csak a "téli hármast" tettem ki, de ez így látványosabb. Ha Gyulán jársz a piacon, akkor a csarnokban megtekintheted a plakátot, és ha kedd, péntek, vasárnap délelőtt érkezel, kérdezhetsz engem a gombákról.
Csináltam még egy plakátot, a 2022-es év gombájáról, ami az ízletes rizike. Holnap a téli dekorációval együtt mindkét nyomtatvány felkerül a rácsra. Szeretek kedves apróságokkal bíbelődni. Az amatőr gombászok örülnek a vizuális segítségnek.
A gombák négyszázmillió éve adok-kapok viszonyban vannak a növényekkel. Leginkább felfalnák az élővilág termelőit, de azok nem hagyják magukat. A hosszú csatározásuk eredményeként békés szövetségek is létrejöttek köztük. Például a málnavörös tinóru a tölgy fajainkkal társuló gomba.
A fák elképesztő növények. Amilyen fontosak az életünkhöz, ahhoz mérten eléggé kegyetlenül bánnunk velük. Európát valamikor 85%-ban lombhullató erdők borították. Fajunk félelmetes hatékonysággal irtotta ki az ősi erdőket, hogy területeket nyerjen magának. Tanulságos történet a mediterránum keménylombú erdőinek kiirtása már az ókorban. A jelenlegi tüskés bozótosok másodlagos társulások. Ugyanilyen értéktelenebb állományok maradnak vissza a Kárpát-medencében is utánunk. Fontos belátni, hogy mi félelmetesen hatékony tájátalakítók vagyunk és a fajunk globálisan hat az élővilágra, és végül körbeér a hatásunk, mert ne hidd, hogy az Amazonasi-őserdők felszámolása nincs hatással rád. A hatalmas őserdőnek a globális vízkörzésben van óriási szerepe. A víz az élet alapja. Víz nélkül 3-5 nap alatt szomjan halunk. Az egyik legszörnyűbb halál.
Most még magától értetődő, hogy van vízszolgáltatás és elég csak megnyitni a csapot. Csak éppen a folyóink vízgyűjtőjére is egyre kevesebb csapadék hullik. Amikor pedig minket is elér egy szélsőséges időjárási anomália, vagyis extrém eső fog lezúdulni, erdők hiányában tomboló ár fog érkezni a hegyek felől. Idén a világ több pontján elképesztő, felfoghatatlan mértékű csapadékösszegek zúdultak le egy-két nap alatt. Európában Szicíliát idén nyáron tüzek perzselték, aztán októberben 500mm esőt kapott. Két extrém jelenség egy évben. Ezek olyan mértékűek, hogy átlagember csak tehetetlenül áll és bámul. És ilyen katasztrófák nálunk is lesznek. Csak mi annyira agrársivatag vagyunk, hogy nincs mi leégjen. Bár ez meg másként tragédia számunkra. Az idei aszály tönkre vágta a kukorica és napraforgó termést. Felperzselte a gombák élőhelyeit is, a legelőket, erdőket. Soha nem látott mélységű és szélességű talajrepedéseket nyitva a kötött földünkben. Azonban a gombák a spóráik által mindig képesek visszatérni és újrakolonizálni az élőhelyeket, ha azok nem semmisülnek meg végleg. Sajnos az élőhelyvesztés a mi mohóságunk következtében szintén globális jelenség. A hazánkban védett gombák zöme pont élőhelyeik eltűnése miatt kapott védelmet. Ami lássuk be, semmit sem ér, hiszen elég keveset teszünk a természetes élőhelyek megőrzéséért. Mindent felülír a gazdasági érdek. Pedig a földi élővilág a fajunkat is életben tartó nagy rendszer. Szétverése tényleg öngyilkos stratégia. Nem a gombákat féltem. Az ő történetük több százmillió éve tart. A mi fajunk lesz hozzájuk mérten tiszavirág. Kártékony kis rovar. Semmi több. A saját tragédiánkat írjuk. Béke porainkra.
A gyilkos galóca utolsó idei termőtestére a városi lakcímén csodálkoztam rá. Gyertyán fapartnere tövében bújt elő és messziről is látszott mint valami bizarr tojás. A felszakadt teljes burok foszlánya a kalapon jól megfigyelhető volt. A burok másik feléből lesz mindig a nagy méretű bocskora a tönkje tövénél. Nem bolygattam meg a termőtestet, hogy eme jellegzetes tulajdonságát is megörökítsem. A kalapszíne, annak finom mintázata is elegendő plusz határozóbélyeg, hogy az ember felismerje és a helyén hagyja. Ez bizony a gyilkos galóca, amit nagyon nagyon rossz ötlet hazavinni, megfőzni és megenni. Elfogyasztva tényleg halállal végződő mérgezést okozhat. Én csak gyönyörködöm benne hosszú évek óta. Fotózni szabad.
A gyilkos galóca Amanita phalloides a legfontosabb mérgező gombánk, mert szemre guszta, de elfogyasztva garantált pokoljárást okoz! Az egyik legfájdalmasabb haldoklás végén jön el a halál. Csak tüneti kezelés létezik a mérgezésére. Ezért fontos, hogy minden természetjáró, hobbi gombagyűjtő ismerje fel és hagyja a helyén. A fehér lemezes, fehér galléros és fehér bocskoros termőtest minden esetben életveszélyesen mérgező galóca! Akinek nem biztos a gombaismerete, feltétlenül vegye igénybe a piaci szakellenőr ingyenes tanácsadását. A szabadban termett gomba gyűjtése és fogyasztása csak biztos gombaismeret esetén élvezetes tevékenység. Egyébként orosz rulett, ami halállal végződhet.
Legutóbb szeptember 9-én jártam a Csabaparkban. Ma a kolbászfesztivál kapcsán az erőnléti sétám helyszínének választottam. Délután háromkor indultam el itthonról és hatra hazaértem. Kicsivel több mint tíz kilométert tettem meg. Az alkonyi fény nagyon tetszetős volt nekem. Őszi délutánokon sétálni mélyebb érzés. Amint beértem a parkba egyből kitértem oldalra és a szélénél sétáltam el. Itt több tucat cinege jött-ment és még egy zöld küllő is elröppent. Sajnos madárfotózáshoz több szerencse, jobb reflexek, nagyobb obi szükséges. Kész csoda, hogy az egyik izgő-mozgó kékcinegéről sikerült egy éles fotót lőnöm. Jobban kedvelem a nyugisabb témákat, ahol van idő szöszmötölni a fotózással. Itt oldalt a kései időpont miatt csak én voltam. Percekig figyelhettem a madarak sietős táplálkozását. A hideg éjszaka előtt enniük kellett. És gyönyörködhettem az őszben. Aztán átmentem a fesztivál helyszínéhez, kicsit hallgattam a régi slágereket. Majd hazaindultam. A képek többet mondanak a szavaknál.
