A mezei csiperke Agaricus campestris az ehető-árusítható csiperkék közül a legcukibb. Persze ez szubjektív meglátásom. Azonban nem nehéz igazat adnod nekem, amikor meglátod a kicsi-közepes termőtesteit körben vagy folyásban a fű között, amik tipikusan csiperkések. A fotóm jól visszaadja jellegzetes tulajdonságait. Ami nem látható, hogy illata is csiperkés. Húsa csak gyengén vörösödik. A gallérja is egyedi tulajdonsága. Csiperkék határozásánál a gallér fontos határozóbélyeg. Ahogy a termőtest illata/szaga, színváltozása, kalapbőrének pikkelyezettsége, a tönk díszítettsége, az élőhely, a tönk alakja stb. Nem lehetetlen eligazodni köztük, de tény, a ritkább fajok láttán fejvakarás kezdődik. A mezei kései termőhullámával meglepett. Többen is hoztak belőle. A héten még érdemes keresni. Kár, hogy fagyok lehetnek. Sajnos nem fagyállóak a termőtestei. Fagyott gombát ne egyél meg! Kivétel a téli fülőke, mert annak termőteste jól tűri a zimankót. Erről majd hamarosan írok, amit megtalálom az idei első téli fülőkéket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése