Emelem gombám búcsúzásképpen 2021-re! A huszonharmadik gombász szezonozom volt, és az eddigi lehető legrosszabb. Soha ilyen őrült, pokoli nyarat nem éltem meg negyvenhárom évem alatt mint idén. Éber perceimben is kísért emléke. Egyszerre volt száraz és forró és teljesen gombátlan. Először tapasztaltam, hogy az egyébként melegkedvelő sárgafoltos céklatinóru sem tudott teremni! Pedig ez a karakterfajunk vígan terem júliusban, ha kapott pár kiadós zivatart. Idén egyetlen egyet sem láttam belőle. Ez az egy tény mindent elmond 2021-ről. Soha ilyen kevés gombafotót nem lőttem. Ugyan a fotós anyagom jól sikerült és megvan a száz "remek felvétel", de gombák terén, sírok. A bejegyzés végén ott van tíz kedvenc fotóm. Irracionális az egész. Részletes összefoglalót semmi kedvem írni, mert bőgnék a felénél. Örülök, hogy vége 2021-nek, de szívemet rugdossa az aggodalom, hogy a próbatételek folytatódnak és egyre cifrább dolgokat fogunk tapasztalni. Remélem, megjön az eszetek és dobban a szívetek a felismeréstől, hogy csak összefogva menthetjük meg a földi életet önmagunktól, hogy az unokáink is láthassák az élővilág csodáit!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése