A mozgás létszükséglet

Négykor keltem, hogy némi enyhülésben legyen részem. Odakint 22 Celsius fok volt, minden ablakot és ajtót kinyitottam, hogy a benti 28 Celsius fok valamennyire átkeveredjen a kinti langyos és friss levegővel. Érdekes, hogy a napközbeni hőség ellenére még mindig jó illata van a hajnaloknak. A júniusi esők és a július másodikai elképesztő felhőszakadás tartja az életet a tájban, miközben az aszály egyre terjed. Itt Kétkörösközben egyelőre enyhe aszály van, de gyorsan apad a talaj víztartaléka és nagyon meleg a föld, 31 Celsius fokos. Ez nem gombáknak való idő. Ha belegondolok, nem a tél lesz a gombamentes időszak pár éven belül, hanem a nyár. Pedig ilyenkor régi, normális nyarakon számos melegkedvelő gomba termett és a hegyvidékeken ilyenkor is lehetett eredményesen gombászni. Amikor 2013. július 20-án először jutottam el Biharfüredre, a helyiek bőven teleszedték nagy szatyraikat és a sok-sok vargányát vitték a felvásárlóhoz. Nekem is jutott pár darab, hiszen olyan jól termett az úri gomba ezer méter felett. Most ránéztem Biharfüred időjárási adataira, és 32 Celsius fok van odafent. Mondogatom nektek, hogy bőven nyári hőmérsékletek vannak a lucfenyves övében is, ami az ottani növényzet számára pusztító. 

Idelent a síkvidéken, a Körös-Maros közén a hőség és az aszály nem meglepő, de a tél jelentős átalakulása jelzi, hogy a globális felmelegedés valós folyamat. Hiába számít normálisnak a kánikula és kevés csapadék, ha a mostani hőhullám is jelentősen tartósabb és magasabban tetőzik mint a 20. századiak. A felmelegedés felívelő és nem látszik, hogy hűvösebb évtizedek megszakítanák. Az emberiség évezredek óta formálja a világot. Ne becsüld alá szorgos munkálkodásunk eredményeit! Európa mai képe, hogy mindenfelé a településeink, ipari létesítményeink, szántóink vannak, mind együtt befolyásolják a környezeti tényezőket. Gondolj csak egy olyan ismert jelenségre mint a városi hősziget. Ironikus, hogy a klímaberendezéseknek is van fűtő hatása, mert miközben lehűti a benti teret, kintre meleg levegőt ereszt, vagyis az egyre több klíma fokozza a városi hősziget hatást. Békéscsaba belterületén elég sok zöld található és a várost átszeli az Élővíz-csatorna, ami behozza közénk a természetet. 

Imádom nézni a vízityúkokat, amik rendkívül óvatosak, de ha nem vesznek észre, akkor pár méterről mefigyelhetők. Ez még egy múlt heti fotóm, amikor délelőtt sétáltam hazafelé és pont észrevettem az egyiket. Sajnos a vízben nem őshonos növényt látsz, hanem az idegenhonos tündérhínárt. Az akvarisztika hobbi is számos invazív fajjal terhelte meg az őshonos ökoszisztémákat. Sok kicsi sokra megy, vagyis mindannyian hozzájárulunk valamivel valamelyiken mértékben a világunk átalakításához. Az életmódunk jelentős átalakítása nélkül képtelenek leszünk fékezni az általunk elindított jelentős mértékű változásokat. Ideje eldönteni, hogy mire vágyik jobban az ember, a jelenben még élők hedonista búcsújára a világtól vagy a fajunk hosszútávú fennmaradására. Amikor ötszáz vagy ezer vagy több millió évvel korábbi időszakokról olvasok, akár a történelemben, akár a földtörténetben barangolok, mindig lenyűgöz a hatalmas távlat, amire rálátok. Nagyon furcsa számomra, hogy az értelmesnek tekintett ember képtelen nagyobb ívű terveket kitalálni és közösen végrehajtani. Miért nem készülnek ezer évre vonatkozó tervek? Miért nem adunk esélyt az eljövendő generációknak? Miért tesszük számukra pokolivá a föld felszínt? Érthetetlen a korlátoltságunk és önzésünk. 

Ez egy szombati fotóm a párzó zöld légivadászokról. Akkor is sétáltam, mert vasárnap kivételével mindennap igyekszem legalább öt kilométert gyalogolni még most a hőség idején is, ugyanis a mozgás létszükséglet. Elgondolkodtató, hogy az utóbbi húsz évben milyen méreteket öltött az elhízás. Én sem úsztam meg az extra súlyt, plusz tíz kilót cipelek, amióta negyvenes éveimet taposom. Egyik parám, hogy ne hízzak tovább, mert még több plusz kiló már komoly egészségügyi kockázatot jelentene számomra. Sosem fogyókúráztam, az ételeim kalóriaértékét és a mozgásom mennyiségét figyelem. Ha túl sok kalóriadús ételt eszem és kevesebbet mozgok, garantáltan hízok. De ha fordítva csinálom, akkor apránként fogyatkozik a testsúlyom. A bajban kis jó, hogy fürgeségemet megőriztem, a mozgásomon még alig érzékelem a plusz súlyt, de a térdízületeim már panaszkodnak. Az elhízás komolyan veszélyezteti az életünket. Különösen szomorú számomra, amikor elhízott gyermeket látok. Örülök neki, hogy gyermekkoromban gyakorlatilag helyi élelmiszereken nőhettem fel. Egzotikumnak számított a déli gyümölcs, más vágyott külföldi élelmiszerre nem is emlékszem. Ez egy fontos téma, az élelmezésünk, de nem vagyok ilyen téren szakképzett, ne tőlem várd a megoldást. A tapasztalataimat osztom meg veled és arra biztatlak, mozogj többet, egyél kevesebbet és helyi terméket, valamint legyél energiatudatosabb és fogyassz kevesebbet. A világunk megőrzése mindannyiunk feladata. Lásd a mai képválogatásomat (az első két kép is mai), ami ismét bizonyítja számodra, hogy milyen gyönyörű világunk van. Egy 2011-es kiadású turistakompakttal fotóztam, tehát nem a technika számít.