Miért pont a gomba?

Tettem fel magamnak a kérdést minap, amikor újabb gomba fotókat keresgéltem. A Gombamánia napi frissítése feladta nekem a leckét, és bevallom, hogy természetszeretetem ellenére nincs mindig kedvem napi szinten foglalkozni a természet különceivel. Belefutottam az egyik alapigazságba: jóból is megárt a sok. Azonban január elsején megfogadtam, hogy idén naponta fogok írni a blogomba. Ha sikeresen megtartom a fogadalmamat, akkor egy online gombás könyvem lesz év végére. Ez egy jó "bonbon", amivel frissen tarthatom az elszántságomat. Szeretem a könyveket, de a legjobb, ha szerzője vagyok egynek. Át kell gondolnom a szerkesztési elveit a Gombamániának, hogy tényleg könyvvé alakíthassam át egy idő után. Újabb több agytevékenységet igénylő feladat. Milyen jó, hogy munkanélküli vagyok, így lehetőségem van annak élni, amit tényleg szeretek művelni. Tehát nem kell komolyan venni a nyavalygásomat, hogy brühühü, mennyire kínkeserves naponta gomba kívánós állapotba hoznom magamat.
A gombák fantasztikusak, akár ha az űrből érkeztek volna, pedig kétségtelenül mindig is földi élőlények voltak. A gomba volt az egyetlen, amiért elindultam mezőre, erdőbe. Egyéb élőlényeket a kertemben tanulmányoztam, háztáji természetbúvár voltam évekig. Azonban a gomba képes volt kicsalogatni a tájba, mert egyszerre csiklandozta a képzeletemet és a pocakomat. Amikor ráleltem a lilatönkű pereszkére, és rájöttem, hogy ehető gombát találtam, amiből istenes paprikást főztem, ott dőlt el minden, akkor lettem "gombamániás". A gomba csodálatos élőlény. Számomra sok mindent testesít meg, azonban az igazán "vad gondolataimat" a gombáról megtartom magamnak. Elég annyi, hogy vele együtt teljes a világképem. A gombák termőtestei a szobrok a természet nagytemplomában. Megunhatatlan csoda a gomba. Amikor azt hallom: "nem szeretem a gombát", az olyan, akár ha azt mondanád nekem: "nem szeretem az életet". A gomba nemcsak "egy fura ízű kaja", hanem az élet egyik megjelenési formája a szülőbolygónkon. Része az egésznek.
Az írásomat az egyik jobban sikerült, kedvenc fotómmal illusztráltam, ami tökéletesen visszaadja a természet harmóniáját. Mindezek miatt futok a gombák után.
Megjegyzés: A ráncos gyűrűsgomba Cortinarius caperatus ehető, de hazánkban ritka faj, és összetéveszthető számos pókhálósgomba rokonával. Szerencsére a hártyás gallérja szembetűnő jellegzetessége.