„Baywatch” gomba

A tengerparti susulyka Inocybe heimii magyar nevében benne van, hogy a tengerparti homokdűnék lakója, azonban hazánkban is megtalálható a száraz élőhelyeken, amilyen pl.: a Kiskunsági Nemzeti Park. A mostoha körülmények miatt növényekkel társul, akár csak a homoki fakógomba. A tengerpartokon együtt él a homoktövissel Hippophae rhamoides, a tengerparti fenyővel Pinus pinaster, és egy borókafajjal Juniperus macrocarpa is. Ektomikorrhiza kapcsolatba lép a növények gyökereivel, bevonja azokat és még a gyökérszőröket is körbeveszi. A sovány talajokban kevés a szerves anyag, így még inkább rá van szorulva a növények vegykonyhájára. A növény pedig "örül", hogy a gomba védi a gyökérzetét, és vizet, ásványi sókat ad át neki.
A tengerparti susulyka kicsit eltér a rokonaitól, mert domború kalapjának nincs csúcsa és a kalapszéle nem hasadozik be. Árulkodó szaga sincs. Azonban a lemezei susulykásan sűrűn állók, sötétbarna színűek, nem lefutók. A kalapbőr szálas-nemezessége a fotón is látható.
Hasonlít rá az olajsárga susulyka Inocybe dulcamara, ami szintén előfordulhat a homokos területeken. Összetévesztésüknek nincs hobbi gombász szempontból jelentősége, mert mérgezők, akár csak a susulykák többsége. Legfontosabb méreganyaguk a muszkarin, ami súlyos keringési zavart és akár szívleállást is okozhat. Ezért ne barátkozzunk a kicsi vagy közepes termetű, csúcsos kalapú, sűrű lemezű, behasadozó kalapszélű, fura (kellemetlen) szagú gombákkal.
Azonban a tengerparti susulyka az élőhelye miatt érdemes a figyelmünkre. Különleges hangulata van a Kiskunsági Nemzeti Parknak.

Kiegészítés: A gomba mögött látható növény a tövises iglice Ononis spinosa, ami megél a homoki, szikes gyepeken is. 

Megjegyzés: A fotót innen vettem át.