Ünnepre elcsendesülve

Tizenkét nap van karácsonyig. Ezek a napok nem a gombászatról szólnak, és a tél sem az a kimondottan terepjárós évszak. Bár én ugyanúgy megteszem a havi minimum száz kilométert, de ha tehetem, akkor még többet is. Ma ugyanúgy gyűjtöttem a szép pillanatokat mint az év során sokszor. A 2023-as képanyagom a városra fókuszált, előtte bő tíz évig a természeti értékeket dokumentáltam. Ez egy logikus váltás, mert letagadhatatlan, hogy az ember a táj része és a tájat a saját igényei szerint formálta át. A fajunk a természet/bioszféra kárára terjeszkedett túl a fenntarthatósági határán. Sose feledd, a város van a természetben és nem fordítva. Amikor felnézek az égre egy tölgy koronáján áttekintve, a város pusztán délibábnak hat. Oly röpke fejezet az emberiség a földtörténetben, hogy a tény alázatra int és elcsendesít. Csendes derűvel mentem végig a városi sétaútvonalamon. Lásd a mai képválogatást.