2019. május 13-án a fotón látható gombákat találtam a háztáji sétám során. Hat gombafaj termőtestei vannak a képen. Ezek közül csak egy volt fákkal társuló gombáé, a többi korhadékbontóké volt. Kis logikát igyekeztem vinni a számozásba, étkezési szempont, spórapor színe, életmód alapján. A hat gomba közül egyedül az ötös nem ehető, a többit a magyar szakirodalom ehetőnek adja meg, de csak egy igazán finom, vagyis csemegegomba. A számok sorrendjében a neveik: májusi pereszke, fehér tarlógomba, rozsdásszárú fülőke, kerti rétgomba, ligeti tintagomba, húsbarna pénzecskegomba. Mindegyikük az Agaricales rendbe tartozik, klasszikus lemezes gombák. A májusi pereszkét direkt emeltem ki, mert a tavaszi termőidejű bazídiumos gombák közül egy valóban gyűjtésre érdemes finomság. Sajnos a fotó nem adja vissza jellegzetes illatát, amit lisztesnek mondunk. A ligeti tintagomba kevésbé ismert, én is csak néztem, amikor megláttam Pósteleken. Klasszikus gombafelismerési helyzetbe kerültem az ismeretlen faj termőtestét felvéve. Végigpörgettem a fejemben a látható azonosító jegyeit, kerestem a memóriámban lévő leírásokkal az egyezést, de egyet sem találtam. A családig eljutottam, porhanyósgombafélék. Aztán segítséget kértem gombahatározói csoportban. Több ezer nagygombánk van, amik felkeltik a figyelmünket, de ezek közül mintegy nyolcvanat érdemes étkezési céllal gyűjteni. Bőven van mire rácsodálkozni. Ez csak egy kis pillanata volt a gombászatnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése