2021. január 17-én készült rólam a fotó a fő indikátor helyemen, a pósteleki kastélyparkban. Direkt kukucskáltam bele a kastélyromos felvételbe. Ezért oly huncut-derűs a tekintetem. A játékosság negyvenen túl is örömteli. Egyébként a személyiségemnek van egy komor talapzata, de pont a sötétben ragyognak fel a legszebben az élet örömmel teljes pillanatai. Tehát van haszna a fatalizmusomnak. Csak előfordul, hogy páran sokkot kapnak a mélységtől, amit kéretlenül is megmutatok. Pedig jobb tisztában lenni a "kockázatokkal és mellékhatásokkal". Nem véletlen, hogy a gombákat, a természet lebontó "gyászhuszárait" választottam a kedvenceimnek. A mélyen érzés és a feltáró gondolkozásra való hajlandóságom a természet nyugalmi időszakában még inkább felerősödnek. A tél a leltár készítés időszaka, feldolgozom az óév tanulságait, miközben felkészülök az újévre. Eléggé fázékony vagyok, néha úgy didergek a réteges öltözékem ellenére is, de a kellemetlenség ellenére látom a tél értékeit. Fenséges kontraszt van meleg és hideg félév pillanatai között.
Előző évek decemberi, januári, februári fotóiból válogattam, de már nagyon várom, hogy gyarapítsam friss téli felvételekkel a képtáramat. Az első fotót egy olcsó okostelefonnal készítettem még 2017 decemberében. Minden más képet a Canon PowerShot A630-assal. Ezzel bátorítanálak a fotózásra, mert nem a technika teszi a fotóst, hanem a fotótémáinak a mély ismerete és szeretete, valamint szükséges az arányérzék, és gyors reflexek is időnként.
Megjegyzés: az időzítő és állvány használata jelentősen javított a kompakt felvételein, lásd a nagyon picike kígyógomba fotóját, amin a fehér objektum egy Tik-Tak cukorka volt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése