Vörös szarvasgomba

A vörösbarna kocsonyás-álpöfeteg Melanogaster variegatus az igazi szarvasgombákkal ellentétben nem tömlősgomba, hanem  bazídiumos gomba. A tinórugomba-alkatúak Boletales rendjén belül, a Melanogastraceae családban található meg a nemzetsége, vagyis a közismert tinóruk távoli rokona.
Csöves termőrétegű kedvenceinknek közelebbi rokona az aranyrög gomba Royoungia boletoides, ami Ausztrália egyik gombakülönlegessége.
A vörösbarna kocsonyás-álpöfeteget a szakácsok vörös szarvasgombának nevezik. Gyümölcsös aromája miatt desszertekhez használják fel. A gyakoribb földalatti gombáink közé tartozik. Általában a bükkfával társul, de más keményfáknak is felajánlja gombaszolgáltatásait. Akár kertünkben is felbukkanhat. Májustól szeptemberig terem. Éretten kocsonyás, nyálkás belseje és kellemes illata megkönnyíti a felismerését.
Nemzetségének másik faja, az apró kocsonyás-álpöfeteg Melanogaster ambiguus ritkább. Bár szintén ehető, de kisebb mérete és hagymaszaga miatt igazán elszántnak kell lenni a konyhai felhasználásához.

Kiegészítés: Bármennyire is hasonlít, de nem téveszthető össze a leggyakoribb trifla utánzó gombánkkal, a  rőt áltriflával Scleroderma citrinum. Az áltriflának nincs rumos almára emlékeztető illata, és éretten a teteje szétnyílik, hogy kiszabadulhassanak a spórák. A külső burka (a linkelt képen is jól látható) szemölcsös-pikkelyes. A rőt áltrifla mellett a nyeles áltriflával S. verrucosum találkozhatunk a leggyakrabban, mert mindkettő bírja a városi környezetet. Fák közelében jelennek meg a felszínen, vagy félig a talajba "ragadva" a termőtesteik. Könnyen észrevehetők.
Az áltriflák nem ehetők, a rőt és a nyeles is mérgező. Gumószerű alakjuk ne tévesszen meg minket!

Megjegyzés: A képet innen vettem.