Gyűjtési szezonja megkezdődött, de az éretlen termőtesteket nem érdemes felszedni, jobb visszatemetni és a helyüket megjegyezni. Akkor jó, amikor már érződik a főtt csemegekukoricára emlékeztető illata. Idősen viszont kellemetlen szagú, fiatalon viszont szagtalan. Kell a jó orr a szarvasgombák érettségi fokának meghatározásához.
Szürkésfehér, rozsdabarna, szabálytalan termőtestei nagyon nagyra nőhetnek, akár 20 centi átmérőjűek is lehetnek. Itt egy jó kép, amin egy gigászi gumója látható. Kemény, porcos húsának metszési felülete szép márványos, ami jellemző a szarvasgombákra.
Sajnos rendszertelenül terem, és így még nehezebb rátalálni mint a rokonaira. Leginkább hegyvidékeink bükköseiben remélhetjük a felbukkanását, a nyitottabb, világosabb részeken. Kedveli a tölgyet, a lucot is.
Kiegészítés: Érdekes tudnivaló, hogy a szarvasgombafélék Tuberaceae családja a csészegombák Pezizales rendjébe tartozik. Találtam egy képet, ami vázlatosan megmutatja, hogyan lett a csészealakú termőtestből egy zárt, tömör gumó, amilyen pl. a nyári szarvasgombáé Tuber aestivum.
Megjegyzés: A képet innen vettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése