Reszkető hógomba

Az  ezüst rezgőgomba Tremella fuciformis egyik kínai neve a hógomba, de nevezik ezüstfülgombának és fehér zselégombának is. Kínában nagyon kedvelik, évente több ezer tonnát termelnek belőle étkezési és gyógyászati céllal.
A 19. században dolgozták ki a nagyüzemi termesztését, miután felfedezték, hogy csak más, korhadékbontó gombák jelenlétében képes termőtestet növeszteni. Parazitaként viselkedik, és a másikat megszállva hozza létre a különös, zselészerű, algára hasonlító szaporítóképleteit. Eredeti alakjában csak egy nyálkaréteg a nedves fán.
A termesztéséhez nélkülözhetetlen az egyik áldozata, ami a Hypoxylon archeri. A táptalajt mindkét fajjal be kell oltani. Itt lehet látni, hogy hogyan néz ki a termesztése. A dupla gombakultúrával megbízhatóan terem a hógomba.
Több évszázados népszerűségét indokolja, hogy a keringést javítja, csökkenti a koleszterinszintet, enyhíti a stressz mellékhatásait, és külsőleg használva szépíti a bőrt.
Annyira kedvelt, hogy még üdítőitalt is készítenek belőle.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Virtuális gombászat

Sivatagi szarvasgomba

Csúnyácska faölő gyógyhatással

A terülő rozsdástapló Inonotus obliquus ivartalan alakja látható a képen. Ivaros formája ritkábban figyelhető meg, ami egy kéregszerű, barnássárga, fél centi vastag, csövecskékből álló termőréteg. A spórákat xilofág életmódú ízeltlábúak hordják szét.
A terülő rozsdástapló lombos fák, elsősorban nyírfa Betula sp. parazitája. Kedvenc tápláléka meghatározza elterjedési területét, leggyakoribb a tajgán. Hazánkban is felbukkanhat, de nagyon ritka. Ismertségét Alekszandr Szolzsenyicin regényének, a Rákosztálynak köszönheti, amiben a betegek tőle remélik a gyógyulásukat. Oroszországban régóta népi gyógyszer a nyírfák "gyilkosa", aminek fekete, burjánzó, ivartalan alakja hasonlít a rákos daganatra. A fakeménységű dudor belseje sárgásbarna micélium szövedékkel van teli. Ez maga a gomba. Legfőbb hatóanyaga a nyírfából származó betulinsav, ami képes egyes ráktípusoknál a beteg sejtek osztódását gátolni. Sajnos nem hat mindegyik rákra. A gombából készített tea vagy alkoholos kivonat hatásosan gyógyít néhány emésztőszervi betegséget, és antioxidáns hatása van mint például az antociánoknak.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

A szarvasgomba rendelet

A vidékfejlesztési miniszter 24/2012. (III. 19.) VM rendelete a földalatti gombák gyűjtéséről

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (2) bekezdés 24. pontjában, a 10. § (1) és (2) bekezdése vonatkozásában a 112. § (2) bekezdés 9. pontjában, a 10. § (3) bekezdése vonatkozásában a 112. § (4) bekezdés 2. pontjában, az 1. § vonatkozásában az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 41. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c), e) és l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. § (1) Földalatti gombát (a továbbiakban: trifla) csak az a személy gyűjthet, aki
a) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) szervezésében tartott, a trifla gyűjtésére vonatkozó hatósági jellegű képzést eredményesen elvégezte,
b) vagy az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államában azzal egyenértékű képesítést szerzett. (2) A képzés főbb témakörei:
a) a földalatti gombák – beleértve a védett földalatti gombafajok – ismerete,
b) a gazdanövények, élőhelyek ismerete,
c) a gyűjtés szabályai,
d) a kutyával történő gyűjtés szabályai,
e) forgalmazás, ellenőrzés. (3) A képzést eredményesen elvégzők számára a képzés szervezője tanúsítványt állít ki.

2. § (1) A trifla gyűjtése az erdőgazdálkodó által a gyűjtő részére kiállított előzetes írásbeli engedély alapján végezhető, amely visszavonásig érvényes.
(2) Az engedélyt az erdőgazdálkodónak vissza kell vonnia, ha a gyűjtő részéről a rendeletben vagy az engedélyben meghatározott gyűjtési feltételektől való eltérést tapasztal.
(3) Az erdőgazdálkodó a gyűjthető trifla mennyiségét és az engedély időbeli hatályát az írásbeli engedélyben meghatározhatja.
(4) Az engedélyt a gyűjtő a triflagyűjtés során mindig köteles magánál tartani.
(5) Az erdőgazdálkodó kizárólag a 7. § szerinti gyűjtési naplóval rendelkező személy részére adhat engedélyt.
(6) A magántulajdonban lévő erdő tulajdonosa saját erdejében, és az erdőgazdálkodó azon a magántulajdonban lévő erdőben, ahol ő az erdészeti hatóság által nyilvántartott erdőgazdálkodó, 20 dkg/nap vagy 3 db trifla/nap mennyiséget meg nem haladó gyűjtés esetén, ha azt kereskedelmi forgalomba nem hozza, mentesül az 1. §-ban, a 4. §-ban, valamint a 7. és 8. §-ban előírt kötelezettségek alól.

3. § (1) A gyűjthető trifla fajokat és azok gyűjtési idejét a melléklet tartalmazza.
(2) A mellékletben nem szereplő trifla fajok csak a rendszertani, az elterjedési, és az ökológiai sajátosságok kutatása céljából – az erdőgazdálkodói engedélyen felül – az erdészeti hatóság külön engedélyével gyűjthetők.
(3) A kutatási célú gyűjtésre vonatkozó engedély kiadására irányuló eljárás során az erdészeti hatóság kikérheti megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező szakmai szervezet véleményét.
(4) A kutatási célú gyűjtést az erdészeti hatóság a szakmai szervezet véleményének figyelembevételével – ha azt a kutatás célja indokolttá teszi – a 4. § és a 6. § c), e) és f) pontjában szabályozott gyűjtési módoktól eltérően is engedélyezheti.
(5) Ha a melléklet szerinti fajokat a gyűjtési időn kívül, valamint a mellékletben nem szereplő fajokat a (2) bekezdésben előírt engedéllyel nem rendelkező személy találja meg, azokat fellelésük helyén a lehető legkisebb talajbolygatással vissza kell temetni.

4. § (1) Triflát gyűjteni kizárólag a szervezeti és működési szabályzat szerint trifla gyűjtéssel foglalkozó szervezetek által tartott, a triflagyűjtésről szóló képzésen igazoltan részt vett és azon alkalmassági vizsgát teljesített kutyával (a továbbiakban: triflakereső kutya), a triflakereső kutyát alkalmazó felelősségére lehet.
(2) Az (1) bekezdésben előírt vizsga alól mentesül az a triflakereső kutya, amely rendelkezik a rendelet hatálybalépése előtt kutyák részére szervezett triflagyűjtésről szóló képzés elvégzéséről szóló okirattal, vagy az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államában azzal egyenértékű alkalmassági vizsgáról szóló okirattal.
(3) A gyűjtőnek a trifla gyűjtés időpontját a vadászatra jogosultnak – amennyiben az nem azonos az erdőgazdálkodóval – be kell jelentenie.

5. § (1) A triflakereső kutya egyedi azonosításáról a triflakereső kutya tulajdonosa a külön jogszabály szerinti elektronikus azonosítóval (a továbbiakban: transzponder) köteles gondoskodni.
(2) Egy gyűjtő egyidejűleg legfeljebb két triflakereső kutyával gyűjthet, amelyeket köteles az állat egészségét és biztonságát nem veszélyeztető, jól látható megkülönböztető jelzéssel ellátni.
(3) A gyűjtő a 4. § (1) bekezdése szerinti képzésen való részvételt és az alkalmassági vizsgát tanúsító, vagy a 4. § (2) bekezdés szerinti okiratot, valamint a transzponder beültetését igazoló okiratot a trifla gyűjtése során köteles magánál tartani.
(4) A trifla felszedését a triflakereső kutya által megjelölt ponton az erdőtalaj és a gomba micéliumok kiszáradás elleni védelmének figyelembe vételével kell végrehajtani, a célnak megfelelő legfeljebb 5 cm élszélességű eszköz segítségével.

6. § A trifla gyűjtése során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. Törvényben (a továbbiakban: Evt.) megfogalmazottak figyelembevételével tilos:
a) az ásás, kapálás, gereblyézés;
b) a növények gyökérzetének indokolatlan károsítása;
c) az éretlen gomba gyűjtése;
d) a trifla fészket betemetetlenül hagyni, vagy azt nem az ott kitermelt talajjal betemetni;
e) a trifla keresése és gyűjtése napnyugta és napkelte közötti időszakban; f) a mellékletben meghatározottakon kívüli triflafajok gyűjtése, valamint a mellékletben meghatározott gyűjtési időn kívüli gyűjtés;
g) a trifla felszedése 5 cm-nél nagyobb élszélességű eszközzel.

7. § (1) A gyűjtő köteles a gyűjtésről gyűjtési naplót vezetni.
(2) A gyűjtési napló az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a gyűjtő neve és lakcíme;
b) az 1. § (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti képesítést igazoló okirat száma, az okirat megszerzésének ideje, és helye;
c) a gyűjtési terület erdőgazdálkodójának erdőgazdálkodói kódja;
d) a gyűjtött gomba faja, mennyisége (grammban), a gyűjtés ideje (év, hónap, nap).
(3) Az első gyűjtési naplót az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti képzés elvégzésekor a gyűjtő a NÉBIH -től kapja meg.
(4) Az első gyűjtési naplót az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti képzést igazoló okirat bemutatásával – a gyűjtő kérelmére – a NÉBIH állítja ki.

8. § (1) Ha a gyűjtési napló betelik vagy megsemmisül, további napló a NÉBIH -től igényelhető.
(2) A NÉBIH az új napló kiadásakor a régi naplót érvénytelenítése után a gyűjtőnek visszaadja.
(3) A gyűjtési napló 7. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatait a gyűjtőnek a gyűjtés befejezésekor, a gyűjtés helyszínének elhagyása előtt kell kitölteni.
(4) A gyűjtő a gyűjtési naplót az erdőgazdálkodó kérésére köteles bemutatni.
(5) Az Evt. 108. § (1) bekezdés g) pontja szerint erdővédelmi bírság fizetésére kötelezett gyűjtőtől az erdészeti hatóság a gyűjtési naplót két évre visszavonja.
(6) Az Evt. 108. § (1) bekezdés g) pontja szerint erdővédelmi bírság fizetésére kötelezett, gyűjtési naplóval nem rendelkező személy részére az erdészeti hatóság gyűjtési naplót két évig nem ad ki.

9. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet 1–8. §-ai 2013. január 1-jén lépnek hatályba.
(3) A rendeletnek a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

10. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: Evt. Vhr.) 36. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során az erdészeti hatóság gondoskodik:]
„a) a 35. § (2) bekezdésének d)–h) pontjai szerinti alrendszerekben folyó adatgyűjtésről, továbbá”
(2) Az Evt. Vhr. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése keretében az erdészeti szakszemélyzet köteles a szakirányítási tevékenysége során kezelt erdőt ért károsításokat az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, az alábbi adatokat tartalmazó „Erdővédelmi kárbejelentő lap” formanyomtatványon az erdészeti hatóság részére bejelenteni:
a) bejelentő személy neve, szakszemélyzeti kódszáma,
b) a károsítás negyedéve,
c) a károsítás helye (erdőrészlet vagy EOV koordináta),
d) a károsított egyed fafaja,
e) a károsító kódja,
f) a károsítás mértéke,
g) a károsítással érintett terület,
h) a károsítással érintett fatömeg,
i) a károsítás észlelésének időpontja,
j) a károsítás elleni védekezés módja, a védekezés állapota,
k) zárlati károsító megerősítése. (2) Az Erdővédelmi kárbejelentő lapokat naptári negyedévenkénti bontásban, az adott tárgynegyedévet követő hónap 8. napjáig, míg zárlati károsító esetén a káresemény észlelését követően haladéktalanul meg kell küldeni az erdészeti hatóság részére.”
(3) Az Evt. Vhr. 54. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott erdő igénybevételi ügyek esetében a csereerdősítést az adott erdő fekvése szerint illetékes erdészeti hatóság illetékességi területén kell végrehajtani.”

Dr. Fazekas Sándor s. k.,
vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 24/2012. (III. 19.) VM rendelethez

Gyűjthető trifla fajok és gyűjtésük ideje

1. valódi szarvasgombák:
1.1. Tuber aestivum Vittad., nyári szarvasgomba (beleértve Tuber uncinatum Chatin, burgundi szarvasgomba) – június 15-től december 31-ig,
1.2. Tuber mesentericum Vittad., kátrányszagú szarvasgomba – augusztus 1-től december 31-ig,
1.3. Tuber macrosporum Vittad., nagyspórás szarvasgomba – szeptember 1-től december 31-ig,
1.4. Tuber brumale Vittad. (beleértve a Tuber brumale var. moschatum is), téli szarvasgomba – november 1-től március 15-ig,
1.5. Tuber borchii Vittad., késői szarvasgomba – november 15-től április 15-ig,
1.6. Tuber magnatum Pico, isztriai szarvasgomba – október 1-től december 31-ig.

2. egyéb földalatti gombák:
2.1. Choiromyces meandriformis Vittad., fehér szarvasgomba – június 10-től október 15-ig,
2.2. Mattirolomyces terfezioides (Matt.) Ed. Fischer, homoki szarvasgomba – augusztus  20-tól november 15-ig,
2.3. Melanogaster broomeianus Berk., Változékony kocsonyás-álpöfeteg – egész évben,
2.4. Melanogaster variegatus (Vittad.) Tul., Vörösbarna kocsonyás-álpöfeteg – egész évben,
2.5. Melanogaster ambiguus (Vittad.) Tul., Apró kocsonyás-álpöfeteg – egész évben.

Megjegyzés: Forrás

Tinóru lilában

A Boletus violaceofuscus Ázsia egyik csodája. A nemzetségneve jelzi, hogy a nemes tinóruk, vagyis a vargányák rokona. Az eddig bemutatott két lila tinóru a Tylopilus nemzetségbe tartozik: Tylopilus plumbeoviolaceus, Tylopilus alboater.
A mai gombaportrém hőse Kína, Tajvan, Japán és Ausztrália erdeiben él. A teafélék Theaceae családjában található Gordonia nemzetség fatermetű fajaival és tölgyfákkal társul mint gyökérkapcsolt gomba.
Közepes méretű termőtestei vannak. A kalapátmérője általában 4-9 cm, tönkje 6-8 cm hosszú, 1-1,5 cm vastag. A csövecskéi fiatalon fehérek, idősen sárgák. Spórapora olívabarna színű. Kalapbőre gyakran sárga-lila foltos. Húsa fehér színű, nincs különösebb íze, illata. Ennek ellenére gyűjtik és árusítják, mert gyakran tömegesen terem mint például nálunk a nemezestinóruk (Xerocomus nemzetség).
Jellegzetes külseje miatt elég nehéz összetéveszteni más gombával. Talán ezért is kedvelik a kezdő gombászok Japánban és Kínában.

Kiegészítés: Egyik információforrásom szerint már át lett sorolva a Xanthoconium nemzetségbe. Erről a tinóru nemzetségről még nem is hallottam. Többet kell megtudnom róla.

Megjegyzés: A kép eredeti helye megszűnt. Nem tudom linkelni.

A gombász álma

Gombavilág különcei 6.

A hólyag likacsosgomba Cryptoporus volvatus a likacsosgombafélék Polyporaceae családjának egyik legfurcsább gombája. Talán az egyetlen, aminek teljesen zárt a termőteste fiatalon.
A múlt héten bemutatott gombákkal ellentétben a hólyag likacsosgomba megtartotta a családra jellemző csövecskés termőréteget, amit hártyával takart el. Látszólag rosszul tette, hogy megakadályozta a spórák szabad hullását, de jó oka volt az egyedi trükkre. Amikor a spórák érni kezdenek, akkor a hártyán lyuk keletkezik. A nyíláson át az élelmet keresgélő ízeltlábúak be tudnak jutni a termőtestbe. A farontó bogarak terjesztik el a spóráit, ugyanis megeszik azokat a csövecskékkel együtt. Amikor a bogár másik fára száll le, hogy gondoskodjon a saját fajfenntartásáról, a potyautasa is új otthonra lel.
A farontó bogarak sokkal megbízhatóbb spóraterjesztők mint a szél.
A hólyag likacsosgomba fenyőfélék korhadékbontója, és a bogaraknak köszönhetően gyakran elsőként jelenik meg a holt fákon. Észak-Amerika és Ázsia mérsékelt égövi területein mindenfelé megtalálható. Picike gomba, általában 5 cm átmérőjű és majdnem gömb alakú. Termőtestei magányosan, vagy csoportosan nőnek nyáron és ősszel. Enyhébb időjárás esetén télen is. Az érett gombák felülete lakkszerűen fényes, krémsárga vagy cserszínű.
A hólyag likacsosgomba semmivel sem téveszthető össze.

Kiegészítés: Közeli rokona a pecsétviaszgomba Ganoderma lucidum.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Trüffel, édes trüffel

RECEPT

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Pierre Magnan: Végy egy pint embervért!

"Mikor Laviolette lement, már javában folyt a vásár. Az alkuszok csak évente kétszer jöttek Banonba, a karácsony előtti és utáni hétfőn. Egyébként Forcalquierba kellett vinni a termést. A ház szokásos illata most még frissebb, még áthatóbb lett: a tömény szarvasgombaszag szinte fejbe kólintotta Laviolette-et.
A terem végében, külön-külön asztalnál, két rettegett férfiú tevékenykedett: a szarvasgomba-felvásárlók. Az egyik monoklit viselt, magas volt, elég idős, és állítása szerint férfierejét megőrzendő minden reggel megevett két-három sült szarvasgombát. A megvásárolt árut egyenként nagy gonddal háncsládába rakta. A másik alkusz szemlátomást nagy hóhányó volt, és folyton villogtatta az aranyfogait. Az emberek olyan kicsire húzták össze magukat előtte, mint Piroska a nagymamának öltözött farkas előtt. Megszeppenve járultak elé a zsákocskáikkal és a kosaraikkal, főleg azok, akiknek nem is volt szarvasgombásuk, mégis ott voltak minden vásáron. Ilyenek is sokan voltak: feszült arccal, gyanakvó tekintettel feszengtek a nagygazdák közt, kezükben átlátszó műanyag zacskót szorongattak, benne félkilónyi, néha valamivel több szarvasgombával. Az aranyfogó nagy kenyeres zsákokba ömlesztette az árut, aztán a vásár végén minden teketória nélkül a vállára kanyarította a zsákokat. A pénzét egy nagy, vastag tárcában tartotta, melynek recés volt az oldala; mindig úgy kellett kirángatnia a zsebéből. Keveset fizetett, ráadásul csalt is. Senki sem szerette. Piszok rabló! Viszont nem volt válogatós, mindent megvett: kicsi vagy nagy, éretlen vagy túlérett egyre ment. A másik, a monoklis, ezzel szemben sokat akadékoskodott. Néha egy tűvel megpiszkálta a legszebb darabokat, és ha "szíjasnak" találta, kilónként negyven frankot is levont az árából."

A könyv fülszövege:

"A színhely Banon: festői francia falu az Alpokban. A banoniak fő megélhetési forrása a vidék természeti kincse, az illatos, zamatos szarvasgomba. Egy idő óta furcsa dolgok történnek a vadregényes hegyek közt. Hippik vertek tanyát a falu közelében, és többen közülük nyomtalanul eltűntek. Egyszerűen továbbálltak? Vagy meggyilkolták őket? Ezt kell kiderítenie Laviolette főfelügyelőnek. Hamarosan előkerülnek a hullák (közös jellemzőjük, hogy a gyilkos az utolsó cseppig kifolyatta a vérüket), de ettől persze nem oldódik meg a hátborzongató rejtély. Még szerencse, hogy Laviolette-nek olyan segítőtársai vannak, mint Rosemonde, a gyöngéd lelkületű bögyös-faros fogadósnő és mindenekelőtt a rózsás bőrű, éles elméjű, hűséges, csinos Rozi, az egész vidék legrátermettebb szarvasgomba-felkutató emséje!"

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Aprócska nyelve a földnek

A zöld nyelvgombácska Microglossum viride ritka, tavaszi gomba. A savanyú talajú bükkösök, fenyvesek nedves zugaiban él és fejleszti kisméretű termőtesteit, amik nagyon jellegzetesek. A nyelvecskék maximum négy centi magasak. Piciny mérete ellenére szemet gyönyörködtető tömlősgomba. Érdemes miatta sasszemmel figyelni az öreg bükkösök nedves patakpartjait tavaszi túráink során.
A nyelvgombácska és rokonai a tápanyagszegény talajokhoz alkalmazkodtak. Az ember túlzott műtrágya felhasználása az eltűnésükhöz vezethet, mert a nitrogén túladagolásra érzékenyek.

A tömlősgombák szezonja elkezdődött. Sajnos az időjárás továbbra is száraz, és csak azért sem jönnek esőt adó frontok. Ha ez így marad, idén sem lesz tele a kosarunk ízletes kucsmagombával.

Megjegyzés: A kép eredeti helyén további jó gombafotókban gyönyörködhetsz.

Fehér királynő

A cikket nem ajánlom gyengébb idegzetű olvasóknak és gyerekeknek, mert túlságosan szókimondó.


Az isztriai szarvasgomba Tuber magnatum az egyik legkiválóbb fűszergomba. Jelentős fűszerező értéke viszont nem indokolja az árát, amit sokkal inkább köszönhet a vélt hatásainak és a nagyon gazdagok kivagyiságának. A szarvasgombákat régóta afrodiziákumnak tekintik. Abba persze kevesen gondolnak bele, hogy a mindenkori jó szexhez három feltétel kell: egészség, önismeret és kölcsönös vonzalom. Néhányan placebóhoz nyúlnak, és kiadnak több ezer dollárt egy gombáért. Mindig elképedve figyelem az emberek irracionális tetteit. A szarvasgomba ára egyedül a kereskedőknek jó. A gombakereskedő a mosolya mögött végtelenül cinikus ember lehet. Én is az lennék az emberi hülyeség vámszedőjeként.
Maradjunk két lábbal a talajon. Tény, hogy van benne egy feromon hatású vegyület, ami nagyon vonzza a nőstény disznókat. Ezért használták sokáig a sertést gombakeresésre, majd inkább áttértek a kutya használatára, mert a disznók igyekeztek megenni a "drága" gombákat. Sokáig a szarvasgomba gyűjtőknél gyakori volt, hogy hiányzott egy-két ujjuk. A disznójuk leharapta.
A szarvasgomba leginkább a férfiakat izgatja, mert magas ára miatt státuszszimbólumnak is tökéletes. Egy vélemény szerint, Magyarországon azért nem kedvelt a szarvasgomba, mert a nők kevésbé szeretik lenyelni a férfiak spermáját. Azért a másik oldalról is megnézve a "problémát", nem ismerek férfit, aki lenyalná tenyeréről testének "nemes" nedvét önkielégítés után. Ha a férfi undorodik a spermától, miért is várja el, hogy a nő kívánja? Ez sem szól másról, mint a pozícióról, ki vezeti a másikat. Ki az erősebb. Ki tudja továbbörökíteni a génjeit.
A halálfélelem a másik sarkalója a szexualitás túlhangsúlyozásának. Az utódainkkal intünk be a halálnak. Mi meghalunk, de a gyerekeink továbbélnek. Azonban az egyéni önzésre nagyban építő fogyasztó társadalmunkban a szexualitás összekapcsolódott a virágzó fiatalság mítoszával. Sokan betegesen félnek az öregedéstől, a természetes hanyatlás tüneteitől. Szex, fiatalság, erő, hatalom. Erre buknak azok, akik több ezer dollárért gombát vesznek.
Megállapításaimmal lehet vitatkozni, és megjegyezni, hogy ez csak egy fűszer. Valóban az, egy fűszergomba. Azonban kereskedői érdekek miatt csinos körítéssel vették körül a föld ajándékát.
Tehát nem kell asztal alá borulni, ha idén is "rekord áron" fog elkelni egy-egy isztriai szarvasgomba, a gombák fehér királynője.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Bizarr szépség

Az áltriflafélék Sclerodermataceae családjába tartozik egy Calostoma nevű nemzetség, aminek a típusfaja a képen látható gomba, a Calostoma cinnabarinum.
Minek is nevezzem magyarul? Legyen a neve csücsöri pöfeteg, mert a felnyíló termőtest hasonlít egy csücsörítő női szájra. Tényleg bizarr szépség. A fiatal gomba még furább, mert az éretlen termőtestet nyálkás burok veszi körül. Ebből emelkedik ki a pirosas belső réteggel körülvett spóratartó rész. A golyó teteje csillagszerűen felreped, és a nyíláson át a szabadba jutnak a spórák.
A csücsöri pöfeteg Észak-Amerika keleti és dél-keleti államaiban él. A tölgyfák gombapartnere, de társul más lombhullató fákkal is. Étkezési értéke nincs. A szokatlan megjelenésével hódítja meg a gombászokat.
A Calostoma nemzetség fajai világszerte elterjedtek, csak éppen európai előfordulásukról nincs információm.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Spórákkal teli zsák

A lila zsákosgomba Thaxterogaster porphyreum nemzetsége a pókhálósgombafélék Cortinariaceae családjába tartozik. Bár találtam olyan információt is, ami szerint a pókhálósgomba Cortinarius nemzetségbe sorolták át. Véletlen zsákutcája a pókhálósgombák fejlődésének. Egyelőre kevésbé tűnik hasznosnak a zárt kalap. Jól látszik a kettévágott termőtesten, hogy teljesen körülveszi a kalapbőr a lemezeket. A barna kuszaság a spórákkal teli gyűrött lemezek. A spórák csak úgy tudnak kiszabadulni, ha a kalap a természetes bomlás vagy csiga- és rovarrágás nyomán kilyukad.
A lila zsákosgomba Új-Zéland és Ausztrália egyik gombakülönlegessége. Leginkább bükkerdőkben fordul elő.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Gomba gombának farkasa 3.

A triflaáruló gomba Elaphocordyceps ophioglossoides az álszarvasgombák Elaphomyces parazitája. A képen a termőtestei az áldozatukkal együtt láthatók. Bár mindketten tömlősgombák, de a távoli rokonság ellenére egyik a másiknak a parazitája. Gombász szempontból nézve annyi haszna van a triflaárulónak, amire a neve is utal, hogy a leginkább ősszel fejlődő termőtestei megmutatják az álszarvasgombák termőhelyét. Azonban ne kapjon el minket a kincskeresés láza, mert az álszarvasgombáknak nincs étkezési értéke, és több fajuk védett.
A triflaárulót könnyű felismerni a nyélre és fejre különülő termőtestéről. A nyele sárga színű. A nyelv vagy bunkó alakú feje kezdetben narancssárga majd vörösbarna és végül fekete. Felülete kissé pontozott. A talaj felett látható része kb. 2-5 cm magas. Jó szem kell a megpillantásához. Tehát megtalálni és felismerni, főnyeremény. Fotózzuk le, de ne túrjuk fel a talajt az alatta rejtőző álszarvasgombáért! Kíméljük a ritka gombáinkat.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

A méret a lényeg

A mai gombaportrém hőse jóval közelebbi rokona a nemes szarvasgombáknak. A magyar neve nem annyira becsapós. A fehér szarvasgomba Choiromyces meandriformis nemzetsége a szarvasgombafélék családjában található.
Gyűjtési szezonja megkezdődött, de az éretlen termőtesteket nem érdemes felszedni, jobb visszatemetni és a helyüket megjegyezni. Akkor jó, amikor már érződik a főtt csemegekukoricára emlékeztető illata. Idősen viszont kellemetlen szagú, fiatalon viszont szagtalan. Kell a jó orr a szarvasgombák érettségi fokának meghatározásához.
Szürkésfehér, rozsdabarna, szabálytalan termőtestei nagyon nagyra nőhetnek, akár 20 centi átmérőjűek is lehetnek. Itt egy jó kép, amin egy gigászi gumója látható. Kemény, porcos húsának metszési felülete szép márványos, ami jellemző a szarvasgombákra.
Sajnos rendszertelenül terem, és így még nehezebb rátalálni mint a rokonaira. Leginkább hegyvidékeink bükköseiben remélhetjük a felbukkanását, a nyitottabb, világosabb részeken. Kedveli a tölgyet, a lucot is.

Kiegészítés: Érdekes tudnivaló, hogy a szarvasgombafélék Tuberaceae családja a csészegombák Pezizales rendjébe tartozik. Találtam egy képet, ami vázlatosan megmutatja, hogyan lett a csészealakú termőtestből egy zárt, tömör gumó, amilyen pl. a nyári szarvasgombáé Tuber aestivum.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Vörös szarvasgomba

A vörösbarna kocsonyás-álpöfeteg Melanogaster variegatus az igazi szarvasgombákkal ellentétben nem tömlősgomba, hanem  bazídiumos gomba. A tinórugomba-alkatúak Boletales rendjén belül, a Melanogastraceae családban található meg a nemzetsége, vagyis a közismert tinóruk távoli rokona.
Csöves termőrétegű kedvenceinknek közelebbi rokona az aranyrög gomba Royoungia boletoides, ami Ausztrália egyik gombakülönlegessége.
A vörösbarna kocsonyás-álpöfeteget a szakácsok vörös szarvasgombának nevezik. Gyümölcsös aromája miatt desszertekhez használják fel. A gyakoribb földalatti gombáink közé tartozik. Általában a bükkfával társul, de más keményfáknak is felajánlja gombaszolgáltatásait. Akár kertünkben is felbukkanhat. Májustól szeptemberig terem. Éretten kocsonyás, nyálkás belseje és kellemes illata megkönnyíti a felismerését.
Nemzetségének másik faja, az apró kocsonyás-álpöfeteg Melanogaster ambiguus ritkább. Bár szintén ehető, de kisebb mérete és hagymaszaga miatt igazán elszántnak kell lenni a konyhai felhasználásához.

Kiegészítés: Bármennyire is hasonlít, de nem téveszthető össze a leggyakoribb trifla utánzó gombánkkal, a  rőt áltriflával Scleroderma citrinum. Az áltriflának nincs rumos almára emlékeztető illata, és éretten a teteje szétnyílik, hogy kiszabadulhassanak a spórák. A külső burka (a linkelt képen is jól látható) szemölcsös-pikkelyes. A rőt áltrifla mellett a nyeles áltriflával S. verrucosum találkozhatunk a leggyakrabban, mert mindkettő bírja a városi környezetet. Fák közelében jelennek meg a felszínen, vagy félig a talajba "ragadva" a termőtesteik. Könnyen észrevehetők.
Az áltriflák nem ehetők, a rőt és a nyeles is mérgező. Gumószerű alakjuk ne tévesszen meg minket!

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Töpörtyűnyi földi kincs

Az üreges szarvasgomba Tuber excavatum a valódi szarvasgombák közé tartozik.
A Tuber nemzetség fajai "A" szarvasgombák. Érdemes a latin nevet figyelni a gombáknál is, ha el akarunk igazodni köztük. Hiszen számos földalatti gombát nevezünk szarvasgombának, miközben egészen más karakterű és rendszertani besorolású fajok. A gasztronómiai értékük és konyhai felhasználásuk közt szintén nagy eltérések vannak.
Az üreges szarvasgomba kicsi, maximum 3 cm átmérőjű. Húsa kemény, de finom. Ugyan aromája jelentősen elmarad a nagy szarvasgombákétól, de ételízesítésre ugyanúgy fel lehet használni. Kellemes és erőteljes főtt kukorica illata van. Nyersen kóstolva mogyorószerű az íze. Könnyű felismerni a nevét adó tulajdonságáról, hogy egy nagy üreg van a belsejében. A mérete, fiatalon okkersárga, idősen sötétbarna színe, és felszínének korpázottsága szintén segíti a felismerését. Az egyik leggyakoribb szarvasgombánk, meszes talajú tölgyesekben, bükkösökben él. Tavasztól őszig terem a felszínhez közel. Szerintem a szarvasgomba keresésre betanított kutyák megtalálják. 
Ázsiai rokona, a Tuber pseudoexcavatum nagyobb méretű és aromásabb, így van piaci értéke, míg az európai üreges szarvasgomba inkább a hobbi gombászok kedvence lehet. Ha rátalálnánk, ne dobjuk el, mert érdemes megkóstolni. Ne feledjük, aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Kicsi lovag

Nagy szarvasbogár
Lucanus cervus

Helyzetjelentés

Tegnap szürkületkor a kertemben találtam a rétgombákat Agrocybe. A hullámzó frontból lehullott csapadék helyi ajándékai.
Sajnos a kánikula leállítja a gombák fejlődését. A szélvédett nyugati, északi tájolású hegyoldalak és völgyek lehetnek a kedvenceink menedékei az esővel bőven megáldott tájegységeinkben. Ilyen például a Mecsek. Ott tutira leesett cirka 100 mm eső. Szerencsére rövid ideig tart a nagy meleg, és jövő hét csütörtökön egy újabb front esőt hoz és lejjebb viszi a hőmérsékletet. Könnyen lehet, hogy rövid időn belül előjön a császárgalóca Amanita caesarea a Mecsekben.
Reggel kimentem a piacra, és megnéztem a helyi szakellenőr gombakínálatát. Az erdélyi hegyekben lefutott a vargánya első hulláma, csak 5-6 termőtestet talált. Hozott kb. 2 kg rókagombát Cantharellus cibarius. pár deka galambgombát is. A kedvencemet azonnal észrevettem, a varashátút Russula virescens. A fő gombája a maga termesztette barna kétspórás csiperke Agaricus bisporus volt.
Több piacon a héten árultak mezei szegfűgombát Marasmius oreades. Pech, hogy a rétek, mezők nyílt terepként védtelenek a napfény szárító hatásával szemben. Elsőként száradnak ki. Holnap még érdemes a kora reggeli órákban körülnézni a füves élőhelyeken. Aztán ott egy időre eltűnnek a gombák.
Az erdők, ha nem lesz szél, jobban őrzik a nedvességet.
A kánikula miatt inkább menjetek vízpartra. Néhány jó tanács. Ne feledkezzetek meg a napfényvédelemről! 11-15 közt ne tartózkodjatok nyílt terepen, mert hőgutát kaphattok! Felhevült testtel ne ugorjatok vízbe, mert leállhat a szívetek! Kizárólag kijelölt strandokon menjetek fürödni! Az élővizek, pl. a nagy folyóink még a jó úszókat is meglephetik erős sodrásukkal és örvényeikkel. A vízbefulladás pocsék halál. Legyetek körültekintőek és óvatosak.
Jó szórakozást és pihenést kívánok!

Figyelmeztetés: A gyilkos galóca Amanita phalloides szintén teremni kezdett! Laikus ismerőseinket figyelmeztessük, hogy túrázás során ne szedjék fel (de ne is rúgják fel) a fehér lemezű, galléros, bocskoros gombákat!

Akár az olvadt sajt

A hálós nyálkagomba Hemitrichia serpula termőteste látható a képen. Ez a furcsa képződmény picit hasonlít az olvadt sajtra, és jóval nagyobb területet is elboríthat.
A hálós nyálkagomba se nem állat, se nem gomba, hanem valami más. A nyálkagombák Gymnomycota közé tartozik. Ezek gombaszerű egysejtűek az amőbák Amoebozoa közt. Az amőbáknak független országa van a valódi sejtmaggal rendelkező élőlények, eukarióták birodalmában.
Az amőbákat sokan ismerhetik, hiszen bennünk is van egy amőbára hasonlító sejt, a nagy falósejt, vagyis a makrofág, ami az immunrendszerünkben a takarító, mindennel leszámoló, szerepét tölti be.

A videóban egy óriás amőba Amoeba proteus bekebelez egy papucsállatkát Paramecium caudatum. A fagocitózis, vagyis a bekebelezés drámai folyamatának megörökítését a technika tette lehetővé.
Lenyűgöző, hogy egyetlen sejt is teljes értékű élőlény. Minden kedves anyukát és apukát bátorítok egy "gyerek" mikroszkóp beszerzésére, mert az egysejtűek megfigyelése szórakoztatóbb bármelyik tévéműsornál. Ezek nem egzotikus állatok, szinte bárhol begyűjthetők.
A nyálkagombák életük egy szakaszában önálló sejtekként, mixamőbaként élnek, de a szaporodás érdekében összegyűlnek, egyesülnek. A közös nyálkagomba telepet plazmódiumnak nevezik. Ez a képződmény gyakran színes, és megjelenésében emlékeztet a gombák szaporítóképleteire. A hasonlóság nemcsak látszólagos, a plazmódium sejtfallal rendelkező spórákat termel.
A hálós nyálkagomba termőteste eres, hálózatos. Kezdetben fehér, majd sárga, végül barna. Az érett termőtesteken a kétrétegű burok felreped, és kiszabadulnak a sárga spóratartó-szálak "bolyhocskái", amiket a szél könnyen felkap és messzire visz.
A hálós nyálkagombára bármelyik árnyas, nedves erdőnkben rálelhetünk, mert világszerte elterjedt faj, azonban nem túl gyakori.
A nyálkagombák közül korábban bemutattam a vörös málna-nyálkagombát Tubifera ferruginosa.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

A mindenevő ember 2.

Azt hittem, hogy a lilásodó szőrgombánál Lactarius repraesentaneus extrémebb étkezési(?!) gombát nem fogok találni. Tévedtem. Ugyan tudom, hogy a hazánkban gyakori erdei szömörcsög Phallus impudicus még zárt termőtestei, a boszorkánytojások ehetők, de a fátylas szömörcsögöt Phallus indusiatus nemcsak tojás alakjában, hanem kinyílva is gyűjtik, majd szárítják és így használják fel ételek készítése során.
Minden szömörcsög süveg részét bűzös nyálka borítja. Ebben rejtőznek a spórák, amiket a nyálkával együtt a legyek és egyéb dögöket kedvelő rovarok hordanak szét. A szömörcsögök elképesztően büdösek, így a fátylas is. Ezért a szárítás előtt levágják a süveget és csak a fátyollal díszített tönköt aszalják.
Kínában kidolgozták a termesztési eljárását és ott évente több száz tonnányit termesztenek belőle. A természetből nehezebb ellátni a piacot. Népszerű ételalapanyag, mert számos gyógyhatást tulajdonítanak neki, melyek közül néhányat tudományosan igazoltak is. Tehát vannak benne antibakteriális és tumorgátló hatóanyagok.
A fátylas szömörcsög európai rokonához hasonlóan korhadékbontó. Ázsiában leginkább a bambuszerdőkben él. Ezért nevezik "bambusz gombának" Kínában. Világszerte megtalálható a meleg égöv erdeiben, fás élőhelyein, mindenütt, ahol kellő hőmérséklet, nedvesség és szerves anyag áll a rendelkezésére.
Ugyan nagyon büdös, de egyedi fátyla miatt fotogén gomba. Kicsit bizarr, de szép.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Lila végzet

A lilás réteggomba Chondrostereum purpureum "lassan járj, továbbélsz" elvet vallja és gyakorolja. Kertészeti átokcsapássá változhat, ha a gyümölcsfák oltásakor a vágás helyén bejut a fába. Erre mindig van esély, hiszen a gombaspórák a szelek szárnyán bárhová eljuthatnak.
A lilás réteggomba évekig fejlődik a fatestben. Jelenlétére a levelek színváltozása hívja fel a figyelmet. Az ólomfényűség jól látható a bal oldali mandulahajtáson. A jobb oldali hajtás egészséges. A kettévágott ágakon belül a fatest sötét elszíneződése a gomba maga. Évekig "bujkál" a fában, és megerősödve kezdi el növeszteni a termőtesteit. Gyakran csak termőréteget alakít ki, ami a fa külső részére simul. A teljes termőtest félig szabadon áll, 2 mm vastag és több centiméter átmérőjű lehet. Fiatalon élénk lila színű. Elöregedve vagy kiszáradva fakó barnás-sárga lesz. Ilyenkor nehéz megkülönböztetni a rokonaitól. A termőtestek széle fehér. A lilás réteggombának étkezési értéke nincs.
Elsősorban korhadékbontó, és másodsorban sebzési parazita. Sajnos nincs ellene hatásos növényvédelmi módszer, hiszen a fán belül van. A fák oltásakor, metszésekor kell odafigyelni, és szakszerűen végezni a két feladatot. Az ólomfényű leveleket hozó ágakat az egészséges részig vissza kell vágni és elégetni. A sebet lefedni.
Az erdészetek számára szintén gondot jelenthet, mert nyárfától kezdve a tölgyön át a juharig bármit megfertőz, ha nyitott sebre kerülnek a spórái.
Sajnos a taplóalkatúak Polyporales rendjébe zömében kettős életmódot folytató gombák tartoznak és lehetőségeik szerint hol paraziták, hol korhadékbontók. A lilás réteggombánál is vannak ádázabb taplók.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Még egy nap

A napok óta hazánk felett veszteglő hullámzó front 24 órán belül elhagyja térségünket. Azonban ma még újabb zivatarokat fog létrehozni, amik ismét leginkább szupercellák lesznek.
Ritkán tapasztalt helyzet állt össze pár nappal korábban. Évek óta figyelem az időjárást, de ennyire optimális, szupercella gyártó időt még nem láttam. Olyan a légkör, mint valami gigászi jégkrémbolt, ahol a viharvadászok kedvére állítottak össze egy ínycsiklandozó jégkrém különlegességet. Minden van a légkörben, ami "jó kis" szupercellákhoz szükséges. Ilyesféle szakszavak röpködnek a szakportálon: szélnyírás, hideg teknő, meleg-nedves szállítószalag. Tényleg minden van, ami a szupercellához kellhet.
A május eleji helyzet egészen más volt, és mégis hetedikén kialakult egy forgó zivatar Békés megyében. Elneveztem meglepetés cellának, mert senki se számított rá. Akkor országosan semmiféle jele sem volt ilyesféle szörnyetegnek. A nagyra nőtt példány Békéscsaba határáig jutott. Utolsó perceiben sikerült lefotóznom a magányos szupercellát.
Egy hónappal és két nappal később a hullámzó front miatt sorra pattantak ki a májusi példányt is leköröző óriások. A június kilencedikei Pécs-Szeged szupercella rekordgyanús példány volt, mert három országot érintett és legalább hat órán át fennmaradt. Horvátországból indult, végigsöpört Magyarország déli részén, aztán az utolsó erejével a keleti határt is átlépte és bement Romániába. A hosszú életű óriás előtt Békés megyében kialakult egy rövid zivatarlánc, aminek vezető cellája szintén villámgyorsan szupercellává fejlődött, és jelentős jégkárokat okozott. Hihetetlen szerencsém volt, hogy lakhelyemet csak a széle érintette. A jeges záporába kevert 3 centis jégszemek ellenére, amik nagyot szóltak az ablaknak és a tetőnek verődve, semmiféle kár nem érte a kertemet. Azonban a veszély még egy napig fennáll. Itt dél-keleten akár tornádó is kialakulhat. A szupercella.hu a mai napra szintén adott ki figyelmeztetést.
A 90-es években az egyik kedvenc filmem a Twister volt. Akkoriban sokkal jobban szerettem volna "nagy viharokat" látni. Harmincon túljutva még mindig lenyűgöznek a forgó zivatarfelhők, de már kevésbé tapsikolok, ha egy elindul felém. Tegnap átlépve a józan eszemen az utcáról fotóztam le a cikkhez mellékelt képen látható kisebb példányt. Azért ennek jóval nagyobb testvérét jobb fedett helyről szemlélni.

Csiperkének tűnik, de nem az

A sárga harmatgomba Stropharia coronilla egyes kutatók szerint tartalmaz pszichoaktív vegyületeket, de ilyen típusú mérgezésről nincs konkrét leírás. Ellenben gyomorrontást valóban okozhat, ha a kezdő gombász csiperkének véli, hiszen galléros és sötét lemezes gomba. Szerencsére némi odafigyeléssel könnyű leleplezni a sárga harmatgombát, és tutira nem szedjük fel csiperke helyett. Először is gyanakvásra ad okot, hogy jóval kisebb termetű a legtöbb csiperkénél, a kalap átmérője 2-4cm. A kalap színe okkersárga, narancssárga, középen sötétebb lehet, mert a kalapszél idővel kifakulhat. A gallérja jellegzetes, mert a felső részén bordás. Itt egy nagyobb felbontású kép róla, amin jól látható a gallér bordázottsága. A kihulló, ibolyásbarna színű spórapor már megszínezte egy kicsit.
A csiperkéknek sötét- vagy csokoládébarna színű a spórapora. Ezért lesznek a lemezeik sötétbarnák. A sárga harmatgomba érett lemezeinek ibolyás árnyalata van.
A gallér alatt a tönköt finom, hosszanti szálak díszítik.
Fehér húsa majdnem szagtalan, és íze sincs. Ellenben tudjuk, hogy az ehető csiperkéknek kellemes illata van.
Rétek, legelők, bolygatott helyek gombája. Tavasztól késő őszig füves élőhelyeken bárhol előjöhet egymagában vagy néhány termőtest egymás közelében. Egy mezőn nőhet a csiperkékkel.
Ha odafigyelünk jellegzetes vonásaira, biztosan felismerjük és békén hagyjuk.

Kiegészítés: A harmatgombafélék családjába Strophariaceae tartozik a Psilocybe nemzetség a közismert varázsgombával együtt, ami a kubai badargomba Psilocybe cubensis. A termesztése illegális, mégis sokan titokban saját fogyasztásra termesztik. Régebben a Stropharia nemzetségbe sorolták be, így fordulhat elő, hogy a harmatgombákat is varázsgombáknak vélik. A harmatgombák nem "utaztatnak" inkább hánytatnak. Megéri sárga harmatgombát "legelni"? A válaszom, nem.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Gombákkal a világ körül 10.

A karcsú császárgalóca Amanita hemibapha a császárgalócát Amanita caesarea helyettesíti Japánban.
Észak-Amerikában szintén megtalálható egy másik császárgalóca hasonmással együtt, ami az A. jacksonii. Talán még egy profi gombász sem tudná megkülönböztetni látható jegyeik alapján egymástól a két fajt. A pontos meghatározásukhoz mikroszkóp kell.
Ezekből a sárga-pirosas, fehér bocskoros galócákból sok van, számos faj hozza zavarba a lelkes gombászokat. Az Antarktisz kivételével világszerte elterjedtek. A császárgalóca hasonmások szintén gyökérkapcsolt gombák, és melegkedvelők. A legtöbbjük étkezési értéke nem ismert, de az A. hemibapha ehető.
A gasztronómiai értéktől függetlenül jó tudni, hogy a színpompás galócák az egész világon megtalálhatók.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

A tejelőgombák unokatestvére

A Zelleromyces cinnabarinus egyszerre tűnik pöfetegnek és szarvasgombának, de egyikkel sincs rokonsági kapcsolata.
Ha jobban megfigyeled a kettévágott termőtest metszetét, fehéres folyadékot láthatsz, ami a tejnedv. A genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a tejelőgombák a legközelebbi rokonai. Ezért a különös "szarvasgomba" nemzetsége, a Zelleromyces is a galambgombafélék Russulaceae családjába tartozik.
A Z. cinnabarinus Észak-Amerika fenyőerdőiben található meg. A kéttűs fenyők gombapartnere. A kicsi, 3-5cm átmérőjű, fahéjszínű termőtestei a talajban vagy a talaj felszínén jelennek meg. Húsa halvány barna, üreges, spóratermő szövet. A fehér tejnedve íztelen és nem változtatja a színét.
Európában a Zelleromyces stephensii él, de pontos elterjedése és gyakorisága nem ismert. Hazai előfordulásáról nem találtam adatot.

Kiegészítés: 2000 óta a legújabb genetikai vizsgálatok alapján átkerültek a "valódi" tejelőgombák közé, így a nevük Lactarius cinnabarinus és Lactarius stephensii. Az utóbbi fajt 2013. június 7-én megtaláltam az egyik közeli tölgytelepítésben.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Rókagombának álcázza magát

A narancsvörös tölcsérgomba Hygrophoropsis aurantiaca első ránézésre tényleg hasonlít a közkedvelt sárga rókagombára Cantharellus cibarius. Szerencsére a hasonlóság csak felületes, jobban megnézve a termőtestét egyből lelepleződik. Az első gyanús tulajdonsága, hogy a tönkre mélyen lefutó, villásan elágazó lemezei vannak. Ha megnyomkodjuk, kettévágjuk, akkor megtapasztalhatjuk, hogy halvány narancssárga vagy krémsárga húsa puha, egyáltalán nem olyan kemény és ruganyos mint a rókagombáé. Ha megszagoljuk, garantáltan nem érezhetjük a rókagomba paprikára vagy kajszibarackra emlékeztető illatát. Húsának nincs jellegzetes íze, illata.
A kalapja már fiatalon tölcséresedni kezd, ami miatt hasonlít a tölcsérgombákra is.
Meglepő, de tény, hogy egyik közeli rokona a begöngyöltszélű cölöpgomba Paxillus involutus. Mindketten a tinóruk rokonsági körébe tartoznak. Bizony egy rendben vannak a jó vargányákkal.
Az álrókagomba nem ehető. Egy cukoralkoholt tartalmaz, amit nem tudunk megemészteni, így hasmenést okoz. Inkább hagyd a helyén, és keresd meg az igazi rókagombát.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Lila bársony

A Tylopilus alboater a Tylopilus plumbeoviolaceus rokona, azonban a felületes hasonlóság ellenére több lényeges tulajdonságban eltér tőle. Az első legfontosabb, hogy az alboater ehető, mert se nem keserű, se nem hashajtós. Ha kettévágjuk, vastag és fehér húsa előbb rózsaszínű, majd szürkés lesz. A plumbeoviolaceus fehér húsa nem színeződik el. Az alboater fiatalon fehér, idősen rózsaszín csövecskéi (termőrétege) nyomásra vöröses, majd barnás-feketés lesz. A termőtest színváltozásai miatt könnyedén felismerhető és megkülönböztethető a rokonaitól.
Észak-Amerika keleti részén lévő tölgyerdőkben gyakori faj a nyári, őszi szezonban. Az összes tinóru gyökérkapcsolt gomba, így a T. alboater is.
Sajnos a bársonyos kalapú, lila szépség nem él Európában, így nálunk sem.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Be akarok gombázni!

Fél hatkor a tévé közelében voltam, és egészen véletlenül elcsíptem a Gasztroangyal harminchatodik epizódját. Amikor a tévé elé penderültem, pont egy ismerős gombatermesztő, Vigh Dávid magyarázott Borbás Marcsinak és társaságának, Légli Attilának.
"Kicsi a világ és üldöznek a gombák" gondoltam, és elindultam a konyha felé. Sajnos itthon most épp nincs gomba, így kénytelen voltam párizsis kenyérrel elhallgattatni a követelődző gyomromat. Közben az internetes mém tükörképévé változtam. Nagyon durva és kegyetlen volt a harminchatodik epizód. Az egyik receptet megtaláltam a Gasztroangyal oldalán.
A műsorban Vigh Dávidon kívül szerepelt laskagomba és shiitake termesztő is. Somosné dr. Nagy Adrienn a laskagomba elkészítési módjait mutatta be, Gyöngyösi Sándor a távol-keleti gyógygombáról beszélt.
A YouTube-n még nincs kint a mai rész, csak az ajánlója, de az MTV videótárában megnézhető. Csak erős idegzetűeknek és azoknak ajánlom, akiknél van otthon szárított vagy friss gomba. Egyből be akartok gombázni.

Gomba gombának farkasa 2.

A meddő döggomba Entoloma abortivum a "Gombavilág különcei" sorozatomban is szerepelhetne, mert a talajon élő rokonaival ellentétben a korhadó fákon jelennek meg a termőtestei. A kalapos formája jellegzetesen döggombás. Ha nem a fán nőne, elég nehéz lenne megkülönböztetni a rokonaitól.
A rendes kalapos gombák mellett lévő három fehéres "gumó" nem egy fura pöfeteg, hanem szintén a meddő döggomba, csak a másik, "meddő" alakja. Ugyanis ez a döggomba egy parazita. A tuskógombák Armillaria nemzetségének tagjain élősködik, így az agresszív farontó gyűrűs tuskógombán A. mellea is. Amikor a gombafonalaival átszövi a tuskógomba termőtesteit, akkor képződnek a furcsa gumók.
A gumók belseje rózsaszínnel márványozott. Húsuknak uborkás, lisztes illata és tuskógombás mellékíze van. 20 perces főzés után ehetők. Észak-Amerikában egyes gombászok gyűjtik és megeszik. A gyűrűs tuskógomba talajban rejtőző famaradványokon is megjelenik, ilyenkor mindketten talajlakó gombáknak tűnhetnek. Az amerikai gombászok a földön talált meddő döggomba gumókat "földi szilváknak" nevezik.
Hazai előfordulásáról még nincs információm, de megkérdeztem a gombászközösséget. Ha kapok választ, este kiegészítem a cikket.

Megjegyzés: A képet innen vettem.