Visszatekintő az esős periódusra

A tavaszi három hónapos aszály után a június hozta meg az esőket. Hetedikén lementettem a GFS aktuális futását, amin ígéretes csapadéktüskék sorozata volt látható. Szerencsére a légkör nem cáfolt rá, és Medárddal jönni kezdtek a ciklonok.

 Összehasonlításként, hogy milyen a száraz hónap, beraktam tavaly októberének előrejelzését, amin a nulla eső és az átlagosnál magasabb hőmérséklet szerepel. Igazi késő nyári hónap volt 2019 tizedik hónapja, ami régebben a legjobb gombász időnek számított.

 Hogy mennyire kemények a száraz periódusok, június 14-én lementettem a talajnedvesség hiányát jelző térképet a meteorológiai szolgálat honlapjáról. Mostanra a vízhiány ismét negatív, 67 mm hiányzik. Ráadásnak megjött a nyári kánikula. Pedig 22-re a ciklonok csapadékja feltöltötte, 100% volt. Akárhogy csűrjük-csavarjuk, egyértelműen más az időjárásunk rendje mint régebben volt. Megfigyeléseim alapján idén nem lesz száraz az október, ami elég nagy meglepetés lenne nekem is. Bár volt olyan június, ami aszályos volt és nagyon forró. A csapadék nem igazán kötődik hónapokhoz, bármelyik lehet extrém mód esős! Ami viszont feltűnt, hogy március és április csökkenő eséllyel tud csapadékos lenni, inkább szárazak. A kucsmagomba kedvelő gombászoknak már rossz. De az egész gombász közösség szív a megváltozott időjárással. Ahogy a fák és gombák is. Egyben biztos vagyok a sorozatos hő és szárazság sokk ártalmas a fáknak. "Nyugi", ezek ránk is hatni fognak. Sőt az idei tavaszi aszály már hat a mezőgazdaságon keresztül a társadalmunkra. Aztán majd jönnek az őrült nyarak, amikor olyan hőhullámok lesznek, hogy visszasírjuk 2007-et, ami pedig igazán forró év volt. Egy szónak is száz a vége, megváltozott a gombaszezon.

Június 30-án a Pósteleken gyűjtött ehető gombákat fotóztam le itthon. Ez szép lezárása volt a hatodik hónapnak. Maximálisan kihasználtam az esős időszakot, tizennégyszer voltam felmérő túrán. Kizárólag a háztájiban gombásztam, a helyi kedvenceim viselkedése érdekelt, hogyan reagálnak a tartós szárazság után az esőre. Lett is néhány érdekes tapasztalatom, például nem termett a nyárfa-érdestinóru. Pedig tuti jó lakcímein kerestem.
Követtem a hegyvidéki gombászok beszámolóit a különféle fórumokon. Ahogyan számítottam rá, szinte kirobbantak a gombák és tömegesen növesztették termőtesteiket. Aki időben mozdult a többiek előtt vagy szerencsés volt, nem járt helyre jutott el, bőven fel tudta tölteni a készleteit, még úgy is, hogy nyári melegben erősen nyüvesednek a gombák.

A tinórut, galócát és galambgombát június 29-én fotóztam le az Árpád-sor egyik padján. Három melegkedvelő gyökérkapcsolt gomba a városból. A bal oldali változékony tinóruból a hónap során étkezésre is szedhettem volna, meglepően jól termett. 23-án láttam belőle a legtöbbet. Ekkor volt a legüdébb a városi élőhelye. Érdekes, hogy mennyire gyors a száradás. A felszín hamar ismét porszáraz lett és a korhadékbontók gyorsan enyészetté lettek. A korhadékbontóknak még nehezebb, mert igazán nincs napokig, akár egy hétig tartó kellemesen enyhe, esős időszak, amikor se szél, se tűző napfény. Ez kell a mezőn élő korhadékbontóknak.
A bejegyzés végére minden júniusi gombatúrámból beraktam egy-egy képet időrendi sorrendben a hónap elejétől a végéig. A képválogatásból is látható, hogy miért nem kellett külön a hegyvidékre mennem. Nagyszerű termőhullám volt a háztájiban is.