Rókagomba krémleves

Hétfőn Ati szedett egy kis rókagombát a "titkos" helyen, mert kitört belőle a hasgombász. Ha már egyszer kihozott a háztájiba neki étel jár a segítségéért. Elfogadtam érvelését, de lelkére kötöttem, csak egy étkezésre valót szedjen a becses kincsből, hogy bőven maradjon spórázó termőtest. Nagyon jó lenne, ha terjeszkedni tudna a rozsdásodó rókagomba. Örülnék, ha más idős ültetvényekben is ott lenne. Mert egyszerűen elképesztő, hogy az egyik legjobb csemegegomba rokona megél nálunk. Vékonyabb húsú és kisebb termetű mint a fakó rókagomba, de ugyanúgy van egy kis barack illata és kellemesen csípős mint a nagy testvére. Amikor ma reggel tisztogattam a termőtesteket, és gyorsan leöblítettem róluk a maradék erdei port, akkor valóban aranymosónak éreztem magam és boldogan nézegettem a kincset. Aztán egy kiváló krémlevest főztem. Nem bonyolítottam túl, a rókagomba mellé hagyma, batáta, krumpli, víz és tejszín került. A kézi botmixerrel turmixoltam össze a megfőtt alapanyagokat. És persze belekóstoltam a kész levesbe, majd szedtem belőle, mert nem bírtam ellenállni az extra finomságnak. Több mint húsz éve loholok a gombák után, de még mindig képesek bearanyozni a napjaimat. Fantasztikus lények.