Nagy esők után Kétkörösköz szívében

Másodikán és tizenharmadikán jártam kint Doboz-Szanazugban. Még szerencse, hogy Ati autóval hoz-visz a felmérések során, mert az élőhelyen a cirka ötszáz méter megtétele is sok volt a kiment jobb bokámnak. Pedig az év 31. hetén bőven lenne mit dokumentálnom, rendesen felpörögtek a kedvenceink. Pont ugyanolyan álomszerűen tökéletes a termőhullám felfutása mint a 26. héten. A nyári melegben különösen gyorsan nyomják kifele a gombák a termőtesteiket. Lenyűgöző, hogy micsoda lendülettel igyekeznek kihasználni az ideális helyzetet. Ámuldozva tipegtem a szanazugi játszótéren a csertölgyek alatt, ahol céklatinóru és málnavörös tinóru apróságok jöttek elő. Egy-két nap és meseországgá változik a mini élőhely. A hőség miatt nagyon gyors lesz a termőhullám lefutása, vagyis a gombász nem lazsálhat, ha még nem töltötte fel a készleteit. Menni kell, és most kell menni, mert teremnek a kedvenceink. Amilyen pocsék volt a tavasz pont olyan jó a nyár első fele.