György-napi túra a pusztában

Régóta terveztem, ma megcsináltuk. Atival körbejártuk a kígyósi kis-nagy erdőt. Ati használ több túraalkalmazást, tőle kértem el a bejárt útvonalat. A sötétebb zöld szín jelzi a fás területet. A puszta több ezer hektár, az erdő százötven. Kicsi, de alföldi viszonylatban nagynak számít. Kész felüdülés a napos pusztáról behúzódni a fák közé. Akkor szerettem meg igazán a zöldet, amikor egy forró, nyári napon betértem a Veszelynél a bicikliútra. A jóval kellemesebb árnyas-enyhe környezet megértette velem, miért igazán értékes a fás élőhely. Ugyanez volt most a kis-nagy erdőnél is. Bár ma időben mentünk ki, három után alacsonyabb napállásnál, így nyílt terepen nem a fejünket ütögette a Nap. Viszont a fák között itt-ott jó nedvesség illat szállt felénk. Még a legnagyobb aszályban is őriz valamennyi vizet. Sőt a kis itatótava sem száradt ki. Ahol a tavacska van, azon a részen a fák nagyobbak. Élveztem a sétát közöttük. Atinak is tetszett. A tanösvény kijáratán mentünk be, mert direkt a szebbik felét akartam látni az erdőnek. Itt még nem jártam. Nyílegyenesen átvágtunk rajta. Tudtam, hogy az Apáti útra fogunk kiérni, ahol múltkor jártunk a héricseket megcsodálni. A képválogatás első képén láthatod a kijáratot, ami most nekünk a bejárat volt, és az utolsón a tényleges eleje van a tanösvénynek.
Ez egy nagyon szép, tökéletes gyalogtúra volt.
Fontos, ha kimész a pusztába, az autód tedd le a sportpályánál és gyalog menj körbe! Sok védett élőlény otthona a puszta és az erdő. Ne zavard vagy taposd le őket gépjárművel!