Szeretnék egy normálisabb társadalomban élni/I want to live in a more normal society

Megőriztem kedvességemet és jóra való hajlandóságomat, de felszámoltam illúzióimat és egyben kijelöltem az én-védő határvonalamat. Embernek születtem. Ismerem születési jogaimat, ahogy az emberi léttel járó felelősséget is. Elveim vannak, amikhez tartom magamat. Szelíd vagyok, de számomra fontos dolgokban keményen küzdök. Viszont gyakorlom a kitéréses védekezést, és jobb szeretem elegánsan megoldani konfliktusaimat. Elvégre az ember egyéni fejlődése során kultúrlénnyé válik.
Az egyik fontos emberi érték, amit igen nagyra tartok, a kommunikáció. Kisgyerekként egyik első rossz tapasztalatom volt, hogy a környezetemben élő felnőttek képtelenek voltak értelmesen és nyíltan kommunikálni. Az elfojtások mérgező közegében cseperedtem és fuldokoltam a stressztől. Ezért felnőttként nagyra tartom a nyugalmat és kerülöm a zavaros helyzeteket, amiket direkt kavarnak olyanok, akik egyéni érdekükben még szítják is a kommunikációs zavart. A kommunikáció fokozódó zavarának jelei az elidegenedés, az elszigetelődés és az őrület. Az összeesküvés elméletek terjedése aggasztóan utal a kommunikáció végzetessé váló zavarára. Pedig a kommunikáció a kapcsolattartás alapvető eszköze. Ha nem beszélgetünk, nem egyeztetünk, nem jutunk közös nevezőre, akkor elbukunk. A magyarság félelmetes készséghiányoktól szenved. Ez a balsorsának eredője. Miért ilyen a magyarság? Mert egy ügyefogyott tömegen könnyű élősködni. Az öröklött feudalizmus haszonélvezőinek és fenntartóinak nagyon is érdekében áll a magyar embereket megfélemlíteni és meghülyíteni, répát lógatni a szamár orra elé. Mint a kigyúrt kopasz verőember, aki megfélemlíti a boltost, hogy adjon neki védelmi pénzt, és mikor a kereskedő kérdi, hogy mégis kitől védenél meg? Válaszként kap egy-két ütést és összetör ez-az a boltjában. A maffiózó elégedetten távozik. A magyarság dicsőséges hagyományának tekinti a fosztogatást. Ez az egyetlen cselekvés, amire hajlandó. Természetesen a modern világban a nyílt agresszió kerülendő, és éppen ezért mesterei a rejtett agressziónak. A linkelt cikk fontos felismeréseket adhat neked! (Nem fordítottam le angolra.) Mivel nekem a kommunikáció fontos emberi érték, igyekszem jól művelni. Ismerem a manipulációs technikákat, de az etika ismeretében közjó érdekében használom ezeket. Társas lény vagyok, és meglepő módon kedvelem, ha a környezetemben élők jól érzik magukat. Örülök az ismerőseim sikereinek. Egy idealista rejtőzik bennem, aki minden negatív tapasztalat ellenére tudja, hogy lehet másként élni, és a zavar az önző élősdiek érdeke, akik gátlástalanul fosztogatnak. Én értékőrző vagyok, és a felismert értéket védelmezem, mert tényleg szeretnék egy normálisabb társadalomban élni. A felismert problémák ismeretében igenis lehet hatékonyan cselekedni, csak fogd fel végre, hogy jogod van az emberhez méltó teljes élethez, amit nem a vagyon tárgyak halmozása jelez, hanem a közjó kiteljesedése, egyfajta általános jó hangulat, a bizalom, az őszinte mosoly. Amikor a szem is nevet, akkor igazi a mosoly.


I have kept my kindness and my willingness to do good, but I have also overcome my illusions and marked my self-protective boundaries. I was born human. I know my birthright as well as the responsibilities that come with being human. I have principles to which I adhere. I am gentle, but I fight hard for what matters to me. However, I practice evasive defense and prefer to resolve my conflicts elegantly. After all, one becomes a cultural being as one develops as an individual.
One of the important human values that I value highly is communication. One of the first bad experiences I had as a young child was the inability of the adults around me to communicate intelligently and openly. I grew up in a toxic environment of repression and was drowning in stress. Therefore, as an adult, I value calm and avoid confusing situations, which are deliberately stirred up by those who, for their own self-interest, even foment communication breakdown. The signs of increasing communication breakdown are alienation, isolation and madness. The proliferation of conspiracy theories is a worrying sign of the endemic breakdown of communication. Yet communication is a fundamental means of keeping in touch. If we don't talk, if we don't agree, if we don't find common ground, we fail. The Hungarian people suffer from a formidable skills deficit. This is the cause of its misfortune. Why is Hungary like this? Because it is easy to prey on a clumsy mass. It is in the interests of the beneficiaries and upholders of hereditary feudalism to intimidate and dupe the Hungarian people, to dangle carrots in front of the donkey's nose. Like the beating man who intimidates the shopkeeper into giving him protection money, and when the shopkeeper asks who are you protecting me from? In response, he takes a punch or two and smashes this and that in his shop. The mobster leaves, satisfied. He regards looting as a glorious tradition of the Hungarian people. It is the only action he is willing to take. Of course, in the modern world, overt aggression is to be avoided, and that is why they are masters of covert aggression. The linked article may give you some important insights! (I have not translated it into English.) Since communication is an important human value for me, I try to cultivate it well. I know the techniques of manipulation, but I use them for the common good, knowing the ethics. I am a social being and surprisingly I like to make people around me feel good. I enjoy the success of people I know. There is an idealist in me who, despite all the negative experiences, knows that it is possible to live differently, and the confusion is in the interests of selfish parasites who plunder unscrupulously. I am a value guardian and I defend the value I recognise because I really want to live in a more normal society. It is indeed possible to act effectively in the face of recognised problems. We realise that we have a right to a full life worthy of a human being, not marked by the accumulation of wealth, but by the fulfilment of the common good, a general sense of well-being, trust and a genuine smile. When the eye laughs, the smile is real.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése