Észrevenni a jót

Jól indult és jól zárult az év 46. hete, mert hétfőn és vasárnap is találkoztam a kedvenceimmel és szedtem ehető termőtesteket. A pozitív hangulat látszik rajtam. Ritka, hogy ennyire kiegyensúlyozott legyek és magabiztosságot, elégedettséget sugározzak magamból. Ehhez szükséges, hogy ott legyek, ahol jól érzem magam és azt csináljam, amihez értek. A gombászat bő egy évtized alatt sokszor megadta nekem a teljességet. Ezért oly traumatikus számomra, hogy a klímaváltozás feldúlta a szezont, és 2023-ban túl későn jöttek meg az esőt adó ciklonok. A termőhullám rendkívül rövid lesz, pedig hat nap alatt újabb fajok indították el szaporodási ciklusukat. Itt most nem az étkezési szempont a fontos, hanem a gombák változatosságának fenntartása, amihez jó, ha tudnak szaporodni. Bár az óriás tölcsérgomba, az apró csiperke és a sárguló pereszke ehető, de a zsemleszínű fakógomba nem. Ezeket is kerestem a hét elején a biztos lakcímeiken, de akkor még nem termettek. A heti esők nyomán viszont megjelentek termőtesteik. Csak komolyan tartok attól, hogy például az óriás tölcsérgomba termőtestei nem tudják elérni a spóraszórási fázist, a csütörtök hajnalra jelzett fagy végez velük. A gombák őrült versenyfutásban vannak a megváltozott időjárással. Túl rövid a rendelkezésükre álló optimális időszak.

Ezen is gondolkoztam, miközben körbejártam a kastélyparkot. Most nem mentem hátra, mert csak három órám volt sötétedésig. Az időm a parkban lévő lakcímek ellenőrzésére pont elegendő volt. Ide-oda cikáztam, 4,8 kilométert tettem meg. Ez egy jó erőnléti sétának felelt meg. Jól éreztem magam, élveztem a hűs tiszta levegőt, ami megtelt az ázott avar és föld, micélium illatával, de a dátumra gondolva cidrizett bennem a félsz. Jön a hideg és elsöpri a megkésett termőhullámot. A második képen pont egy növekvő óriás tölcsérgomba termőtest látható. Túl kicsi. Túl későn kapott a tenyésztest megfelelő körülményeket a szaporodási ciklusához. Egyszerre örültem, hogy a gomba, amit tíz éve ismerek, terem, de ugyanakkor keserűséget is éreztem, mert hiábavaló lehet az erőfeszítése. Tudom, hogy a gombák nem tudatos lények, de élnek és az erdei ökoszisztéma hasznos tagjai. Nagyon jó szolgálatot tesznek mindannyiunknak. Nem minden a közvetlen haszon! A földi bioszféra tart életben minket. Ez annyira evidens, hogy nem is értem, miért nem tudatosul sokakban, amikor az ember tudattal bíró lény. Elvégre mindenki felfoghatná, hogy természet nélkül meghalunk.

Sokan valami felfoghatatlan "nagy" dologra vágynak az életükben és teljesen homályos elképzeléseik vannak a jó életről. Valójában szükségleteik által rángatott, marketinggel felkorbácsolt vágyaiknak kiszolgáltatott lények, akik a gombákkal ellentétben semmiféle hasznot sem hajtanak az élővilágnak, hanem csak felélik azt. Emberként tudatában vagyok a károkozásomnak. Ismerem az árat, amit a fajunk megfizet és megfizetett a természettel a kényelméért, hogy az éltető közegétől elkülönülve pusztán fogyasztója a világ értékeinek. Túl kevesen foglalkoznak értékőrzéssel és még kevesebben értékteremtéssel. A többség értékvesztő. És erőfeszítést sem tesz, hogy legalább megértse az összefüggéseket, rálásson az életére, a világra, a tettei következményeire. Az embernek van tudata, akkor miért nem használja a megértésre is? Miért nem csodálkozik rá a jóra, amiben része van? Sétáltam gombától gombáig és változatosságukban gyönyörködtem. Az ehető termőtestek a bónusz volt. Élveztem a tökéletességig elvitt rutint, a teljességet. Tudatában voltam a jónak, a kegyelem pillanatának, amelyre oly ritkán csodálkozunk rá. Nem hiszek istenben, nem hiszek sorsban, azt vallom, hogy az élet jelentős részben iszony és kín, de kis részben csoda és öröm. És ez utóbbi a fontosabb, az érték, amiért érdemes élnünk. Nem vágyom nagy dolgokra, a termőtestek legtöbbje a tenyeremen elfér. Apróságok, amik az élet körét, a teljességet jelenítik meg.
Ismét fejet hajtottam a nagyság előtt. Csak valódi érték jelenlétében érzek tiszteletet és áhítatot. Ne mutass nekem emberi bálványt, képzelt szuperegót, isteni képmást, mert hazugság! Tiszteld az életet, a sajátodat is, és tartsd be az élni és élni hagyni parancsát. Minden más önzés, kifogás, üres fecsegés. Lásd meg a nagyságot a kicsiny dolgokban. Az igazságot a földre leguggolva az avar alá lesve találod meg. Ugye milyen gyönyörű? Iszony és csoda. Bomló növényi maradványokon tenyésző élet, a gomba.