A pokoli nyár elillant, jelentős időjárás változás történt, és leesett egy kis eső. Egyből feltámadt a remény a gombásztársaimban és kérdezgetnek, hogy mikor lesz gomba, előjöhet az őzlábgomba? Ilyenkor fordulnak egyet a szemeim a gödrükben és sóhajtva közlöm, 150mm hiány van a talajban, és a felső húsz centi sem ázott át. Azonban a reményt nem akarom teljesen összezúzni és adok egy támpontot, hogy valóban kedvezőre fordult-e a helyzet vagy még várnunk kell. A leggyorsabb korhadékbontó apróságok jó indikátorai a reménybeli termőhullám indulásának. Eső után öt nappal már képesek teremni. Ilyen például a nyitóképen látható kerti tintagomba, ami gyakori városlakó gombácskánk. A többiek felülről lefelé: sereges tintagomba, ráncos tintagomba, gyenge áltintagomba, fehér porhanyósgomba, kerti rétgomba, barna csengettyűgomba. A csengettyűgomba már nem apróság, közepes termetű, de kevés esőre is jól reagáló gyakori korhadékbontónk, ha az az eső át tudta áztatni a táplálékát, amiben él. 25mm eső nagyon kevés ilyen súlyos aszály és perzselő forróság után. Az apróságok se fognak előbújni. Ez az igazság. Persze a gombák mindig készek meglepni minket. Találhatsz gévagombát és májgombát a terepen, de őzlábgombában ne reménykedj vagy csiperkében, de még déli tőkegombában sem. Sokkal több eső kell.
Áprilisban indítottam el online előadás-sorozatomat, aminek 18. darabja augusztus 25-én került sorra, és ezzel befejeztem az önkéntes online oktatást. Úgy érzem, hogy eleget tettem a benső késztetéstől hajtva a gombák népszerűsítéséért ezen módszerrel is. Igyekeztem a maximumot hozni, és visszanézve az előadásokhoz gyűjtött képanyagokat látom, hogy valóban beleadtam mindent, a tudásomat, a tapasztalataimat, az élményeimet, a lelkesedésemet. Ennél többet képtelenség nyújtani. Valóban sikerült a küldetést teljesítenem, amire senki sem kért fel, a benső motiváció hajtott. A gombáknak sokat köszönhetek. Ezzel viszonoztam a sok jót, amit adtak nekem. Mivel nekem bevételem nincs a blogból vagy az előadásokból, a célt teljesítve kérdés, hogy folytatom-e az online, de élő ismeretterjesztést. Hetente egyszer leültem a webkamera elé és a chatszobába belépve előadtam a soron lévő témát. A benső motiváció nem anyagi természetű, hanem lelki nálam. Sosem akartam "kiárusítani" imádott gombáimat. A kedvenceim nem árucikkek, hanem a természet hasznos részei. Azonban mindent elmondtam róluk, amit tudok, olyan témák maradtak ki, amik túl összetettek, hogy beleférjenek 45 percbe. Bár az egyik előadás így is 90 perces lett, mert a mérgező gombák és a gombamérgezések együtt bizony másfél órát tettek ki. Meglepődtem, amikor az órára néztem, hogy meddig tartott elmondani az anyagot.
Az első előadás a tavaszi időpont miatt a tömlősgombákkal foglalkozott. Igyekeztem a helyben termő fajokat bemutatni, illetve azokat, amikkel egy szakellenőr találkozik a munkája során. Az egész sorozat során a saját tudásszintem és munkagyakorlatom alapján oktattam, mert így tudtam maximálisan hiteles maradni. Ha tehettem, akkor a saját fotóimból állítottam össze az előadás képanyagát. A fakéreg és fattyú kucsmagomba fotóján a két faj közti eltérést szemléltettem. Mindkettő alapos hőhatás után ehető, ízletes gomba. A kucsmagombáknak egészen más íze van mint a jól ismert termesztett csiperkének.
A
kétspórás csiperke a legismertebb ehető gomba, így a kezdő gombászok a hatására
nagyon gyakran a csiperkéket keresik a májusi esők után. Népszerűségük és várható első termőhullámuk miatt a második előadás róluk szólt. Valóban fontos nemzetség, hiszen hat árusítható gombánk ide tartozik és van egy védett fajuk is, a csoportos. A legtöbbjük jó ízű, kiadós, és nincs köztük halálosan mérgező, de kellemetlen gyomorrontást okozó igen. Ezeket jobb elkerülni, mert annyira rossz a mérgezésük, hogy utána tartós gombaundor alakulhat ki. Kétkörösköz jól áll csiperkékkel. Tavaly ősszel előkerült egy különlegesség is, aminek húsa nemcsak vörösödik, hanem feketedik is. A csiperkés előadás az egyik kedvencem.
A harmadik előadásnak az egyik fontos témát választottam, amiből aztán 90 perces anyag kerekedett, de ennyi időt ölelt fel a gyakoribb mérgező gombák és mérgezési típusaik bemutatása. Gyakorlatilag két téma egyben. Erre a jövőben oda kell figyelnem és szólnom, hogy 45 percben képtelenség a fajokat és mérgezéseket ismertetni. Tehát szünetet kell illesztenem az előadásba, illetve megkérni a hallgatókat a kitartó figyelemre. Szerencsére nincs sok mérgező gombánk, de ezeket feltétlenül ismernünk kell, ha nyugodtan szeretnénk élvezni a vadon termő gombák egyedi aromáit. Nagyon kedveljük a rókagombát, de van egy fontos hasonmása, ami tényleg rókaszínű. Ez a világító tölcsérgomba, aminek most van a szezonja.
Negyedik alkalommal, hogy ellensúlyozzam a mérgező gombák okozta sokkot, a csemegegombákról beszéltem. A fotót két éve augusztusban lőttem a bükkzsérci kiránduláson. Gombásztárs szeletelte fel a vargányáit az aszaláshoz. A négy vargánya közismert, világszerte kedvelt csemegegomba. Az előadásban rajtuk kívül bemutattam mintegy negyven jó, étkezési gombát. Ahhoz mérten, hogy a magyarok kb. 5 jó gombát ismernek, jelentősen nagyobb az étkezésre javasolható finom gombák száma. Ráadásnak mindnek megvan a maga egyedi íze vagy felhasználási módja. Nekem kapásból van tíz kedvencem.
Miután ismertettem a vadon termő finomságokat, ideje volt az élőhelyekről szólni. Gomba sokfelé nő, a kertben, települések zöldterületein, mezőkön, legelőkön és az erdőkben, ültetvényekben, de még fasorokban is. A képen látható gátoldal mezőnek felel meg és egy hatalmas gombakör sötétzöld sávja látható rajta. A Fekete-Körös gátján láttam már lilatönkű pereszkét, mezei szegfűgombát, karbolszagú csiperkét és védett őzlábgalócát. Az első kettő ennivaló, a karbolszagú ronda gyomorrontást okoz és szerepel a mérgező gombák/gombamérgezések előadásban, ahogy a csiperkéket ismertetőben is. A településektől elindulva beszéltem a mezők majd a különféle erdőtípusok gombáiról. Végül a középhegységi lombhullató tölgyesből a képek segítségével eljutottunk a magashegységi lucfenyvesig. Elképesztő, hogy milyen szép helyeken élnek a kedvenceink, és ezeket a csodálatos erdőket pusztítjuk el.
A hatodik előadás alaposan odacsapott a hallgatók türelmének, mert hatalmas információtömegen hajtottam végig őket, a rendszertanba merültünk el és ismertettem a fontosabb rendeket. A 45 percbe nagyot harapott az Agaricales rend, ami a saját rajzomon látható, annak családjai és nemzetségei. Nem fajneveket látsz a kör szélén körbe, hanem nemzetségneveket, 148-at. A kalaposgombák rendje elképesztően nagy és csupa szakellenőri szempontból fontos gomba is itt található, néhány példa: karbolszagú csiperke, gyilkos galóca, kerti susulyka, nagy őzlábgomba, lilatönkű pereszke, mezei szegfűgomba, téli fülőke stb. Elképesztő, de 25 védett és 28 árusítható gombánkat tartalmazza! Agyzsibbasztó előadás volt a hatodik. Nekem a szám zsibbadt el mire a végére értem.
A hetedik előadásnak a Boletales rend ismertetését választottam. Szintén fontos rendszertani csoport, mert nyolc védett és tizennégy árusítható gombát tartalmaz. Ráadásnak teljesen kezdő gombászok szívesen keresik az ide tartozó gombákat, hiszen itt vannak a vargányák, a vajtinóruk, érdestinóruk, a fenyőtinóruk, a kicsike nemezestinóruk, de itt találjuk a nyálkásgombákat, a cölöpgombákat, például a begöngyöltszélűt, és meglepő módon az áltriflákat és a naracsvörös álrókagombát is. Ez egy jó rend, jó téma, és jó volt beszélni a tinórualkatú-gombákról
A tinóruk után egy valamikori osztály, a mára elavulttá vált Gasteromycetes került sorra. Mára minden zárt-termőtestű gomba a helyére került, például tudjuk, hogy az óriás pöfeteg a csiperkék rokona, így az Agaricales kalaposgombák rendjében találjuk meg. A fotó 2015-ös és nem én pakoltam tele a közkedvelt csemegével a csomagtartót. A zárt-termőtestűeket kétfelé vettem, külön beszéltem a bazídiumosokról és a tömlősökről. Volt szó a pöfetegek mellett öt védett gombánkról, például az álszömörcsögről és lemezes pöfetegről; az áltriflákról, csillaggombákról, szömörcsögökről, aztán a tömlősök közé tartozó szarvasgombákról (itt hat védett álszarvasgomba faj van) és még sorolhatnám.
A kilencedik előadásban az Agaricales renden belül a pereszkék és a tölcsérgombák kerültek külön kiemelésre. Valamikor a renden belül a pereszkefélék családjában Tricholomataceae érdekes nemzetségeket találunk, például itt voltak a szegfűgombák, a tuskógombák, a kígyógombák is. A genetikai vizsgálatok tisztázták a rokonsági kapcsolatokat és kiváltak innen az említett nemzetségek, saját családokat kaptak. A pereszkefélékben így is sokan maradtak, mintegy 1000 faj több mint 70 nemzetségben. Négy védett és hat árusítható gombánk tartozik ide. A pereszkék és tölcsérgombák közeli rokonai egymásnak, nagy a hasonlóság. Sajnos a tölcsérgombák között a muszkarin tartalmuk miatt mérgezőek is vannak. Ezekről a mérgező gombákban is volt szó.
A tizedik témáját szintén az Agaricales rend adta, hiszen elképesztően nagy csoport tele közismert gombákkal. Ezek közül választottam ki az őzlábgombákat, szegfűgombákat, tuskógombákat és fülőkéket valamint még pár fajt. Ezek közt négy védett faj és hét árusítható is van. Világos spórás gombák mind, és olyan sokan vannak, hogy még egy előadás szólt ezen fajokról, ami a kilencedik volt, mert a sok világos spórás gombák közé betettem egy másik témát.
A tizenegyedikbe egzotikus gombákat válogattam össze a Gombákkal a világ körül, Boldogság gombái, Mindenevő ember és Mindig van furább sorozataimból szemezgetve. Egzotikusnak számítanak a délről jött melegkedvelő gombák, a magashegységi fajok és a globális kereskedelemmel érkezettek is mint például a bizarr megjelenésű tintahalgomba, ami a szömörcsögök rokona, így szó volt róla a zárt-termőtestűeket ismertető előadásban is. Az előadásban láthattad a legkékebb gombát, az egyik legdrágábbat, néhány gigászi termőtestet növesztőt és más érdekességeket.
A világos spórás lemezesek folytatásába a galócákat, csigagombákat, pénzecskegombákat, nedűgombákat, laskagombákat és kígyógombákat válogattam össze. A császárgalóca védett, egzotikus és a galócák, de az összes gomba közt is az egyik legszebb. Rajta kívül még hat védett fajról beszéltem, valamint öt árusíthatóról. Itt már nemcsak korhadékbontók voltak, hanem fákkal társuló nemzetségek is. Sőt ezek voltak túlsúlyban, hiszen a galócák meglepően sokan vannak és a gyilkos galóca miatt kiemelten fontos nemzetség. A nedűgombák elképesztően színesek, de a csigagombák hasonlóan szépek, és akad köztük gyűjtésre érdemes faj. Mindről hallhattak, akik jelen voltak.
A tizenharmadik előadásba olyan csemegegombákat válogattam össze, amiknek gyógyhatása van, tehát egyszerre táplálnak és gyógyítanak. Ezért a címe Élelmem a gyógyszerem. A déli tőkegomba az egyik legjobb étkezési gomba Kétkörösközben. Kalapját fogyasztjuk, ami változatos módon elkészíthető. Egyedi íze és karakteres illata van. Egyik vegyülete a cylindan daganatellenes, az agrocybenin gombaölő hatású. Szerencsére gyakori gombánk és egy évben akár hat termőhulláma is lehet. Ugyanígy ismertettem a többi gombát is. Meglepően sokan vannak a gyógyhatással rendelkező ehető gombák. Átkötés volt a következő téma felé a süngomba, ami védett, de termesztjük. Termesztett süngomba különleges csemege. Meglepő helyen találunk rá a rendszertanban.
Tizennegyedjére egy egész rendet választottam, a Russulales családjait és nemzetségeit mutattam be, így a süngombáét Hericium, amiben a szintén védett tüskés sörénygomba és a petrezselyemgomba is található. A rend nevét a közkedvelt galambgomba nemzetség Russula adja. A másik fő nemzetség a tejelőgombáké Lactarius, aminek a legjobb csemegegombái a rizikék, de itt van a képen látható rózsás tejelőpöfeteg is, ami egy zárt-termőtestű tejelőgomba. A Russulales ugyanolyan népszerű mint a Boletales. Öt védett és tíz árusítható gombát ad nekünk. A két fő nemzetség ismertebb fajainak ismertetése nagyon vitte az időt. Érdemes lenne a galambgombákat külön előadásban ismertetni.
A tömény rendismertető után könnyedebb téma következett, a Hasznos segítőink. Ennek az előadásnak a "reklámarca" a sütőélesztő, ami mindig van itthon, mert szeretem a kelt tésztákat. A sütőélesztő élőlény, a kézmeleg folyadékban életre kel és a tésztát az apró gombasejtek légzésekor kieresztett szén-dioxid fújja fel, ami a sütő melegében mint gáz továbbtágul a hő hatására. Sajnos a sütőélesztő 60Celsius fok közelében elpusztul. Gombasejtek tízezreit áldozzuk fel a finomságokért. Azonban a fajt rendkívüli tömegben szaporítjuk, így végül nyertese a háziasításának. Szerintem még a kétspórás csiperkénél is fontosabb a sütőélesztő és rokonai. A mikroszkopikus méretű tömlősgombák közt sok fontos ipari felhasználású fajt találunk. Fele részben róluk szólt a Hasznos segítőink.
A tizenhatodikkal visszatértem az Agaricales rendbe és három nagy, de kevésbé vonzó nemzetségével foglalkoztam, a susulykákkal, a fakógombákkal, és a pókhálósgombákkal. A spóranyomaton két fakógombáé és két susulykáé is látható. Ezek "sötétspórás" gombák, spóraporuk a barna különféle árnyalatai: rozsda, agyag, dohány, okker. Erősen megosztó nemzetségek, hiszen mérgező fajaik miatt kerülendők, azonban fákkal társulnak, így ökológiai szempontból nagyon fontosak az erdők életében. Tehát igenis van hasznuk! Ráadásnak elképesztően sokan vannak. A pókhálósgombák közt pedig akad egy jó, ehető faj, a gyűrűs ráncosgomba, és egy védett, az óriás, valamint tele színpompás termőtestet növesztő fajokkal. Bőven ki tudtam tölteni a 45 percet az ehetetlen trióval.
A hasgombászok számára kevésbé érdekes csoport következett, a taplók, amik zömmel ehetetlenek, de egyáltalán nem érdektelenek a gombák kedvelőinek. A pár éve vizsgálóban lőtt fotón alul az óriás bokrosgomba, felül az ágas tapló látható. Utóbbit termesztjük a gyógyhatása miatt, ugyanakkor a zsenge termőteste jó, ehető. Meglepő, de vannak zsenge állapotukban fogyasztható taplóink, például a sárga gévagomba. Azonban nemcsak az ehető fajok miatt érdekesek. Nagyon sokban vannak gyógyhatású vegyületek. Gondolj csak a pecsétviaszgombára. Az előadás végére mindenki más szemmel tekintett a taplókra.
A tizennyolcadik, záró előadása az öt hónapos online sorozatnak a termesztett gombákat mutatta be. Tanulva a mérgező gombák/gombamérgezések dupla előadásból, nem vettem be az anyagba a gombatermesztést. Ha lesz érdeklődés a sorozatra, külön előadást fog kapni. A záró darabban tényleg csak a termesztésbe vont fajokat mutattam be, amikről én tudok. A jól ismert és általam kedvelt kétspórás csiperkén túl, amivel indítottam jöttek sorban a többiek: kései laskagomba hibridek, ördögszekér laskagomba, shiitake, gyapjas tintagomba, téli fülőke, déli tőkegomba, óriás harmatgomba és még sorolhatnám. A gombatermesztésnek köszönhetően egész évben élvezhetjük a gombák egyedi ízét. Én kimondottan szeretem az alap gombaízt, ami a kétspórás csiperkéhez kötődik nálam.
Ez a kép még a 2020-as járvány előtt készült rólam a könyvtárban, ahol éveken át a gombaklubot tartottam. Hat évig minden hónapban egyszer szeretettel, és ha termettek, akkor friss termőtestekkel és előadással vártam a gombásztársakat. Szép időszak volt. Szerettem. Az online előadás-sorozat hasonlóan kellemes közelebbi élmény. Megtettem, amit megkövetelt tőlem a gombák iránt érzett erős vonzalom, terjesztettem a jó hírüket. A lehetőségeimhez mérten igyekeztem oszlatni a gombafóbiát és egyre több embert megnyerni a természet különceinek. Sok jó élményt adtak nekem. Szeretném, ha esélyük lenne még sokáig élni, hogy ne vágjuk ki az erdőiket, ne pusztuljanak el, ne tűnjenek el a fajok a klímaváltozás és a mi esztelen terjeszkedésünk miatt. Megvédeni a gombákat csak a közös akarat tudja. Egyetlen ember képtelen útját állni a pusztulásnak. Remélem, sikerült legalább száz emberrel megértetnem, hogy miért fontosak a gombák. Ha ezt a célt elértem, akkor nem éltem hiába. Teljesítettem a célomat.
A vasárnap elmaradt online előadás, ami a termesztett gombákkal foglalkozik, szerdán 25-én lesz megtartva. Egyben ez lesz az előadás-sorozat utolsó darabja, amivel együtt 14 témában hallhattál sok-sok érdekességet a természet különceiről. Ha jelen voltál az előadásokon, örülök, hogy megtiszteltél figyelmeddel engem és a gombákat. A chat szobát fél ötkor nyitom meg.
Ma kellemes meglepetés ért, egyik kedves gombásztársam nyárfa-érdestinóru termőtestet hozott a vizsgálóba. 2021 nyara nyomasztóan száraz és forró, így minden egyes gomba kisebb csoda. Ez a termőtest olyan helyen nőtt, ahol csatornakotrás során a nedves iszapot leterítették, és az ebből párolgó víz kihúzta a talajrepedésből a mindenre elszánt gombát. Ezért oly hosszú a tönk. A mai nap még gévagombát is hozott másik hobbi gombász. Tudom, hogy itt az őszi termőhullámának az ideje, de ekkora aszályban, hogy a csudába tudott teremni? Lehet, hogy valahonnan extra vizet kapott a fűzfa, amit megtámadott a gomba. Hamarosan körülnézek a saját gévás címeimen a közeljövőben. A gombák mindig készek meglepni minket.
A nyári aszály rákényszerített, hogy más fotótéma után nézzek, mert terepen gomba nincs. Imádom fotózni a termőtesteket, mert megunhatatlan az egyszerű forma változatossága. Azonban hosszú hetek óta nem voltam gombatúrán. Gyötrelmeimet enyhíteni rárepültem a gyulai piac kínálatára. Anyai ágon földművesek a felmenőim. Őseimet az egyik Wenckheim gróf hívta megműveltetni a földjeit kedvező bérleti szerződéssel csalogatva őket. Erősen vonzódok a földhöz, másik életemben könnyen lehettem volna kertész. Ezért szinte lubickolok a piac kínálatában. Lelkesen fotózom a portékákat. Az elmúlt hetek fotóiból készítettem válogatást. A pisztricgombát is a piacon fotóztam, az egyik platánfát csócsálja. Alaposan meglepett, hogy szinte friss gomba kacsintott rám a magasból a munkahelyemen. A gyulai piac kisebb mint a csabai, de kínálata színes. Nagyon sok témát kínál. A piacos napok kedd, péntek, vasárnap. A kedd csendes, pénteken már többen vannak és vasárnaponként van igazi tömeg. Sokkal jobb piacon vásárolni mint zárt terű bevásárlóközpontban kóvályogni. Emberibb, hangulatosabb, kedvesebb. Öröm nekem, ha képeimmel sikerül picit növelni a piac látogatottságát.
Szociálisan érzékeny emberként, aki képes értelmezni a történelem eseményeit és tanulni azokból, keserűen figyelem az afgán eseményeket. A 21. században az emberiségnek kollektíven kellene fellépnie az emberi jogok megsértése ellen és globálisan kéne védenie a gyengéket, különösen a gyerekeket és nőket. Akár lány vagy fiú a gyermek, egész életére hatással van az erőszak. Mert ne gondolja senki, hogy fiúként "harcosnak" besorozva olyan jó és fantasztikus életpálya. Lányként pedig horror, hogy nem rendelkezhet a saját életéről, el kell fogadnia, hogy erőszakkal lesz valakinek a felesége. Itt ülök a laptopomnál és ijesztő belegondolni, hogy másnap, ha afgán nő lennék, nem mehetnék szabadon a dolgomra, például a könyvtárba, hogy képezem magam, vagy fotózni, és az is teljesen elképzelhetetlen lenne, hogy lazán beszélgessek férfi ismerőseimmel, akikkel kollégák vagy barátok vagyunk. Te itt Európa közepén egy hosszú évszázados harcnak köszönheted női jogaidat. Elődeink vérükkel fizettek a mi jó életünkért. És ez a jó élet nem magától értetődő. Valójában a jelenben is tennünk kell érte, különben az egészen más érdeket vallók ismét a fejünkre nőnek. Nagyon sok here és kegyetlen ember van, akik alig várják, hogy a többieken élősködjenek. Számomra elképzelhetetlen, hogy "fehér cselédje" legyek bárkinek is. Önálló ember vagyok saját célokkal, amiket meg akarok valósítani.
Ha Afganisztánba születek 1978-ban, 0,1% esélyt adok magamnak, hogy ezt a blogot létrehozhattam volna. A blog a létrejöttét nagyban köszönhette volna a 2001-es amerikai megszállásnak, aminek köszönhetően lett internet és globális hírközlés az országban, valamint többféle életpálya modell is megnyílt a nők előtt. Kudarcnak láttatják sokan az amerikai "megszállást", ami nem igaz. A nőket igenis jobb helyzetbe hozta, esélyt adott nekik. Nem mellékes megjegyzés, hogy aki hazánkban ekézi az amerikaikat, nem veszi észre, hogy az EU 2004 óta ezer milliárdokat öntött Magyarországra, amikből posztkomcsi herék lettek milliárdosok és erősen érdekeltek a romlott rendszer fenntartásában. Na, erről ennyit. Lépek tovább a gombákra. A gombás bélyegeket David Moore honlapjáról mentettem le és hét hegyvidéki faj látható rajtuk. Afganisztán háromnegyedén hegyvidék található, amik közt akadnak hétezer méter magas csúcsok is. Az alacsonyabb régiókban a hegyeken a tűlevelű erdők zöldellnek, amiknek gombavilága nagyban hasonlít az európai lucfenyvesekére. A hét gomba: sárga rókagomba, barna nyálkásgomba, sötét trombitagomba, sárga gyűrűstinóru, árvégű fülőke, zöld harmatgomba és a narancsvörös kocsonyásgomba; négy gyökérkapcsolt és három korhadékbontó, melyek közül a négy fákkal élő jó étkezési gomba. Találtam egy páratlan zöld oázist az országban, ami biztosan jó gombászterep is. A Nurisztán erdő a keleti határ közelében van. Bár 1970-2002 között itt is komoly pusztítást végeztek a fakitermeléssel és az erdőség fele megsemmisült. Pedig a neten talált fotók alapján a terület "Afganisztán Svájca", nagyon szép. A bejegyzés végére egy afgán főzős videót illesztek be.
Kiegészítés: Ha azt hiszed, hogy minden rendben és nincs miért harcolni, te dolgozó jó ember vagy, aki béréből bármit megvehet... tévedsz. A történelem kereke fordul, és a klímaváltozás dübörögve tarol. Legyél észnél, különben bajba kerülsz.
Hatodikán jártam Pósteleken, akkor fotóztam le az egyik talajrepedést, amibe könyékig beledughattam volna a karomat. Soha ekkora repedéseket nem láttam. Nekem már a tenyeremet elnyelők is sokak voltak a legutóbbi aszályos nyáron, így a mostaniaktól kisebb sokkot kaptam. Ránéztem a meteorológiai adatokra, egy méteren 160mm a hiány és ilyen mélységben sincs a növények számára felvehető víz. A talaj felső húsz centije 30Celsius fokos. A levegő a napon perzselő, de árnyékban is kellemetlen. A szobában, a félméter vastag vályogfalak ellenére 28Celsius fok van. A hatodik hőhullám tombol odakint. Soha ilyen nyarat nem éltem még meg. Tartottam tőle és megvalósult, hogy 2020 után igazán megtapasztalom, hogy mit jelent az emberi tevékenységek generálta klímaváltozás. És bármennyire tűnik túlzónak, ez csak a kezdet. Bőven megéli az én generációm az ökológiai összeomlást. Ez nem riogatás. Túlmentünk minden határon. Viselnünk kell döntéseink következményeit. Ahogy én is teszem.
Mondhatnád, hogy könnyen írtam le a bejegyzés címét, hiszen karácsonyra kaptam egy tükörreflexes vázat, és innentől öröm a kattingatás, de tévedsz. A nyitóképet 2020 januárjában lőttem az ingzsebből előkapott, akkor négy éves alap okostelefonom 5 megapixeles kamerájával. Mert nem az eszköz számít, hanem a pillanat, és annak megragadása, ami bármivel lehetséges, nem kell csúcstechnika. Ez a kép mai napig az egyik kedvencem, szívesen gyönyörködök benne. Pedig egy szó szerint hétköznapi városkép. A profi technika használata akkor elsődleges, ha fotópályázatokra nevezel vagy fotózással keresed a pénzt. Számos téma nyomtatási minőségű megörökítése csak nagy géppel lehetséges. Azonban a fotózás öröme mindenki számára elérhető köszönhetően az okostelefonoknak. Ma már egy középkategóriás telefonba is hobbi célokra remek kameraegység kerül.
Másik kedvenc fotóm életkép kategóriában 2017 őszén készült Biharfüreden a Kishavas gerincéről leereszkedőben, amikor megálltunk ebédelni az ösvényen. Szintén alap okostelefon 5 megapixeles kamerájával fotóztam. Az egyszerű eszköz ellenére itt a kép, ami segít felidézni egy nagyon kellemes emléket. Jó a memóriám, de működését nagyban segítik a fotóim. Külön keserédes értéke a fotónak, hogy egy hónappal később jött a nagy vihar, ami tönkretette a körtúránk útvonalát, vagyis a jelenben a kép nem készülhetne el. A múlt van rajta megismételhetetlenül. Ez egy kicsit kísértetiessé teszi a fotózást, főleg ha 100 éves felvételeket nézel, mert a rajtuk lévő emberek mind halottak és gyakran az épületek sincsenek már meg.
A mobilok mára teljesen kiváltották a kis kompaktokat, amiknek piaca összeomlott. A lila susulykákat viszont 2014-ben egy alap kompakttal örökítettem meg. Olyan egyszerű masina volt, hogy tárcsa sem volt rajta, mindent automata módban oldott meg. Azonban kiismerve képessé váltam szép gombafotókat lőni vele is. Mai napig egyik kedvenc fotóm, amivel bebizonyítottam magamnak, hogy nem számít a váz. Később kaptam egy fejlettebb kompaktot, ami jobb felszereltsége ellenére idősebb volt a kis gépemnél. A Canon A630 segített megértetni, hogy miért fontos az ISO, záridő, rekesz stb. Időbe került összecsiszolódnom a géppel, de 2018-ra kiismertem és remek fotókkal ajándékozott meg. Nehéz választanom a több tucatnyi kedvencem közül.
A rőt likacsosgomba bébit 2019-ben fotóztam a gyulai Kisökörjárásban. A fotó minőségén sokat javított, hogy időzítővel állványról fotóztam. A szebb képminőség gyorsan rávett, hogy mindig cipeljem magammal a tripodot is. Ezen apróságoknak köszönhetően egyáltalán nem éreztem kevésnek a Canon kompaktot. Azonban a picike szenzora és kicsi, fix objektíve nagyon behatárolta a témák körét. Több száz jó fotót adott nekem, de hűtlen lettem hozzá, mert a tükörreflexes elcsábított. Nyolc hónapja van nálam, de még mindig az összeszokás szakaszában vagyok. Jelentősen megdobta az elérhető témák körét, de annyira bonyolult, hogy idő a használatát megtanulni. Egyelőre bolond módjára kattintgatok, próbálgatom. Eleve meg kell szoknom az objektíveket, mert másra jó a széles látó 18-55mm és a tele 70-300mm.
A városi galambokat a telével fotóztam le. Egy hosszú tanulási folyamat indult el. Komolyan bele kell ásnom magam a fotózás fizikai alapjaiba és a gép+ objektívek használatába. Egyszeriben főni kezdett a fejem. Minimum két év mire a jelenlegi alap szintemről eljutok a félprofiig. Hosszú menet lesz. A nagy gép egyben nagy gond is, mert jelenleg kicsi vagyok én ehhez a "haladó amatőr" vázhoz. Tehát ne érezd magad frusztráltnak, mert "csak egy" ingzsebből előkapható mobilod van és azzal tudsz képeket lőni, mert hiába ajándékoztak meg engem egy tükörreflexessel és objektíveivel, a bonyolult technika megőrjít. Beleütköztem a tudatlanságom korlátjába. Sebaj! Átmászok rajta, mert új élmények várnak. Fotózni jó.
