Gomba a vizsgálóban

Június első hetében még hoztak gombát a vizsgálóba, de a beállt aszály kiütötte a nyári szezont. Rég látott szárazság gyötri a szülőföldemet. 2007, 2011 emlékezetesek számomra, de 2021 még ezeken is túltesz. Könnyen lehet, hogy hiába esik le majd ősszel egy hónap alatt 100mm, még ez sem fogja pótolni a hiányzó mennyiséget és az átlagnál jelentősen szárazabb évként zárul. Olyan talajrepedéseket láttam Pósteleken, hogy az alkaromat elnyelte volna, ha beledugom. Eddig ezen a helyen csak tenyeret elnyelőket láttam, és az is lehangoló volt. Akkor el tudod képzelni, hogy könyékig mély és széles milyen szintű vízhiányt jelez. Sivataginak nevezhető körülmények közt semmi esélye a kedvenceinknek.

A friss termőtesteket a gombászok a Pádis-fennsík lucfenyveséből hozták. A fajkínálat alapján csak kicsivel szerencsésebb a fennsík mint a völgykatlan. Ugyanúgy a zsákmány nagyját a galambgombák adták, de tudtak szedni kb. húsz deka rókagombát is. Hoztak sötét tejelőgombát, aminek mérgező mivolta ellenére örültem, mert évek óta nem láttam. Bár minden termőtest meghatott, mert jó érzés volt a látványuk. A klímaváltozás generálta drasztikus változások fenyegetik a kedvenceimet, az élőhelyeiket, a szakmámat és végső soron engem, téged, mindenkit! Tudtam, hogy 2020 után a 21. század húszas éveiben még extrémebb anomáliákat fogok megtapasztalni, de a tudásom ellenére az élő megtapasztalás mégis letaglóz. Ideje tudomásul venni és ezen tudás birtokában cselekedni, hogy a klímaváltozás okozta ökológiai katasztrófa elsöpri fajunkat, ha nem kezdünk sürgősen mindannyian aktívan tenni az elkerülése érdekében, vagy legalább mérsékelni a károkat! Nincs több időnk.