Két kedvencem, gesztenye és gomba egy középkori receptben

Gyerekkorom óta kedvelem a szelídgesztenyét, azóta hogy először ettem gesztenyekrémes tortát születésnapomon. A téli estéken a gesztenyesütés is kedves emlékeim közé tartozik. Nagy élmény volt élő gesztenyefákat látni a Dunántúlon. Járhattam eddigi életem során három gesztenyésben: Zengővárkonyban, Velemben és Iharosberényben. Ezek mind életre szóló élmények, mert a szelídgesztenyefa csodálatos minden tekintetben.
Korzika számára különösen fontos, mert évszázadokon át a terméséből lisztet készítettek, de mára a gesztenyéseket az idősek nem tudják gondozni, és az ősi tradíció eltűnhet, ha a fiatalok nem térnek vissza és folytatják tovább az elődök munkáját.

Mindig tanulságos más népeknél látni az ember és a fák kapcsolatát, avagy az erdei ökoszisztéma más célú felhasználását mint faültetvény. 

Ui.: Bő egy éve érdekel a Római birodalom bukásával (476) kezdődött és a reformáció kezdetével (1517) véget ért történelmi korszak, a középkor.