„A korrupció olyan, mint egy polip, amelynek karjai lassan, de biztosan fojtják meg az országot. Nem látványos, nem hirtelen támad: csendben kúszik be minden résbe, minden emberi kapcsolatba, minden intézménybe. És mire észbe kapunk, már nincs menekvés.
Harminc év telt el, és mi mindvégig azt hittük, hogy a pénz megoldás. Zsebbe fizettünk, hogy gyorsabb legyen az orvos, hogy elintézzünk egy papírt, hogy megszerezzük azt, ami máskülönben nem járna. De nézd meg, hova jutottunk. Az orvosok elfásultak, cinikussá váltak. Az egészségügy, amelynek gyógyítania kellene, maga is beteg. A pénz, amit adunk, nem kedvességet hoz, csak még több közönyt. A várólisták megmaradtak, sőt, még a magánrendelőkben is ott vannak. A polip karjai ott szorítanak mindenhol.
És nézd meg az országot. Nincs már tisztességes munka, mert a piacot felosztották egymás között a hatalmasok. A kisvállalkozók, akik a jövőt építhetnék, adóterhek és trükközés között őrlődnek, míg a gazdagok mindent elvisznek, ami mozdítható. Az emberek között pedig eluralkodott a gyanakvás, a bizalmatlanság. A korrupcióval nemcsak pénzt vesztettünk. Elvesztettük a hitet is egymásban, a közösség erejében, az igazságban.
A korrupció nem megoldás. Csak egy illúzió, ami elhiteti velünk, hogy valahogy boldogulhatunk ebben a mocsárban. De az igazi bajokat nem orvosolja: nem képzi az orvosokat, nem ad megbecsülést a tanároknak, nem hoz új munkahelyeket. A polip karjai csak szorítanak tovább, egyre mélyebbre húzva az országot, amíg végül már nincs hova ereszkedni.
Tudod, mi a legszomorúbb? Hogy mindezt látjuk. Tudjuk, hogy a zsebbe fizetés nem segít, hogy a kiskapuk keresése csak tovább rontja a helyzetet. Tudjuk, hogy a korrupció a válság jele, nem a megoldás. Mégis beletörődünk. Úgy hisszük, hogy másképp nem lehet. De ez a beletörődés az, ami a legveszélyesebb. Mert amíg elfogadjuk, hogy ez így van, addig nem lesz változás. Addig a polip szorítása egyre erősebb lesz, és magával ránt minket is.
A korrupció nem a pénzről szól. Nem arról, hogy valaki előrébb jut. A korrupció arról szól, hogy mindent, ami értékes – az igazságot, a tisztességet, az emberi méltóságot – elpusztítja maga körül. És ha nem állunk meg, ha nem vágjuk le a polip karjait, akkor semmi sem marad. Csak a romok. És egy elpazarolt ország emléke.”
Korrupcióellenes világnap alkalmából
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése