Időállás

Nem igazán lehet időJÁRÁSról beszélni tartós hőhullám idején, amit éppen csak enyhített röpke időre egy-két hidegfront hűvösebb légtömege. Például csütörtökön a napi maximum 29 Celsius fok volt, ami egy teljesen normális nyári maximum, és igazából ennél melegebbnek nem is kéne lennie a nyolcadik hónapban. Amint 30 fölé emelkedik a napi maximum, hőség napról beszélünk. Tehát a 35 fölötti értékek bőven hőségnek számítanak a mi éghajlati övünkön. Elképesztő látni, hogy 2024-ben a hőség áthúzódik szeptemberre, és erősen bizonytalan, hogy tizedike körül végre valahára megváltozik az időjárási helyzet. Most már észrevehetően rövidebbek a nappalok és kevesebb ideig süt ránk a Nap, valamint melegíti fel a földfelszínt napközben, de olyan forró és száraz Európa, hogy nem igazán tud lehűlni. Ráadásnak a Földközi-tenger is nagyon felmelegedett, ami erőteljes őszi mediterrán ciklonokat fog létrehozni, amik a partvidékre rekordokat döntő csapadékot fognak lezúdítani. Előfordulhat, hogy dél-kelet felé sodródva egy ilyen ciklon minket is elér és egy nap alatt akár 100 mm eső is leeshet. Rendkívül szélsőségessé vált az időjárás, ahogy azt évekkel korábban a klímamodellek előre jelezték. 

Ezt a GFS modellfutást 2019. augusztus 27-én mentettem el, hogy tanulságként szolgálhasson a későbbi években.
Amikor gyerek voltam, előfordult több alkalommal, hogy iskolakezdésre "elromlott" az idő és kimondottan kellemetlenül érintett engem a meleg nyári napok után az esős, hűvös, szürkeség és a bezártság a falak közé. Most igencsak örülnék a jelentős időjárás változásnak! 2019 is meleg nyárral kínzott minket, és szeptember elején szárazak voltak az élőhelyek, így az erdők is. Pedig a nyár során többször tomboltak erős zivatarok, amik jelentős károkat okoztak, például a felhőszakadások villámárvizeket. Ezeknek a Bükkben pozitív hatása is volt, mert a bőséges esőnek hála a nyolcadik hónap közepére az ottani hegyvidéki erdőkben termőhullám alakult ki. Akkor publikáltam az egyik kedvenc cikkemet, Azok a csodálatos tinóruk a Bükkben címűt. Érdemes elolvasnod, mert sokféle tinórut megismerhetsz belőle. 

2019. szeptember elsején készítettem a fotót a szabadstrandon Doboz-Szanazugban. Kis érdekesség, hogy akkor is vasárnapra esett a kilencedik hónap első napja mint idén. Ez egy igazi nyári nap volt, tökéletes a strandolásra. Én azért a fák közé mentem be, de egyetlen mindenre elszánt csengettyűgombán kívül semmit se találtam. Érdekes módon, mégis láttam 2019. szeptemberében gombákat Kétkörösközben. Nem fordult tartósan esősre az időjárás, kósza frontok adtak csapadékot és igazán át se áztak az élőhelyek, a mezők csontszárazak maradtak, de a fás élőhelyeken tudtam gombákat fotózni. A szöveg után ebből az időszakból láthatsz képválogatást.
Minden szezon más, mindegyik ad gombás élményeket nekem, de mostanra feltűnővé vált, hogy jelentősen kevesebb a gomba és még a közeli hegyvidéken is! Ezek a hosszú forró, száraz időszakok megtörik a gombaszezont. Pedig a gombák közt vannak nyári termőidejű melegkedvelőek is, pont ilyenek a tinóruk mint például a képválogatásban szereplő rózsáskalapú Rubroboletus legaliae.
Az első képen tejelőgomba múmiáját láthatod, amit 09.06. fotóztam egy Csongrád megyei tölgyesben. A második fotómon a kiszáradt kardoskúti Fehér-tó szerepel, aminél ugyanezen a napon jártam gombásztárssal. A következő képpár 09.17. keletkezett Pósteleken. Tizenkét nappal később, 29-én mentem ismét terepre, amikor egyszerre jártam a kígyósi pusztában és Pósteleken. Ekkor fotóztam le a rózsáskalapú tinórut Pósteleken. A hónap utolsó napján pedig Doboz-Szanazugba mentem ki, ezért láthatod az egyik képen a békési duzzasztót. Az utolsó felvételen egy nyaraló kertjébe ültetett lucfenyőkkel társult lucfenyvesi rizikét Lactarius deterrimus láthatsz.
Most még az öt évvel korábbi szeptembert is visszasírom. Bárcsak jönnének az esőt adó ciklonok és tudnának teremni a kedvenceink!